● news.bsdnet.hu

A H&M és a Zarát tulajdonló Inditex gyengülő pénzügyi eredményei jól mutatják, hogy az európai fogyasztók pénztárcája egyre szűkebb. Az Európai Központi Bank szigorú monetáris politikája következtében megdrágult hitelek, valamint a tartósan magas energiaárak továbbra is éreztetik a hatásukat. Így 2026 őszén a háztartások aggódva tekintenek a közelgő tél fűtési és közlekedési kiadásai elé, ez pedig jelentősen fékezi a ruházati és egyéb nem létfontosságú termékek forgalmát - közölte a Telex . A megváltozott fogyasztói szokásokra, az új generációk elvárásaira és az egyre szigorodó uniós szabályozásra reagálva a nagy márkák kénytelenek nyitni a körforgásos gazdaság felé. A H&M például a Sellpy nevű platformmal vetette meg a lábát a használtruha-piacon. Bár a szolgáltatás gyorsan növekszik, egyelőre nem nyereséges. A fő problémát a logisztika jelenti. Míg egy egyszerű apróhirdetési modellnél – amilyen a Vinted – az eladó a saját szekrényében tárolja a ruhát, így a platformnak nincs raktározási költsége, addig a Sellpy átveszi, hirdeti és tárolja a termékeket. Ez jelentős kiadást és kockázatot jelent, ha az áru végül sosem kel el. A spórolásra kényszerülő, tudatosabb vásárlóknak köszönhetően ugyanakkor vannak egyértelmű nyertesei is a jelenlegi helyzetnek. Az olyan diszkontláncok, mint a Pepco , sikeresen szólították meg a korábbinál tehetősebb, középosztálybeli rétegeket is szerte Európában. A tapasztalatok szerint a fogyasztók a nehezebb időkben is vágynak az apróbb örömökre és az önkényeztetésre, de korlátozott költségvetésük miatt ezt igyekeznek minél olcsóbban megoldani. Ennek a trendnek köszönhetően a Pepco részvényei jócskán felülteljesítik a szektorátlagot, és a vállalat a varsói tőzsdén is kiemelkedő sikereket ér el. Ezzel az általános európai óvatossággal éles kontrasztban áll a hazai helyzet. Magyarországon európai összevetésben jelenleg alacsony az infláció , a kiskereskedelmi forgalom pedig erősödik. Érdekes jelenség, hogy miközben a használtcikk-üzletek forgalma 4,1 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-jellegű termékeké összességében 6,5 százalékkal bővült. Mindez egybevág azzal a folyamattal, hogy az idei tavasz során a magyar fogyasztói bizalom az elmúlt évekhez képest kifejezetten megerősödött.