● news.bsdnet.hu

A Tisza-frakció kezdeményezésére a reggel 9 órakor kezdődő rendkívüli ülésen három mentelmi ügyről határoznak. Ahogy arról az Economx is beszámolt , múlt kedden Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese kezdeményezte lopás miatt Magyar Péter miniszterelnök, továbbá hűtlen kezelés miatt Hankó Balázs (Fidesz) korábbi kulturális és innovációs miniszter, valamint hivatali vesztegetés miatt Seszták Miklós (KDNP) volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését. A kormányfő akkor azt közölte, kéri, hogy a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmek megérkezése után haladéktalanul hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy „egy perccel se kelljen tovább várnunk arra, hogy Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal valóban magasabb fokozatba kapcsolhasson az Út a börtönbe program”. Magyar Péter saját mentelmi ügyét úgy kommentálta, hogy az a Polt-féle ügyészség utolsó „szánalmas kísérlete” arra, hogy megpróbálja összemosni az „orbáni maffia” által végrehajtott közpénzlenyúlásokat és az ellene 2024-ben indított, már „többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet”, de kéri , a parlament függessze fel a mentelmi jogát. Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés miatt kezdeményezték. A Legfőbb Ügyészség szerint a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát használhatták fel jogellenes cselekményre Hankó irányításával. Seszták Miklós ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoznak. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a korábbi miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől. Magyar Péter az eseményeket felgyorsítva szerdán bejelentette, hogy hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy a parlament „azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről”. Az erről szóló kezdeményezést – a kormánypárti képviselők egyötödének aláírásával – csütörtökön nyújtotta be a parlamentnek Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője. Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság tiszás elnöke az ülésre érkezve röviden elárulta: mindhárom politikus esetében a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Az országgyűlési honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a 9 órakor kezdődő rendkívüli ülésen, ha a jelenlévő képviselők négyötöde hozzájárul, nem lesznek napirenden kívüli felszólalások. A képviselők a tervek szerint várhatóan a legfőbb ügyész megválasztásáról is döntenek – titkos szavazáson. Baka András köztársasági elnök korábban Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyészét javasolta legfőbb ügyésznek. Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én megszűnt. Baka András szeptember 21-én jelentette be , hogy Szathmáry Zoltánt jelöli legfőbb ügyésznek. Az államfő a jelölés kapcsán az Országgyűlésben arról beszélt, hogy szerinte ma nincs társadalmi bizalom az ügyészség iránt, a testület társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ezért olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját politikai kötődés nem terheli, és belülről ismeri az ügyészség működését. Magyar Péter szeptember 22-én bejelentette , hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelöltet. A köztársasági elnököt arra kérik, állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen a legfőbb ügyész. A Sándor-palota kommunikációs igazgatósága erre reagálva még aznap közölte : a köztársasági elnök megtette javaslatát a legfőbb ügyész személyére, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége. Sajtóhírek szerint a Tisza-frakció többek között azért utasíthatja el a jelöltet, mert annak testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az aranykonvojügy – egy ukrán pénzszállító autó március 5-i elfogása miatt indult büntetőeljárás – egyik gyanúsítottja. Az MTI összefoglalójában emlékeztet, hogy az Alaptörvény szerint „a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre”. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Megosztom