● news.bsdnet.hu

A 2025-ös év egyértelmű mérföldkő a hazai pénzforgalomban: a gazdaságban lebonyolított összes tranzakció 46 százaléka elektronikus volt. A növekedéshez minden nagyobb szektor hozzájárult, így a fizikai kiskereskedelemben, az online pénztárgépeken regisztrált tranzakcióknál is 46 százalékos darabszám szerinti arányt mértek, miközben értékben már a vásárlások 59 százalékát egyenlítettük ki készpénzmentesen. A mindennapokban is jól látszik a digitalizáció: az üzletek közel felénél már többségben vannak az elektronikus fizetések. Mégis, ha megnézzük a tranzakciók értékét, beszédes adatot kapunk: az 5000 forint alatti vásárlásoknál mindössze 40 százalék az elektronikus arány, míg az efölötti értékeknél már stabilan 57–69 százalék között mozog a kártyás és mobilfizetések dominanciája. Ennek az oka lehet például az, hogy még mindig rengeteg kisboltban találkozhatunk olyan feliratokkal, hogy 500 vagy 1000 forint alatti fizetéseknél nem fogadnak el bankkártyás fizetést . Ami persze nem elfogadható, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása egyértelműen kimondja: mindenhol biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét. A makroszintű adatok mögé nézve azonban hatalmas, akár 30 százalékpontos szakadék tátong az ország egyes régiói között. A jegybank adatai alapján Budapesten a bolti vásárlások 62 százalékát, értéküket tekintve pedig 70 százalékát már elektronikusan rendezik a vásárlók. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben a vásárlások mindössze 32 százalékánál kerül elő a kártya, az okostelefon vagy az okosóra. A területi megoszlást nem pusztán a technológia hiánya, hanem gazdasági és társadalmi tényezők határozzák meg. Az MNB fizetési jelentése rámutat, hogy negatív irányú kapcsolat van az átlagkereset, a foglalkoztatási ráta és a készpénzhasználat között: ahol magasabbak a bérek és többen dolgoznak, ott visszaszorul a készpénz. Ugyanakkor pozitív a kapcsolat a nyugdíjasok aránya és a bankjegyek használata között. Ennek oka, hogy a nyugdíjak és ellátások átlagos összege (amely 2025 januárjában 222 423 forint volt) jelentősen elmarad az átlagkeresettől, az alacsonyabb jövedelem beosztásának nehézségei miatt pedig sokan a borítékos, fizikailag is látható mentális könyvelést választják. Ezt a hatást tovább erősíti az infrastruktúra kérdése is. A nagyobb népességű megyékben, ahol több vállalkozás működik, könnyebben elérhetők az alapvető pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások, ami egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorulását eredményezi. A kistelepüléseken élők és az idősebb generációk esetében a lakóhely fizikai távolsága a szolgáltatóktól, valamint a közlekedési nehézségek egyaránt intenzívebb készpénzhasználatra ösztönöznek. A digitális átállás másik nagy akadálya a generációs szakadék és a jövedelmek formája. Bár a 60 év felettiek bankszámla-lefedettsége 2025-ben 81 százalékra nőtt, még mindig tízből két idős honfitársunknak egyáltalán nincs saját bankszámlája (miközben a teljes felnőtt lakosság 93 százaléka rendelkezik ilyennel). Komoly teendő van abban is, hogy a felnőtt lakosság csupán 70 százaléka kapja a jövedelmét kizárólag elektronikusan, és ez az arány a magas inflációs környezet és a stagnáló gazdasági aktivitás miatt nem is tudott érdemben javulni az elmúlt évben. Az MNB 2030-as célja ezen a téren a 80 százalékos arány elérése lenne, amihez még komoly lépésekre van szükség. Idén februárban emelte meg a kormány az ingyenes készpénzfelvétel határát: a 150 ezer forintos maximumot megduplázva 300 ezerre bővítették a limitet. Minden lakossági ügyfél kérheti egy bankszámlájához ezt a kedvezményt, aminek emelése egyébként pont a választások előtti kampányidőszakban jutott az Orbán-kormány eszébe. De április 12-én ez sem segített . Bár a készpénzfelvételek darabszáma csökken, az előző rendszer az elmúlt években sorra hozott döntéseivel biztosította a készpénzhez való hozzáférést: alkotmányba foglalták a készpénzes fizetési lehetőséget, az MNB szabályozta az ATM-telepítést, és minden településre legalább egy automata elhelyezését kötelezővé tették. Megosztom