● news.bsdnet.hu

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek. A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat . Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet. Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé. – magyarázza Medgyesy doktor. - Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti. Milyen bőrelváltozásokkal kell bőrgyógyászhoz fordulni? - Nem gyógyuló seb, ami hetekig fennáll, időnként vérzik vagy pörkösödik, majd újra kialakul. - Gyöngyházfényű, fénylő göb, amely gyakran apró, áttetsző, rózsaszínes vagy bőrszínű, felszínén apró erek láthatók. - Visszatérően vérző vagy pörkösödő folt, amely látszólag nem akar elmúlni. - Tartósan meglévő, lassan növekvő, hámló, vöröses folt. - Fokozatosan növekvő, fényes, hegszerű vagy fehéres terület. - Szokatlan változás egy meglévő bőrelváltozáson, például növekedés, vérzés vagy felszíni kifekélyesedés. Különösen érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha egy új vagy megváltozott elváltozás 4–6 hét alatt sem gyógyul meg, illetve, ha ismételten vérzik, pörkösödik vagy növekszik. A basalioma gyanúját és diagnózisát elsősorban bőrgyógyász állítja fel. A vizsgálat során dermatoszkóppal is megtekintheti az elváltozást, illetve sokat segít a rendszeres szűrésben a teljes testtérképes anyajegyszűrés. A biztos diagnózist pedig szövettani vizsgálat erősíti meg. Anyajegy eltávolítására a sebészi kimetszés az elfogadott módszer, különösen akkor, ha az elváltozásnál felmerül a rosszindulatúság gyanúja. A lézeres eltávolítás, kiégetés vagy fagyasztás során a szövet részben roncsolódhat, ezért nem mindig állapítható meg pontosan, hogy az anyajegy teljes egészében eltávolításra került-e. – magyarázza dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze. - Sebészi kimetszéskor az anyajegy egyben eltávolítható, így a szövet szövettani vizsgálatra küldhető. A patológus ennek alapján meg tudja állapítani, hogy jóindulatú elváltozásról van-e szó, illetve szükség van-e további kezelésre. Ha rosszindulatú daganat igazolódik, a szövettani eredmény alapján dönthető el, szükséges-e újabb, szélesebb kimetszés vagy más kezelés. Amennyiben a beteg állapota, a daganat elhelyezkedése, mérete nem teszi lehetővé a sebészi eltávolítást, szóba jöhet a sugárkezelés, és a szisztémás gyógyszeres kezelés is. Az eltávolítás után 3, majd 6 hónappal fontos a kontroll, amit később évenkénti, félévenkénti anyajegyszűrésnek kell követnie A basalioma időben történő felismerése és eltávolítása azért fontos, mert bár nagyon ritkán ad áttétet, kezeletlenül folyamatosan növekedhet és károsíthatja a környező szöveteket. A korai kezelés általában egyszerűbb beavatkozást és kisebb heget jelent, míg az előrehaladott daganat az izmokat, porcot vagy akár a csontot is érintheti, és összetettebb műtétet tehet szükségessé. Nem gyógyul be a sebe? A bőrrák egyik kevésbé ismert tünete is lehet # bőrrák A basalioma, más néven bazálsejtes karcinóma (BCC) a bőrrák egyik típusa, amely a bőr hámsejtjeiből indul ki. Leggyakrabban azokon a bőrterületeken alakul ki, amelyeket az évek során sok UV-sugárzás ért, ezért különösen gyakori az arcon, a fejen és a nyakon. Általában lassan növekszik, és nagyon ritkán ad áttétet, kezelés nélkül azonban egyre nagyobbra nőhet, és károsíthatja a környező szöveteket. Nem mindig ugyanolyan. Megjelenhet fénylő, gyöngyházfényű vagy áttetsző kis csomóként, amelyben apró erek is láthatók lehetnek. Előfordulhat lapos, hámló, vöröses foltként, illetve sebhez hasonló elváltozásként is. Különösen gyanús lehet az a seb, amely nem akar begyógyulni, időről időre vérzik vagy pörkösödik, majd látszólag javul, később azonban ismét megjelenik. Bizonyos basaliomák barnás vagy fekete pigmentet is tartalmazhatnak, ezért akár más bőrelváltozással is összetéveszthetők. Gyakran egyáltalán nem fáj. Ez az egyik oka annak, hogy az érintett hosszabb ideig nem tulajdonít jelentőséget az elváltozásnak. Előfordulhat azonban érzékenység, viszketés, vérzés vagy kellemetlen érzés. A fájdalom hiánya tehát nem jelenti azt, hogy egy tartósan fennálló vagy változó bőrelváltozást nem szükséges megmutatni bőrgyógyásznak. A basalioma általában jóval kevésbé hajlamos áttétképzésre, mint például a melanoma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ártalmatlan. Kezelés nélkül tovább növekedhet, és egyre mélyebben terjedhet a környező szövetekbe. Elhanyagolt esetben porcot, csontot és más közeli struktúrákat is károsíthat. Különösen problémás lehet az arcon, például az orr, a szem vagy a fül környékén kialakuló elváltozás, ahol már egy viszonylag kis daganat eltávolítása is összetettebb beavatkozást tehet szükségessé. A legfontosabb kockázati tényező az ultraibolya sugárzás. A hosszú éveken át felhalmozódó napfényterhelés károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét, ami hozzájárulhat a daganat kialakulásához. A szolárium UV-sugárzása szintén növeli a kockázatot. Gyakoribb lehet világos bőrű, könnyen leégő embereknél, idősebb korban, illetve azoknál, akik életük során sok időt töltöttek napon. Nem. Az életkor előrehaladtával valóban nő a kockázata, részben azért, mert az UV-sugárzás okozta károsodások az évtizedek során összeadódnak. Fiatalabb felnőtteknél azonban szintén kialakulhat basalioma, különösen jelentős UV-terhelés vagy rendszeres szoláriumhasználat esetén. Igen, bár jóval gyakoribb a rendszeresen napfénynek kitett bőrfelületeken. Basalioma a test más területein is kialakulhat. Emiatt nem érdemes kizárólag az arcot és a nyakat figyelni az önellenőrzés során. A bőrgyógyász először megvizsgálja az elváltozást, és dermatoszkópot is használhat, amellyel nagyítva láthatók annak jellegzetességei. A biztos diagnózishoz rendszerint szövettani vizsgálat szükséges. Ehhez mintát vesznek az elváltozásból, vagy az egész gyanús képletet eltávolítják, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják a szövetet. A kezelés módját többek között a daganat mérete, típusa, elhelyezkedése és a kiújulás kockázata határozza meg. Gyakori megoldás a sebészi eltávolítás. Bizonyos esetekben Mohs-műtétet alkalmazhatnak, amelynek során rétegenként távolítják el és vizsgálják meg a daganatos szövetet. Egyes felszínes elváltozásoknál más kezelések – például helyileg alkalmazott gyógyszerek, fagyasztás vagy fotodinámiás terápia – is szóba jöhetnek. Sugárkezelést általában speciális esetekben alkalmaznak. Igen. A megfelelően kezelt basalioma az esetek nagy részében sikeresen eltávolítható, de előfordulhat helyi kiújulás. Ráadásul akinél egyszer már kialakult bazálsejtes karcinóma, annál később egy másik, új basalioma vagy más típusú bőrdaganat kialakulásának kockázata is magasabb. Emiatt fontos a rendszeres önellenőrzés és az orvos által javasolt bőrgyógyászati kontroll. Érdemes megmutatni minden olyan új bőrelváltozást, amely növekszik, megváltozik, ismételten vérzik vagy nem gyógyul. Ugyanez igaz arra a sebre, amely újra és újra bepörkösödik, majd ismét felszakad. A basalioma gyakran lassan fejlődik, ezért nem feltétlenül látványos vagy feltűnő az első időszakban. Ha egy szokatlan folt, csomó vagy seb hetek alatt sem tűnik el, célszerű kivizsgáltatni. A kockázat teljesen nem szüntethető meg, de az UV-terhelés csökkentésével mérsékelhető. Érdemes kerülni az erős napsütést, árnyékot keresni, megfelelő ruházatot és kalapot viselni, valamint széles spektrumú fényvédőt használni a fedetlen bőrön. A szolárium kerülése szintén fontos. Emellett érdemes rendszeresen átnézni a bőrt, mert a korán felismert basalioma általában egyszerűbben kezelhető, mint egy hosszú ideje növekvő elváltozás. Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!