● news.bsdnet.hu

A szeptember 18-i kormányszóvivői tájékoztatón tett bejelentés szerint a kabinet új, országos hatáskörű, önálló zöldhatósági csúcsszervet hoz létre, szeptember 30-áig tartó társadalmi egyeztetést indítva a főhatóságról, illetve az azt létrehozó rendelettervezetről. Az Országos Élőkörnyezet-felügyelet Főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat is ellát majd, valamint országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék-kezeléshez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezést, ellenőrzést és szankcionálást is. A 2027. január 1-jén elindítani tervezett főhatóságon belül létrejön a "zöldőrség" is , vagyis egy olyan, legalább 50 fővel működő egység, amelytől gyors és határozott fellépés várható az állatkínzással, az illegális hulladéklerakással, az erdőkárosítással, az illegális kútfúrásokkal és a kutyaviadalokkal szemben - mondta el a tájékoztatón Magyar Éva kormányszóvivő. Ahogy a jogszabálytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátó Élő Környezetért felelős Minisztérium fogalmaz, Magyarországon egy évtizedig nem létezett olyan központi hivatal, amelynek küldetése a természeti és táji örökség, a környezeti értékek, a környezeti elemek, valamint az éghajlat védelme. A tervezett magyar kormányzati zöldhatósági csúcsszerv nemzetközi kitekintésben sem előkép nélküli; hasonló, integrált zöldhatósági felügyeleti csúcsszervek, illetve speciális rendészeti egységek más országokban is működnek. A fejlett környezetvédelmi csúcsszervek és a dedikált, operatív zöldrendőrségek létrehozása és jelenléte általánosságban összefüggést mutat egy ország gazdasági fejlettségével és intézményi stabilitásával, ezzel együtt önmagában nem garancia a hatékony fellépésre. A fejlődő országokban a környezetvédelem gyakran luxusproblémának vagy bürokratikus akadálynak számít, amely lassítja a kormányzati figyelem fókuszában álló beruházásokat és gazdasági növekedést. Bár sok fejlődő ország rendelkezik szigorú zöld törvényekkel, de a hatékony végrehajtás forráshiány vagy korrupciós kockázatok miatt hiányzik. Ezzel szemben a magasabb jövedelmű államokban már alapelv, hogy az emberi egészséget is veszélyeztető környezeti károk utólagos helyreállítása sokkal drágább, mint a megelőzés. A magyar kormány által tervezett hatósághoz hasonló integrált csúcsszerv működik például Hollandiában, Írországban vagy az Egyesült Államokban. A holland Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium közel 2 000 alkalmazottat foglalkoztató felügyeleti szerve (Human Environment and Transport Inspectorate - ILT) integráltan kezeli a környezetvédelem, a hulladékforgalom, a veszélyes anyagok, a talajminőség, sőt a közlekedés és vízügyi infrastruktúra (gátak) ügyét is. A körforgásos és rendszerszintű szemlélet mellett a digitalizáltságnak is központi szerepe van a hivatal munkájában. Az ILT jó példa a modern, adatvezérelt hatósági munkára is, egyetlen integrált láncolatban kezelve az adminisztrációt és a terepi ellenőrzést. Az egységes digitális platformra épülő endszeren keresztül például a veszélyes anyagok és hulladékok országon belüli útja (sőt a rotterdami kikötő forgalma is) valós időben követhető, ha pedig a lánc valahol megszakad, a zöldrendőrség azonnal ki tud vonulni a helyszínre. Emellett azok a cégek, amelyek digitálisan igazolják a tiszta technológiák alkalmazását és folyamatosan transzparens adatokat szolgáltatnak, kevesebb helyszíni ellenőrzést kapnak, ami nem csak nekik jó, de így a hatóság is a magas kockázatú, gyanús vagy adatot nem szolgáltató szereplőkre tudja koncentrálni kapacitásait. Írország önálló nemzeti környezetvédelmi csúcsszervének (Environmental Protection Agency - EPA Ireland) feladatköre szintén számos területet lefed a klímaügyektől a hulladék- és vízgazdálkodáson át a radiológiai védelemig, beleértve az engedélyezést is. A szerv jellegzetessége, hogy auditálja a helyi (önkormányzati) hatóságokat, így az azok felett gyakorolt ellenőrző és minőségbiztosítási szerepében egyfajta hatóságok hatóságaként működik , súlyos jogsértések esetén bírósági eljárásokat is indítva. Az Egyesült Államok hasonló nevű szövetségi környezetvédelmi ügynökségének (EPA) Végrehajtási és Megfelelőségbiztosítási Hivatala (OECA) a környezetvédelmi, hulladék-, víz- és levegőszennyezési bűncselekményeket vizsgálja, polgári és büntetőjogi úton érvényesítve az ország környezetvédelmi törvényeit. Az OECA az EPA regionális irodáival, valamint a helyi kormányokkal és más szövetségi ügynökségekkel együttműködésben dolgozik, de a nemzeti prioritások, kezdeményezések és iránymutatások kidolgozásában, illetve a környezetvédelmi törvények betartását biztosító szabályzatok kidolgozásában is részt vesz. A fentieken túl, a tervezett magyar főhatóságon belül létrehozandó zöldőrséghez hasonló környezeti rendészeti egységek tevékenykednek például Franciaországban, Lengyelországban, illetve Németországban és Ausztriában. A francia OFB egy természet- és vadvédelmi, vízügyi rendészeti egységeket is összefogó országos ügynökség, amely több ezer, fegyverrel is ellátott egyenruhást alkalmaz, akiknek határozott rendészeti jogkörük van az orvvadászat, az illegális hulladéklerakás, az erdő- és vizesélőhely-károsítás ellen való fellépéshez. A lengyel GIOŚ szintén egy országos környezetvédelmi felügyelet, amely saját, dedikált bűnüldözési részleggel is rendelkezik, de a fizikai kényszerítő erőt a rendőrséggel való szoros együttműködés biztosítja. Az illegális nemzetközi hulladékszállítás és a mérgező vegyihulladék-lerakások felszámolására specializálódott mobil egységei magyar viszonyokra tekintettel is jó példának számítanak. Német nyelvterületen, Ausztriában és Németországban pedig olyan szakosodott rendőrségi egységek működnek, amelyek a környezetvédelmi hatóságokkal együttműködve lépnek fel az illegális hulladékmaffia vagy állatvédelmi bűncselekmények ellen. A fenti példák egyik lényeges tanulsága az integráltság szempontjából, hogy az ipari, vízügyi, illetve hulladékgazdálkodási adatok összevonása csökkenti a hatósági vakfoltokat. A tervezett hazai zöldőrség kapcsán pedig az egyik fő konklúzió az lehet, hogy egy ilyen típusú, korlátozott létszámú szerv akkor tud hatékonyan, elrettentő erővel fellépni , ha nemcsak egy hagyományos, jegyzőkönyveket író és bírságokat kiszabó ellenőrző hivatal, hanem bűnügyi és igazságügyi szintű jogosítványokkal, módszertannal és rendőrségi háttérrel is rendelkezik. A társadalmi konzultációra bocsátott jogszabálytervezet láthatólag támaszkodik a fenti tapasztalatokra, ugyanakkor a nemzetközi gyakorlat és a hazai kormányzati terv alapján a tervezett Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság és a zöldőrség modellje több olyan egyedi vonással is bírhat, amelyek megkülönböztetik a külföldi előképektől. A magyar csúcsszervről rendelkezésre álló információk egy kifejezetten centralizált, hibrid struktúrát vetítenek előre, erősen integrált portfólióval, amely a máshol sokszor 3-4 különálló minisztériumhoz vagy ügynökséghez tartozó területet fog össze. Számos országban, például az Egyesült Államokban vagy Németországban az erdészet és a klasszikus környezetvédelem ügyét egymástól független, nem ritkán egymással érdekellentétben álló szervezetek képviselik, ahogyan például a géntechnológia és az állatvédelem egy csúcsszervbe való integrálása is ritkának számít nemzetközileg. Ami a zöldőrségeket illeti, ezek külföldön elsősorban ipari léptékű szennyezésekre, védett fajok kereskedelmére vagy az illegális halászatra-vadászatra fókuszálnak, ezzel szemben a magyar zöldőrség kiemelt feladatai közé tartozhat a kutyaviadalok és az állatkínzás elleni fellépés is, ami nemzetközileg is egyedülállóvá teheti az egységet . Ilyen különleges pont lehet továbbá az is, ha a hazai, országos szintű gyorsreagálású egység dedikált feladatául kapja meg az illegális kútfúrások felszámolását - ha valóban így történik, akkor az a magyar zöldőrség régióspecifikus, a helyi vízkészlet-védelmi prioritásokat tükröző sajátossága lesz. Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images