● news.bsdnet.hu

Polt Péter négy hete távozott az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből, miután az Alaptörvény 17. módosítása szeptember 1-jén – három kollégájával együtt – megszüntette a 70. életévüket betöltött alkotmánybírák mandátumát. Egy friss interjúban többek között az Elios-ügyről, a korrupciógyanús ügyek nyomozásáról, a lélegeztetőgép-beszerzésekről, valamint a mandátuma idő előtti megszüntetéséről is beszélt. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? A Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről azt mondta az Indexnek , az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több, uniós forrásból finanszírozott közvilágítási projektet vizsgált, és csalás gyanúját is felvető súlyos szabálytalanságokat tárt fel, ám a magyarországi nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Polt Péter szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda arra jutott, hogy történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem. „ Az Elios-ügyet megszüntető határozat legfontosabb megállapítása úgy hangzott: azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik” – mondta. Hozzátette: az OLAF egyik fő állítása éppen az volt, hogy vertikális kartell történt, ami lehet szabálytalan, de nem feltétlenül értékelendő büntetőjogilag. Polt szerint az akkori megszüntető döntés helyességét egy későbbi bírósági döntés is visszaigazolta. Az interjúban szóba kerültek azok a korrupciógyanús ügyek is, amelyekben a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, miközben az ügyészség felügyeleti, illetve későbbi szakaszban irányítási jogkört gyakorolt. Polt Péter hangsúlyozta , hogy az ügyek többségében nem az ügyészség nyomoz, hanem más nyomozó hatóság. A felderítési szakaszban, vagyis addig, amíg nincs gyanúsított, a nyomozó hatóság önállóan jár el. „A legfőbb ügyésznek itt nincs közvetlen teendője. Neki elsősorban a szervezet működtetése a feladata, az, hogy a szervezet törvényesen járjon el, betartsa a jogszabályokat, és meglegyenek a működés feltételei” – fogalmazott. Hozzátette: „Nem a legfőbb ügyész fogja megmondani, hogy ezt vagy azt a nyomozati cselekményt kell végrehajtani, ezt vagy azt az embert kell kihallgatni.” Polt szerint a nyomozó ügyésznek és a nyomozást felügyelő ügyésznek megvannak a saját feladatai, a tevékenységüket pedig a feletteseik ellenőrzik. „Az egész hierarchikus szervezet úgy van felépítve, hogy szintenként működjön az ellenőrzés. Ezért mondtam, hogy nyilván voltak hibák, de a legfőbb ügyészi székből ezek nem feltétlenül látszottak” – mondta. Arra a felvetésre, hogy az ügyészség a Szőlő utcai ügyben vagy a jegybanki alapítványok esetében saját hatáskörbe vonhatja a nyomozást, Polt úgy reagált: erre van lehetőség, de ezzel csak kivételesen szabad élni. „Különben mire van a többi nyomozó hatóság? Nekik is megvan a saját felelősségük” – fogalmazott. A 2013-as trafikügy kapcsán, amelyben az ellenzék politikailag irányított pályázatokról beszélt, Polt Péter azt mondta, ezek rendkívül szerteágazó, hatalmas ügyek voltak, amelyeket különböző hatóságok vizsgáltak. „Biztosan voltak szabálytalanságok – ezt nem tudom vitatni, és nem is ismerem minden részletét –, de az biztos, hogy büntetőjogilag az ügyészség nem tudta ezeket értékelni” – jelentette ki. Szóba kerültek a koronavírus-járvány idején lebonyolított, mintegy 300 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzések is. Az ügyben 2026 augusztusában a Külügyminisztérium tett feljelentést. Polt Péter szerint egy nyomozás két részből áll: először a tényeket kell felderíteni, majd ezeket a jogszabályok alapján értékelni. „Az akkor rendelkezésre álló tények alapján a hatóságok nem találtak olyan körülményt, amely bűncselekmény gyanúját alapozta volna meg. Elképzelhető, hogy azóta új tények kerültek elő, de erről nincs információm” – mondta. Az interjúban ugyanakkor olyan, a Fideszhez köthető ügyek is szóba kerültek, amelyekben az ügyészség vádat emelt, köztük a Völner-, a Mengyi- és a Simonka-ügy, valamint Nagy János ügyei. Polt Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy arról nem az ügyészség tehet, hogy eddig csak két ügyben született jogerős ítélet. Az interjúban az Index arról kérdezte Polt Pétert, mit tervez tenni amiatt, hogy alkotmánybírói mandátuma idő előtt megszűnt. „A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulok a saját önbecsülésem, de az ország érdekében is” – közölte. Polt Péter szerint jogállamban egy bírósági elnököt vagy bírót nem lehet ilyen módon elmozdítani a hivatalából. Hozzátette, hogy számos nemzetközi szintű döntés született erről, példaként pedig Baka András ügyét említette. „Nem arról van szó, hogy például nem lehet 70 éves korhatárt bevezetni. Lehet. Mint ahogy a 12 éves mandátumot is le lehet csökkenteni kilencre, de csak kimenő rendszerben” – fogalmazott. Szerinte azoknak, akiket tizenkét évre választottak meg, ki kell tölteniük a tizenkét éves mandátumukat, az új szabályok alapján megválasztott alkotmánybírák megbízatása pedig már kilenc évre szólhat. Polt Péter szerint ugyanez igaz a nyugdíjkorhatárra is: azt is csak megfelelő átmenettel lehet megváltoztatni. Polt Péter