Határidőt szabnának Ursula von der Leyenék az EU-csatlakozásra, egy sor tagjelölt kezét elengedhetik – Orbán Viktorra mutogatnak, jöhet a „bővítés ősze"

Az Európai Bizottság külön csatlakozási ütemtervet készít elő Montenegró, Ukrajna , Moldova és Albánia számára. A tervek megmutatnák, milyen reformokat vár Brüsszel a négy országtól, és hozzávetőleges időpontokat rendelnének a tárgyalások fontos állomásaihoz – értesült a Politico . A négy országot az uniós csatlakozási folyamat éllovasainak tekintik, útjuk azonban továbbra is hosszú, és nem világos, mikor válhatnak tagállammá. A készülő, országonkénti „útitervek” ezen változtatnának: pontosabban meghatároznák az elvárt reformokat, valamint a tárgyalási fejezeteket összefogó csoportok, az úgynevezett klaszterek lezárásának várható idejét. A Politicónak két, a javaslatokon dolgozó bizottsági tisztviselő beszélt a tervekről. A menetrend ugyanakkor nem jelentene automatikus felvételt vagy garantált csatlakozási dátumot. A tagjelölteknek végre kell hajtaniuk a szükséges reformokat, a csatlakozáshoz pedig a jelenlegi tagállamok egyhangú döntése is kell. A bizottság egyik szóvivője a lapnak megerősítette, hogy az útitervek a tárgyalások lezárásához vezető feladatokat és határidőket tennék világosabbá. Az uniós csatlakozási eljárás jelenlegi szabályai szerint az egyes fejezetek ideiglenes lezárását is feltételek teljesítéséhez kötik. A Politico értesülése szerint most nem kapna hasonló, célzott menetrendet. sem szerepel a tervezett négyesben, az ő közeledésüket többek között a demokratikus intézményekkel és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok hátráltatják. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberi évértékelő beszédében már célzott támogatást ígért azoknak a tagjelölteknek, amelyek a legtöbbet haladtak előre. A bizottság emellett külön felülvizsgálja, hogyan lehetne a várakozás éveiben fokozatosan bevonni a jelentkező országokat az uniós programokba és közös projektekbe. A lap által ismertetett tervezet szerint ezt a munkát október 6-án mutatják be a vezető tisztviselőknek. Brüsszelben a bővítést egyre inkább geopolitikai kérdésnek tekintik. Az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy a hosszú és bizonytalan csatlakozási folyamat kiábrándíthatja a tagjelölteket, miközben más hatalmak is igyekeznek befolyást szerezni az EU szomszédságában. A gyorsítás mellett ezért az Unió belső működését is vizsgálják: a felmerült lehetőségek között átmeneti időszakok és olyan biztosítékok szerepelnek, amelyek korlátoznák, hogy egy új tag később visszaforduljon a vállalt reformoktól. A következő politikai próba az október 15-én kezdődő brüsszeli uniós csúcs lehet. A tagállamok vezetői ott tárgyalhatnak arról, milyen feltételekkel és milyen ütemben folytatódjon a bővítés. A négy országnak szánt útitervek egyelőre előkészítés alatt állnak; végső formájukhoz és a csatlakozás további lépéseihez a tagállamok támogatására is szükség lesz.