● news.bsdnet.hu

Több mint két évtizedes ügyészségi és alkotmánybírósági pályafutás után adott átfogó nagyinterjút Polt Péter. A volt legfőbb ügyész részletesen beszélgetett a legvitatottabb ügyeiről, de a Fideszhez fűződő viszonyáról is. A volt tisztségviselő azt is elmondta, nem hagyja annyiban az alkotmánybírói tisztségének idő előtti megszüntetését, ezért a strasbourgi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Polt Péter négy hete távozott az Alkotmánybíróság éléről. Az Alaptörvény 17. módosítása miatt szeptember 1-jén megszűnt a 70. életévüket betöltött alkotmánybírák megbízatása, így három kollégájáéval együtt az övé is. Polt több mint két évtizeden át vezette az ügyészséget, majd 15 hónapig az Alkotmánybíróságot. Az Indexnek adott interjújában most arról is beszélt, hogy jogorvoslatot kezdeményez Strasbourgban. Tanítványok tanácsára lett fideszes Polt Péter szerint a tanítás az egyetlen állandó az életében. Tanársegédből lett tanszékvezető egyetemi tanár, ma professor emeritus. A pártpolitikába a saját elmondása szerint a tanítványai miatt keveredett: a Fidesz jogi szakértői csoportjában néhányan közülük is ott voltak, és megkérdezték, nem csatlakozna-e. 1990-ben igent mondott, de a pártba csak 1993-ban lépett be, 1994-ben pedig a XVI. kerületben indult a Fidesz jelöltjeként, mandátumot nem szerzett. Azt mondta, akkoriban természetes volt, hogy aki egy párt támogatásával indul, az belép a pártba. 1995-ben, amikor az ombudsman általános helyettesének jelölték, kilépett. A tisztséghez nem kellett pártonkívüliség, mégis úgy érezte, a jelölési folyamat elején ezt kell tennie. Az ombudsmani hivatalban 1995 és 2000 között Gönczöl Katalinnal, Majtényi Lászlóval és Kaltenbach Jenővel dolgozott együtt. Politikai vitára egyikükkel sem emlékszik. A munkamegosztásban ő főként a gyermekvédelemmel és a honvédséggel foglalkozott. Szerinte a gyermekvédelem olyan terület, amelyet nem lehet egyszer rendbe tenni, aztán elfelejteni: ott az államnak és a hatóságoknak folyamatosan jelen kell lenniük. Több mint húsz évig volt legfőbb ügyész Polt Péter 2000 májusától – egy 2006 és 2010 közötti megszakítással – 2025 júniusáig töltötte be a legfőbb ügyészi tisztséget. Ezt követően az Alkotmánybíróság elnöke lett, ahol 447 napot töltött. A kérdésre, hogy korábbi pártkötődése miatt nem tartott-e attól, hogy minden döntését politikai szemüvegen át nézik majd, azt felelte: eleinte nem. A képviselőjelöltsége és a legfőbb ügyészi megbízatása között több mint öt év telt el, és ez idő alatt egyik oldalról sem érte bírálat. Megválasztásakor viszont még egyetlen új ügy sem volt, mégis jöttek a támadások. Szerinte az elmúlt évtizedek minden legfőbb ügyészét érte hasonló kritika, olyanokat is, akik sosem indultak képviselőként. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem a személy, hanem a pozíció a döntő. Arra a kérdésre, hogy hibát talál-e az ügyészség korábbi munkájában, azt mondta, olyan ügyet nem tud említeni, amelyben szakmai hibát látna. Hozzátette, ezzel nem azt állítja, hogy ő vagy az ügyészség soha nem hibázott, hiszen mindig lehet hibázni. Arra a felvetésre, hogy az ügyészekben kialakulhatott egyfajta megfelelési kényszer, azt válaszolta, hogy ez mindenkinek a szakmai lelkiismeretétől függött. Az ügyészi szervezetben sokszor elmondta, hogy a felelősség alól nem lehet azzal kibújni, hogy „én csak utasítást teljesítettem”. Olyan esetre nem emlékszik, hogy valaki megtagadott volna egy utasítást. Ebből szerinte az következik, hogy nem volt jogszabályellenes utasítás. Elios, trafik, lélegeztetőgépek: mit mond Polt Péter? Az Elios-ügyben a magyarországi nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. Az OLAF szerint vertikális kartell történt, Magyarországon viszont ezt nem bünteti a törvény. Polt Péter szerint a megszüntető határozat helyességét egy későbbi bírósági döntés is visszaigazolta: a bíróság 2023. május 31-i végzésében úgy fogalmazott, hogy „a vertikális kartell nem illeszthető a Btk. 420. § (1) bekezdésébe.” Polt Péter a vertikális és a horizontális kartell közti különbséget így magyarázta: horizontális kartellről akkor beszélünk, ha azonos piaci szinten működő versenytársak egyeztetik az áraikat vagy felosztják a piacot. Vertikálisnál a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein álló cégek állapodnak meg. Ez is korlátozhatja a versenyt, de jogilag más megítélés alá esik. A felelősség megosztásáról azt mondta: az ügyek nagy többségében nem az ügyészség nyomoz, és a felderítési szakaszban, amíg nincs gyanúsított, a nyomozó hatóság önállóan jár el. A legfőbb ügyésznek elsősorban a szervezet működtetése a dolga. Nem ő mondja meg, hogy melyik nyomozati cselekményt kell elvégezni vagy kit kell kihallgatni. A 2013-as trafikügyről azt mondta, biztosan voltak szabálytalanságok, de büntetőjogilag az ügyészség nem tudta értékelni őket. A mintegy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseknél a tények felderítéséről és jogi értékeléséről is beszélt: az akkor ismert tények alapján a hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló körülményt. Elképzelhetőnek tartja, hogy azóta új tények kerültek elő, de erről nincs információja. A Külügyminisztérium 2026 augusztusában tett feljelentést az ügyben. Polt Péter maga hozta szóba azokat az ügyeket is, amelyekben az ügyészség vádat emelt. Ilyen a Völner-, a Mengyi- és a Simonka-ügy, valamint Nagy János ügyei. Úgy fogalmazott: „Arról viszont tényleg nem az ügyészség tehet, hogy eddig csak két ügyben született jogerős ítélet.” Strasbourg és a vagyonvisszaszerzési hivatal Az alkotmánybírói megbízatásának megszűnéséről beszélt: „A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulok a saját önbecsülésem, de az ország érdekében is. Bírósági elnököt, bírót jogállamban ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani. Erről számos nemzetközi szintű döntés született, mint például Baka András ügyében is. Nem arról van szó, hogy például nem lehet 70 éves korhatárt bevezetni. Lehet. Mint ahogy a 12 éves mandátumot is le lehet csökkenteni kilencre – de csak kimenő rendszerben. Akiket tizenkét évre választottak meg, azok kitöltik a tizenkét évet; akiket az új szabályok szerint választanak, azok mandátuma már kilenc év lesz. Ugyanez igaz a nyugdíjkorhatárra. Azt is csak megfelelő átmenettel lehet megváltoztatni.” Az alkotmánybírói posztot azért fogadta el, mert az Alkotmánybíróságot a fékek és ellensúlyok rendszere fontos elemének tartja, és úgy érezte, a felhalmozott tudását ott is hasznosíthatja. Elmondta, hogy Göncz Árpád vetette fel először, legyen alkotmánybíró, 2024 végén, 2025 elején pedig igent mondott a felkérésre. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról azt mondta, nem tudja, milyen pluszt hoz majd, azt viszont igen, hogy mit veszít az ügyészség: az állam büntetőigényének érvényesítésében betöltött kizárólagos szerepét. Ez szerinte 155 éves hagyomány elvesztését jelenti, és költségvetési következményei is lesznek, például az ügyészek és a hivatal alkalmazottai közötti fizetéskülönbség miatt. „Miért nem bízták a feladatot az ügyészségre, hiszen már van egy professzionális szervezet, professzionális képzési és előmeneteli rendszerrel, belső kontrollmechanizmussal és nagyon jó szakemberekkel. Ámde megbontják az ügyészség hatáskörét és egységét. Ennek költségvetési következményei is lesznek. Hogyan alakul majd például az ottani alkalmazottak és az ugyanazt a munkát végző ügyészek fizetése közötti különbség?” – fogalmazott Polt Péter. Kozma Sándor királyi főügyészt idézte az ügyészség hitvallásáról: „A királyi ügyész a feljelentések gomolyagában óvatosan keresi a szálak végét. Nyomoz, de nem üldöz. A további eljárást pedig a törvény által erre hivatott bírósági közegre bízza.” Majd hozzátette: „Vajon mi lesz az új hivatal hitvallása?” Az életútjából három dolgot emelt ki. Ombudsmanként egy ajánlását, amely szerepet játszott az autós gyerekülés kötelezővé tételében. Legfőbb ügyészként a Központi Nyomozó Főügyészség megalapítását és az ügyészség nemzetközi elismertségét: kétszer is megválasztották az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökévé. Alkotmánybíróként pedig azokat a különvéleményeket, amelyek szerint a testületnek magának kellene meghatároznia a saját hatáskörét.