● news.bsdnet.hu

Zbyněk Svoboda fizikus, a prágai Cseh Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának docense az Energožrouti cseh portál összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy már néhány egyszerű fizikai elv tudatos alkalmazásával is csökkenthetjük a lakás hőveszteségét. A napsugárzás kihasználása, a huzatos pontok megszüntetése és a megfelelő szellőztetés együtt akár érezhetően melegebbé teheti az otthonunkat anélkül, hogy azonnal bekapcsolnánk a fűtést. Fűtési szezon előtt: nem mindegy, mit kezdünk a hővel nappal A fűtési szezon kezdetén nem kizárólag azzal lehet spórolni, ha vastag pulóverben ülünk a kanapén, és megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni a hideget. A lakás hőmérsékletét alapvetően az határozza meg, mennyi energia jut be, és mennyi távozik az ablakokon, ajtókon, falakon, valamint a szellőztetés során. Csodamódszer természetesen nincs: ha odakint tartósan hideg van, előbb-utóbb el kell kezdeni fűteni. Az átmeneti, napos őszi időben azonban sokat számíthat, hogyan bánunk az ablakokkal, a függönyökkel és a napközben felhalmozódó hővel. Nappal engedd be a napsütést A napenergia ingyenes hőforrás. Amikor a napsugarak bejutnak az ablakon, felmelegítik a padlót, a falakat és a bútorokat. Ezek a felületek később fokozatosan visszaadják a hőt a szoba levegőjének. Napos őszi napokon ezért húzd el a függönyöket, nyisd ki a spalettákat, és emeld fel a redőnyöket. A legtöbb hő általában a délre és délnyugatra néző ablakokon keresztül érkezhet, de a napsütéses órákban más tájolásnál is érdemes szabaddá tenni az üvegfelületet. A módszer hatása természetesen függ az ablakok méretétől, tájolásától, a napsütéses órák számától, valamint az épület szigetelésétől. Nem minden lakásban emeli meg több fokkal a hőmérsékletet, de csökkentheti azt az időt, amely alatt a helyiségek a hideg éjszaka után lehűlnek. Sötétedés előtt csukd be a hő útját Naplemente után megfordul a helyzet. Az ablak többé már nem enged be számottevő napenergiát, viszont a közelében gyorsabban érezhetővé válhat a hideg. Ilyenkor húzd be a függönyöket, és engedd le a redőnyt vagy húzd le a rolót. A jól illeszkedő, vastag függöny és a zárt árnyékoló egy további légréteget hozhat létre az ablak előtt, amely lassítja a hő távozását. Fontos azonban, hogy a függöny ne takarja el a működő radiátort, mert akkor a meleg levegő nehezebben jut el a szoba többi részébe. A függönyt már alkonyatkor érdemes behúzni, nem csak lefekvés előtt. Reggel pedig nyisd ki ismét, különösen akkor, ha közvetlen napsütés éri az ablakot. Keresd meg, hol szökik be a hideg levegő A régebbi ablakok, ajtók és redőnytokok körül gyakran alakulnak ki olyan rések, amelyeken át hideg levegő jut a lakásba. Ezeket egyszerűen is fel lehet ismerni: ha szeles időben megmozdul a függöny, vagy a tenyereddel érezhető légáramlás van az ablakkeret mellett, valószínűleg tömítési probléma áll a háttérben. Első lépésként vizsgáld meg az ablakok és a bejárati ajtó gumitömítéseit. A kiszáradt, repedezett vagy elmozdult tömítés már nem zár megfelelően. Az ajtó alatt beáramló levegőt átmenetileg huzatfogóval is mérsékelheted, tartós megoldásként pedig kefés ajtótömítés vagy megfelelő küszöb jöhet szóba. A huzat megszüntetése nem azonos a szellőzés teljes elzárásával. A kazánok, gáztűzhelyek, kandallók vagy más tüzelőberendezések működéséhez szükséges szellőzőnyílásokat soha nem szabad betömni. A nem megfelelő levegő-utánpótlás életveszélyes szén-monoxid-felhalmozódáshoz vezethet. Ősszel így érdemes szellőztetni A lakást hűvös időben is szellőztetni kell, különösen főzés, zuhanyozás vagy beltéri ruhaszárítás után. A párás levegő hideg felületeken lecsapódhat, a tartós nedvesség pedig elősegítheti a penész kialakulását. A hosszú ideig bukóra hagyott ablak fokozatosan lehűtheti az ablak körüli falakat és a szoba berendezését. Hatékonyabb lehet naponta több alkalommal rövid, intenzív szellőztetést végezni: néhány percre tárd ki teljesen az ablakokat, és ha lehetséges, hozz létre kereszthuzatot. A pontos időtartam az időjárástól és az otthon adottságaitól függ. Hideg, szeles időben néhány perc is elegendő lehet, míg enyhébb napon hosszabb szellőztetésre lehet szükség. A cél az, hogy a levegő kicserélődjön, miközben a falak és a bútorok nem hűlnek át jelentősen. A bútorok helye is befolyásolja a hőérzetet Egy ablak közvetlen közelében vagy külső fal mellett akkor is hidegebbnek érezhetjük a levegőt, ha a szoba hőmérője egyébként elfogadható értéket mutat. Ennek egyik oka, hogy a testünk hőt sugároz a körülöttünk lévő hidegebb felületek felé. Ha a kedvenc fotel vagy a kanapé közvetlenül egy hideg ablak mellett áll, az őszi hónapokra érdemes beljebb húzni. A hideg járólapra vagy padlóra helyezett szőnyeg szintén javíthatja a komfortérzetet, még akkor is, ha a szoba levegőjét valójában nem melegíti fel számottevően. A belső ajtókkal ugyancsak érdemes tudatosan bánni. A nap által felmelegített helyiség ajtaját kinyitva a meleg levegő továbbjuthat a lakás más részeibe. Este viszont a ritkán használt, hűvösebb helyiségek ajtajának becsukása segíthet abban, hogy a meleg ott maradjon, ahol tartózkodunk. A fűtést nem szabad mindenáron halogatni Ezek a módszerek lassíthatják a lakás lehűlését, de nem helyettesítik a fűtést, ha a külső hőmérséklet tartósan alacsony. Különösen gyermekek, idősek és bizonyos krónikus betegséggel élők esetében nem célszerű hosszú ideig túl hideg otthonban tartózkodni. A WHO a hideg évszakban 18 Celsius-fokot tekint biztonságos, kiegyensúlyozott minimális beltéri hőmérsékletnek az általános lakosság számára. A veszélyeztetettebb csoportoknak ennél melegebbre is szükségük lehet. Ha tehát napközben a napfény és a lakás hőtartó képessége segítségével továbbra is 20-21 fok marad odabent, nem feltétlenül kell az első hideg reggelen bekapcsolni a fűtést. Ha azonban a hőmérséklet napról napra csökken, megközelíti a 18 fokot, vagy már tartósan kényelmetlenül hideg van, ideje fűteni. A valódi megtakarítás nem a vacogásból, hanem a hőveszteség csökkentéséből és az észszerű hőmérséklet fenntartásából származik. via Fotó: illusztráció, Getty Images