● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! Az eddigi hagyományoktól eltérően Orbán Viktor nem mond beszédet az Országgyűlés szombati, alakuló ülésén, sőt nem is vesz rész azon. A leköszönő miniszterek sem ültek be a miniszteri bársonyszékekbe, és ők sem mentek be a Parlamentbe. Az, hogy Orbán és a miniszterei nincsenek jelen az ünnepi eseményen, példátlan a magyar rendszerváltás utáni 36 évben. Eddig ugyanis az alakuló ülésen minden kormányváltás alkalmával megjelentek a búcsúzó kabinet tagjai, élükön a távozó kormányfővel, aki beszédet is mondott: Nem csoda, ha azóta elfelejtettük az ilyenkor jellemző protokollt, hiszen az ezt követő mindhárom alkalommal saját magának adta tovább a végrehajtói hatalmat a Fidesz elnöke. Az Alaptörvény szerint a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével pedig a kormány megbízatása is megszűnik. Az alakuló ülés menetéttörvényszabályozza, ez alapján ekkor teszik le az esküjüket a képviselők, megalakulnak a frakciók, a parlamenti bizottságok, megválasztják az Országgyűlés új elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Hagyományosan felszólal a köztársasági elnök, és elfogadják a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját. Arról nem szól a törvény, hogy a leköszönő miniszterelnöknek és a kormánya tagjainak is jelen kell lenniük, a protokoll szerint mégis így szoktak eljárni. Persze ha a miniszterelnök (és a miniszterek) mandátumot kaptak az új Országgyűlésbe, akkor ugyanazok a képviselői szabályok vonatkoznak rájuk, mint a többi képviselőre, azaz az eskü miatt kötelező a részvételük.Orbán Viktor azonban 36 év után előszörnem ül be a parlamentbe. Az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg, délelőtt tíz óra körül Szűrös Mátyás ideiglenes elnök köszöntötte a képviselőket és a díszvendégeket: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét és a 88 éves Varga Bélát, az 1947-es Nemzetgyűlés elnökét. Az egyik korjegyző (a parlament legfiatalabb tagjai) az alig 24 éves Deutsch Tamás volt. A teremben ültek a szocialista rendszer utolsó kormányának miniszterei is, élükön Németh Miklóssal, a Minisztertanács elnökével és helyettesével, a későbbi miniszterelnök Medgyessy Péterrel. Részt vett az ülésen Pozsgay Imre államminiszter, Békesi László pénzügyminiszter, Csehák Judit szociális és egészségügyi és Horn Gyula külügyminiszter is. Miután Oszter Sándor színművész elszavalta Petőfi SándorA nemzetgyűléshezcímű versét, Szűrös Mátyás szólt az első demokratikusan megválasztott parlament képviselőihez. „Hazánkban politikai, hatalmi fordulat zajlik, új reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben” – fogalmazott Szűrös Mátyás. Miután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, Németh Miklós arról beszélt, hogy tizenhat hónappal egy történelmileg is ritkaságnak számító helyzetben bízták meg őt a kormány vezetésével a „békés átmenet” folyamatában. „Nekünk kellett a régi bűnökért megkövetni a népet, nekünk adatott a rehabilitáció feladata és lehetősége, az emberi lelkek felszabadítása, és nekünk kellett cipelni a múlt terhes örökségét” – fogalmazott, majd jó egészséget kívánt az új parlamentnek és a megalakuló kormánynak. Az ülésen a parlament elfogadta az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének törvénybe iktatását és október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását, és egy nyilatkozatot a csatlakozási szándékról az Európa Tanácshoz. Antall József alakuló kormánya hárompárti koalícióból állt: a választásokon győztes MDF mellett a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt vett részt benne. Antall csak másnap mondott beszédet. A rendszerváltás után négy évvel az MSZMP utódpártja, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) aratott váratlan győzelmet a választáson, de nem csak ez tette kissé bizarrá a párt kormányfőjelöltjének megjelenését. Horn Gyula egy különös fémszerkezettel a fején, speciális nyakmerevítőben jelent meg az alakuló parlamentben, mivel a választási kampány hajrájában a szolgálati autójával balesetet szenvedett. A Magyar Köztársaság második Országgyűlését 1994. június 28-ánGöncz Árpád köztársasági elnök nyitotta mega távozó MDF-kormány jelenlétében: részt vett rajta mások mellett Boross Péter miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Kónya Imre belügyminiszter és Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter is. Göncz azt mondta, nem vállalkozna arra, hogy választ adjon a kérdésre: „valamire vagy valami ellen szavazott az ország népe”. De a hat parlamenti párt vezetőivel folytatott beszélgetései és „a koalíciós tárgyalások kemény vitái” meggyőzték őt arról, hogy a leendő kormánykoalíció és az ellenzék pártjai „készek a termékeny párbeszédre, az építő szellemű vitára és együttműködésre”. Az Antall József halála után a miniszterelnöki feladatokat átvevőBoross Péter búcsúzó kormányfőkéntaz újjászületett magyar demokrácia alappilléreiről beszélt, és kiemelte, hogy Magyarország újra „Európa közepén fekszik, annak minden értékrendi, kulturális és gazdasági feltételével együtt”. Kitért a rendszerváltással járó problémákra is: a „történelmi mértékű társadalmi-gazdasági változásokra”, köztük a nemzeti jövedelem csökkenésére, a 13 százalékos munkanélküliségre. Végül jókívánságait fejezte ki a megválasztott parlament tagjainak, és valamivel később megkezdhette négyéves munkáját az első MSZP–SZDSZ-koalíció. 1998. június 18-án ismétGöncz Árpád köszöntöttea jelenlévőket a parlament elnöki emelvényéről, és kérte, hogy közösen énekeljék el a Himnuszt. A kérésre felállt Horn Gyula búcsúzó kormánya is, például Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Kovács László külügyminiszter és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Az államfő a köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az előző két Országgyűlés tiszteletre méltó munkát végzett: „az első kimunkálta hazánk politikai intézményrendszerének, a második az ország piacgazdaságának, ha nem is hiánytalan, de működésképes és továbbfejleszthető jogi keretét”. Elmondta, hogy az Országgyűlésre most az a feladat vár, hogy megoldja a közoktatás, egészségügy és a társadalombiztosítás további észszerűsítését és korszerűsítését, a beszédét pedig azzal zárta: „engedjék meg, hogy javasoljam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökét, Orbán Viktor képviselő urat válasszák meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé”. A szocialista-liberális kormány leköszönő miniszterelnöke,Horn Gyula már a beszédeelején hangsúlyozta: „A rendszerváltás óta eltelt több mint nyolc év alatt olyan feladatokat kellett megoldani, amelyek százévenként ha akadnak”, ennek ellenére Horn nagy és átfogó reformokat említett, ugyanakkor gyengének nevezte az ország közbiztonságát. „Magyarországnak nem erőpolitikára, hanem értelemre és toleranciára van szüksége” – zárta Horn a felszólalást, és zökkenőmentes kormányváltást ígért. Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, Dávid Ibolya távozó igazságügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, és Pintér Sándor belügyminiszter jelenlétében zajlott a 2002. május 15-i parlamenti alakuló ülés. Elsőként egyperces néma felállással emlékeztek meg az egy héttel korábban történt móri mészárlás áldozatairól, majdMádl Ferenc azt emelte kibeszédében, hogy a választás eredményeképpen „eddig nem tapasztalt erőegyensúly” alakult ki az Országgyűlésben, mivel közel azonos létszámban van jelen kormánypárt és az ellenzék. Ez volt az a választás ugyanis, amikor egy igazán harcos Fidesz-kampány után mégis megbukott az első Orbán-kormány. Pedig a Fidesz–MDF-összefogás 10 mandátummal többet nyert, mégis az MSZP–SZDSZ-koalíció alakíthatott kormányt Medgyessy Péter vezetésével, és mindössze 10 képviselővel rendelkeztek többel a 386 fős Országgyűlésben. Mádl Ferenc pedig kissé részlehajló beszédében megköszönte a leköszönő parlament és Orbán négyéves munkáját, és azt mondta: „Az eredmények ismertek és elismertek itthon, a határainkon túl és a világban egyaránt.” De hozzátette, úgy látja, Medgyessy elkötelezte magát az elmúlt évek eredményeinek folytatása mellett. Orbán Viktoraz első kormányzati bukása és az igazán fájó vereség ellenére is vállalta a miniszterelnöki búcsúbeszédet. A polgári kormánya nevében gratulált a parlament minden képviselőjének, a következő kormánynak pedig sikeres munkát kívánt, és azt mondta, átnézte a leköszönő elődei beszédeit, velük ellentétben nem akarja a kormányzása sikereit felsorolni. Majd felsorolta a kormányzása sikereit: a 5,7 százalékos munkanélküliséget, a 3,3 százalékra szorított államháztartási hiányt, a 67 ezer forint helyett 117 ezer forintos átlagkeresetet, a tandíj eltörlését. Orbán ezután elméletibb síkra váltott és a magyar érdekek megvédéséről beszélt, miközben szerinte „gyakran nacionalistának, antiszemitának, idegengyűlölőnek és fasisztának bélyegezték, bélyegzik a magyarokat”. A nemzeti együttműködés rendszerének első parlamentje 2010. május 14-én alakult meg, Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, és az MSZP–SZDSZ-kormány távozó miniszterei jelenlétében.Sólyom László a beszédébenfelidézte a rendszerváltás utáni első parlament megalakulásának történéseit, amivel szerinte arra a párhuzamra utalt, ami „a közérzületben, a múlt tagadásában és a várakozásokban” újra megfigyelhető. Megnevezte a legsürgetőbb feladatokat is: az oktatási rendszer teljes újjáépítését, a korrupció megfékezését, a szegénység felszámolását és a cigányság integrációját. A Gyurcsány Ferenc lemondása után a miniszterelnöki székben mindössze egy évet töltőBajnai Gordonis beszédet mondott. Szerinte egyértelműen kiderült, hogy a Fidesz–KDNP léphet kormányra kétharmados többséggel és a demokrácia ünnepének nevezte a napot. Bajnai gratulált és sok sikert, valamint felelősségteljes munkát kívánt az új kormánynak. Beszéde annyiban mégis szokatlan volt, hogy közölte, kérésére az igazságügyi miniszter feljelentést tesz, mert a Jobbik vezetője, Vona Gábor Gárda-mellényben tette le a képviselői esküjét, amit provokációnak nevezett. Végül azzal búcsúzott, szurkol azért, hogy a „haza és haladás, hagyományok és modernizáció, nemzet és demokrácia, verseny és együttműködés, Magyarország és Európa” megvalósuljanak, és a Fidesz kormánya sikeres legyen. A padsorokban ott ült az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, az MSZP képviselője is. Orbán Viktor rendszere 16 év után, a Tisza Párt történelmi méretű választási győzelmével véget ért, 2026. május 9-én így a szokásosnál is sűrűbb lesz az új parlament alakuló ülésnapja: az hagyományokkal szakítva már itt megválasztják a következő miniszterelnököt, és több fontos törvényről is döntenek. Az ülés reggel 10 órakor kezdődik, a Tisza Párt pedig egy újszerű megoldássalegész napos rendszerváltó népünnepélyt hirdetett a Kossuth térre. Az alakuló ülést ezúttal is a köztársasági elnök nyitja meg, ez lesz Sulyok Tamás első felszólalása az Országgyűlésben a2024-es megválasztása óta. Az előző három alakuló ülést Áder János nyitotta, őt most több más állami vezetővel, közjogi méltósággal együtt díszvendégként várják az eseményre. Az Országgyűlés Sajtóirodája lapunknak küldött válaszában azt írta, az ülésre a köztársasági elnök hívja meg a vendégeket, a képviselőcsoport meghívott vendégeiről pedig a pártok döntenek. Izgalmas lesz tehát figyelni, hogy ezúttal kik mennek el. Kerestük a Sándor-palotát, a Fideszt és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, hogy részt vesz-e Orbán Viktor és más kormánytag, de tőlük egyelőre nem kaptunk választ.