● news.bsdnet.hu

Miközben a mesterséges intelligenciáról szóló vita jelentős része arról szól, hogy hány munkahelyet szüntethet meg, a technológia már most kézzelfogható eredményeket hoz az orvoslásban, a tudományban és a mindennapi munkában. S bár a munkaerőpiac átszerveződése jogos félelem, az MI már elkezdte bebizonyítani, hogy megfelelő használat mellett forradalmi eszközzé válhat az emberiség számára. Az MI-ről szóló vita gyakran egyetlen kérdés körül forog: elveszi-e az emberek munkáját. Egy szeptemberi Gallup-felmérés szerint az amerikai munkavállalók 27 százaléka tart attól, hogy a technológia miatt feleslegessé válik a munkája, ami rekordnak számít, és nagyjából kétszerese a 2017-es aránynak. A friss kutatások azonban egyelőre nem támasztják alá a tömeges, gazdaságméretű MI-miatti állásvesztés forgatókönyvét: A valódi áttörések közben máshol történnek. A 2024-es kémiai Nobel-díj egyik felét Demis Hassabis és John Jumper kapta a fehérjeszerkezetek előrejelzését lehetővé tevő AlphaFold fejlesztéséért . A rendszer radikálisan felgyorsította a fehérjék háromdimenziós szerkezetének előrejelzését, és 2022-ben csaknem 200 millió ismert fehérjéhez tettek közzé szerkezeti előrejelzéseket. Ezeket azóta világszerte kutatók milliói használják. Ennek a gyógyszerfejlesztésben is lehet jelentősége. Egy 2025-ben a Nature Medicine szaklapban közölt randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatban egy generatív MI segítségével felfedezett gyógyszert, a rentosertibet vizsgálták idiopátiás tüdőfibrózisban szenvedő betegeknél. A legmagasabb dózist kapó csoportban javult a betegek tüdőfunkciója, miközben a placebocsoportban romlást mértek. Az MI a diagnosztikában is segíthet az orvosoknak. Egy több mint 105 ezer svéd nő bevonásával végzett randomizált mammográfiás vizsgálatban az MI-támogatással végzett szűrés 29 százalékkal több daganatos megbetegedést azonosított, mint a hagyományos, két radiológus által végzett értékelés. Közben a radiológusok leolvasási munkaterhelése több mint 44 százalékkal csökkent. A későbbi eredmények szerint az MI-támogatott módszer a szűrés érzékenységében is jobb eredményt mutatott. Kimondták: az AI-boom most egy hatalmas csapástól mentette meg a világgazdaságot – 2027-ben viszont nem lesz ekkora szerencsénk A mesterséges intelligencia körüli beruházási láz most váratlanul a világgazdaság egyik legfontosabb támaszává vált. Az AI-boom az OECD szerint érdemben tompítja a közel-keleti válság és a magas energiaárak növekedésre gyakorolt hatását, főleg az Egyesült Államokban és az ázsiai technológiai exportőröknél. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy 2027-ben ez már nem biztos, hogy elég lesz a romló energia- és inflációs környezet ellensúlyozására . Az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben szintén vannak kézzelfogható eredmények. Egy, a Nature-ben publikált kutatás során mélytanulási módszerrel több mint 12 millió vegyületet vizsgáltak, és olyan új szerkezeti osztályt azonosítottak, amely laboratóriumi vizsgálatokban hatásos volt többek között a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA ellen. A hatóanyag egérmodellekben is működőképesnek bizonyult. Az MI nemcsak a laboratóriumokban gyorsít. Egy 453 diplomás szakember bevonásával végzett, a Science folyóiratban publikált kontrollált kísérletben a ChatGPT-t használók átlagosan 40 százalékkal gyorsabban végeztek el bizonyos írásbeli feladatokat, miközben a munka minősége 18 százalékkal javult. A matematika világában is született figyelemre méltó eredmény. Erdős Pál 1946-ban felvetett egyik problémaköréhez kapcsolódó központi sejtést egy OpenAI által fejlesztett modell 2026-ban megcáfolta . Ez nem egyszerűen egy régi feladat „megoldása” volt: a modell olyan ellenpéldát és matematikai érvelést talált, amely egy évtizedek óta vizsgált sejtés tarthatatlanságát mutatta meg. Az MI hatását ezért nem feltétlenül az eltűnő álláshelyek számával érdemes mérni. A technológiai fejlődés korábban is megszüntetett munkaköröket, miközben újakat hozott létre és növelte a termelékenységet. Az Egyesült Államokban 1900-ban még a dolgozók 41 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 2000-re ez az arány 2 százalék alá csökkent, miközben az életszínvonal jelentősen emelkedett. Az MI esetében is az a kérdés, hogy a technológia milyen problémákat képes gyorsabban megoldani, és kik férnek hozzá az előnyeihez. A munkahelyek átalakulása valós folyamat, és egyes csoportok már most érzik a negatív hatásait, de ezzel párhuzamosan az MI időt szabadít fel, javíthatja a diagnózist, gyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést és olyan tudományos kérdések megválaszolásában segíthet, amelyek korábban megoldhatatlannak tűntek. A munkahelyük miatt érzett aggodalom ettől még valós, különösen azok számára, akik évtizedeket töltöttek egy szakma elsajátításával. A jelenlegi adatok azonban nem egyetlen történetet mesélnek: az MI egyes területeken már átrendezi a munkaerőpiacot, miközben a tudományban és az orvoslásban olyan eredményeket hoz, amelyek közvetlenül javíthatják az emberek életét. Döbbenetes dolog történt: a világtörténelemben először hekkelt meg egy kormányzati intézményt a mesterséges intelligencia – "Rendkívüli aggodalomra ad okot" Egy OpenAI által fejlesztett mesterséges intelligencia-ügynök hozzáfért egy ausztrál kormányzati egészségügyi adatbázis nyilvános és nem nyilvános fájljaihoz, sőt adatokat is írt a rendszerbe – közölte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök. A vállalat szerint betegadatokhoz nem fértek hozzá, az esetet azonban vizsgálják, és Albanese szerint az incidens új kérdéseket vet fel az egyre önállóbban működő mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságáról.