● news.bsdnet.hu

A vezető magyar részvények, az a blue chipek szempontjából továbbra is meghatározó külső tényezők a kamatkörnyezet, a szerdai amerikai PCE-adat, az október 2-i munkaerőpiaci jelentés, valamint az újabb Fed- és EKB-lépésekre vonatkozó várakozások. Itthon pedig az MNB szigorú, az inflációs cél leszállításával megerősített irányvonala és az olajár-forint kettőse marad a fókuszban. A pesti tőzsde hosszú távú emelkedő trendje mind a négy papírnál érvényes; a rekordok után a szintek fegyelmezett követése és a lépcsőzetes pozícióépítés lehet a nyerő taktika. Ugyanakkor a dollár elszívó hatása a forint és a regionális devizák ellenében még nem érvényesül durván. A szeptember közepi Fed-ülés fordulópontot hozott, a nyíltpiaci bizottság szeptember 15-16-án egyhangú döntéssel 25 bázisponttal, a 3,75-4,00 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot. Durván három éve, azaz 2023 júliusa óta ez volt az első emelés, a kamatpálya-előrejelzés (dot plot) pedig további egy-egy negyedpontos lépést valószínűsít 2026-ban és 2027-ben. Kevin Warsh Fed-elnök üzenete félreérthetetlen volt: az infláció túl magas, és túl régóta az. A szigorítás mögött túlfűtött konjunktúra áll, az amerikai kompozit beszerzésimenedzser-index 58,4 ponttal 62 havi csúcsra ugrott, miközben az inputköltségek 2022 októbere óta nem látott ütemben nőttek. A kötvénypiac árazza is mindezt, A részvénypiacot egyelőre az AI-sztori tartja, az S&P 500 és a Nasdaq nagyjából 1 százalékos heti pluszban, 7743 pont környékén zárta a hetet; a húzóerőt a Meta AI-ügynöke körüli lelkesedés és a chipszektor adta, miközben a piac szélessége romlott. A következő hét slágere a szerdai inflációs adat, a pénteki (október 2-i) munkaerőpiaci jelentés, valamint a Micron és a Nike gyorsjelentése lesz. Az EKB szeptember 10-én 25 bázisponttal 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot – ez volt az idei második emelés –, Christine Lagarde pedig egyértelműen felfelé mutató inflációs kockázatokról beszélt, elsősorban a közel-keleti konfliktus energiaár-hatása miatt. A következő EKB-döntés október 29-én esedékes. A hangulat ugyanakkor javul, az eurózóna kompozit BMI 53,1 pontra emelkedett, a német Ifo üzleti bizalmi index pedig 89,9 ponttal 2023 májusa óta a legmagasabb szintre ért, a Stoxx Europe 600 pedig fél százalékkal erősödött a héten. Az olaj maradt a legnagyobb hangulatgyilkos, a Brent csütörtökön az iráni fenyegetések és a Szaúd-Arábiát ért újabb húszi támadások nyomán egy nap alatt 5 százalékot ugorva 108 dollárig drágult, majd pénteken 3,4 százalékot esett, miután a New York-i amerikai-iráni tárgyalásokon felcsillant egy szakaszos megállapodás reménye. A hetet így a Brent nagyjából 1, a WTI közel 9 százalékos mínuszban zárta. A háborús felár kontra béketárgyalások hatása a Mol árfolyamán csapódik le a legközvetlenebbül. Az MNB Monetáris Tanácsa szeptember 22-én 5,50 százalékon tartotta az alapkamatot, és történelmi lépésként 2028. január 1-től 2,5 százalékra szállította le az inflációs célt, közelítve azt az EKB céljához. A döntést segítette, hogy az augusztusi hazai infláció mindössze 1,3 százalék volt éves alapon, a forint pedig stabilan a 361-es szint közelében áll az euróval szemben, mindez érdemi erősödés a szeptember eleji 368 körüli szintekhez képest. Kedvező fejlemény az is, hogy az EU javaslatot tett 4,2 milliárd eurónyi befagyasztott kohéziós forrás felszabadítására. A BUX szeptember közepén új történelmi csúcsra emelkedett, a hét utolsó napján azonban már a medvék domináltak, az index 0,16 százalékos mínuszban, 151 272 ponton zárt, és az OTP kivételével valamennyi blue chip gyengült. Az OTP pénteken kiemelkedő, 10,6 milliárd forintos forgalommal és 1,26 százalékos erősödéssel, 45 870 forinton zárt, egyedüliként tartva a frontot a nagypapírok közül. A technikai kép lényege változatlan, az árfolyam immár harmadik hónapja a 45 000-47 500 forintos sávban oldalaz, a hosszú távú emelkedő trendcsatorna felső részében. Az árfolyam gyakorlatilag ráült az 50 napos mozgóátlagra (45 974 forint), az RSI 49-nél, tökéletesen semleges tartományban áll, a MACD a nullvonal körül ingadozik. A piac érezhetően várakozik, hiszen a kamatemelkedés önmagában kedvező a bankok számára, azonban a hazai belső kamatpálya és monetáris döntések alakulása is befolyásoló tényező. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Bollinger-szalagok szűkülnek, az ilyen volatilitás-összehúzódás tapasztalataink szerint erőteljes elmozdulást szokott megelőzni, az irányt azonban a kitörés mutatja majd meg. Lefelé a 45 000-45 300-as zóna, majd az alsó szalag (44 200 forint) környéke a támasz, felfelé a 46 300-46 500-as sáv visszavétele után a 47 400-47 500-as ellenállás a kulcs. Fundamentális oldalról a kép támogató, az elemzői célárak – a Citinél 52 700 forint, a Goldman Sachsnál 52 900 forint, a Roemer Capitalnél 54 000 forint – jelentős emelkedési teret jeleznek. A Luminor-akvizícióval pedig három balti piacra lép be egyszerre a bankcsoport, ennek az eredményeit és hatását szintén óvatos bizakodással várja a piac. Kéthetes távon a sávkereskedés folytatódása a fő forgatókönyv, egy 47 500 feletti forgalommal megerősített kitörés ugyanakkor gyorsan az 50 ezer forintos lélektani szint felé nyithatna utat. A fő kockázat az amerikai hozamemelkedés, amely a feltörekvő piaci bankpapírok étvágyát általában megüli. A Mol szeptember közepén a 108 dollárig száguldó olajár hátán új történelmi csúcsra, az 5500 forint feletti tartományba lőtt ki, amit a chartokon magányos, hosszú kanócú gyertya őriz. Azóta lejjebb araszolt a papír, pénteken az olajár esésével párhuzamosan 1,9 százalékot gyengülve, 5150 forinton zárt. A korrekció egyelőre tankönyvszerű, az árfolyam pontosan a 20 napos mozgóátlagra (5139 forint) ereszkedett vissza, az RSI a túlvett zónából 55-ig hűlt, a MACD pedig magas szintről lefelé keresztezte a jelzővonalát. A lendület kifulladt, de a trend nem tört meg. Az 50 napos mozgóátlag messze lent, 4855 forintnál húzódik, ami jól mutatja, mennyire elnyúlt a nyári-őszi rali. Lefelé az 5100-5140-es zóna után az 5000 forintos lélektani szint, majd a 4900-4855-ös sáv (alsó Bollinger-szalag és 50 napos átlag) a támaszlépcső; felfelé az 5300-as szint visszavétele nyithatná meg újra az utat a csúcs felé. A következő két héten a papír sorsa szinte egy az egyben az olajpiacon dől el, egy amerikai-iráni megállapodás bármennyire is kedvező a világgazdaságnak, rövid távon lefelé tolná az olajárral együtt a Molt is , míg az eszkaláció újabb csúcskísérletet hozhat. A 6 százalék feletti várható osztalékhozam és az erős második negyedéves számok mindenesetre vastag védőpárnát adnak a mélyebb esésekkel szemben. A Richter az augusztusi csúcsragadozóból szeptemberre a piac egyik leggyengébb láncszemévé vált, az árfolyam a 13 540 forintos történelmi csúcsról pénteken már 12 480 forintig morzsolódott le, amivel a teljes augusztusi kitörést visszaadta. A papír hajszállal az 50 napos mozgóátlag (12 526 forint) alá csúszott, az RSI 42,5-nél jár, a MACD a negatív tartományban halad lefelé. A rövid távú momentum egyértelműen a medvéké. Most jön azonban a lényeg, az árfolyam éppen a nyári kitörési bázis tetejét, a 12 350-12 500 forintos sávot teszteli, amelyet legutóbbi elemzésünkben erős védvonalként azonosítottunk. Ez egybeesik az alsó Bollinger-szalaggal (12 356 forint) is. Ha ez a zóna megtart, a klasszikus „kitörés-visszateszt" forgatókönyv érvényesül, és a vevők jó kockázat-hozam arány mellett megérkezhetnek. Azonban ha elesik a 12 000 forintos lélektani szint, az emelkedő 200 napos mozgóátlag (11 856 forint) következik, mint támasz szint. Felfelé először a 12 700-as árszintből kell kitörni (20 napos átlag), majd a 13 000-13 070-es sáv jelent ellenállást. A gyengélkedés hátterében nem cégspecifikus rossz hír, hanem a dollárban keletkező gyógyszerbevételeket erodáló, kifejezetten erős forint (ennek kockázatára az elemzők már korábban felhívták a figyelmet), és a csúcs után természetes profitrealizálás áll. Kéthetes távon a 12 350-12 500-as sáv sorsa a vízválasztó. A fundamentális sztori – élén a negyedévenként bő egymilliárd dolláros Vraylar-forgalommal – változatlanul erős. A Magyar Telekom az augusztusi lejtmenet után szeptemberben stabilizálódott, az árfolyam hetek óta a 2480-2620 forintos sávban mozog, pénteken gyakorlatilag változatlanul, 2540 forinton zárt. A technikai kép legbeszédesebb eleme a Bollinger-szalag extrém szűkülése, a 2514-2607 forint közé préselődött, alig 4 százalékos sávot fog közre, ami a volatilitás kiszáradását jelzi. Az ilyen „szalagösszehúzódásból" rendszerint erőteljes, irányadó elmozdulás szokott kibontakozni. Az RSI 43-nál enyhén nyomott, a MACD a nullvonalon kúszik, az árfolyam pedig továbbra is az 50 napos mozgóátlag (2610 forint) alatt tartózkodik, a rövid távú kép tehát még a medvéknek kedvez, de már nem romlik. A forgatókönyv innen kétirányú, a 2610-2620-as zóna (50 napos átlag és felső szalag) visszavétele a 2700 forintos szint felé nyitna utat, míg a 2480-as szeptemberi mélypontok elvesztése a 2400-as támaszt, végső soron a 2345 forintnál emelkedő 200 napos mozgóátlagot hozná képbe. A hosszú távú emelkedő szerkezet egyelőre nem sérült, és a készpénztermelő üzleti modell a menedzsment által fenntartott éves célokkal továbbra is talapzatot ad a papírnak. Egy megjegyzés a szélesebb környezetről: az 5 százalék felé menetelő amerikai hozamok általában nem kedveznek az osztalékpapíroknak, így a szektortársakhoz hasonlóan a Telekomnál is inkább a fokozatos, szintekhez kötött pozícióépítés tűnik észszerűnek.