● news.bsdnet.hu

Az OTP már a teljes oroszországi kivonulás lehetőségét is vizsgálja, a bank jelenléte az országban egyre komolyabb kérdéseket vet fel a nemzetközi terjeszkedés szempontjából. Csányi Péter vezérigazgató a Bloombergnek elmondta, hogy az OTP megkezdte oroszországi stratégiájának felülvizsgálatát, ami várhatóan az év végéig lezárul. A döntésnél a hosszú távú részvényesi érték maximalizálása és a nemzetközi terjeszkedés sikere lesz a meghatározó szempont. A felülvizsgálatot a balti akvizíció stratégiai jelentősége mellett az is indokolja, hogy az elmúlt egy évben korlátozott előrelépést sikerült elérni a további oroszországi osztalékok hazahozatalában. Az OTP azon kevés nagy európai bankok egyike, amelyek a 2022-es ukrajnai invázió után is fenntartották oroszországi működésüket. A Bloomberg megjegyzi, hogy bár a bank részesedése az orosz piacon az eszközállomány alapján csak 0,4 százalék, az orosz leánybank profithozzájárulása magas a csoporton belül. Az orosz bank tavaly közel 202 milliárd forintos nyereséget ért el, ami több mint ötszöröse a 2021-es eredménynek, az ügyfélbetétek állománya pedig ezen időszak alatt a hétszeresére emelkedett. Az OTP a háború kezdete óta összesen közel 880 millió dollárnyi osztalékot tudott hazahozni Oroszországból. A kivonulás viszont nagy pénzügyi veszteséggel járhat. Az OTP szerint a jelenlegi orosz szabályok alapján a külföldi tulajdonosok az értékesített eszközök piaci értékének csak körülbelül 5 százalékát realizálhatják, ezért a bank jelenleg gyakorlatilag lehetetlennek tartja oroszországi leányvállalatának eladását. Az OTP júliusban kötött megállapodást a Blackstone által kezelt magántőkealapokkal és a DNB Bankkal a balti Luminor megvásárlásáról. A több mint 15 milliárd eurós eszközállománnyal rendelkező bank megszerzése az OTP történetének legnagyobb akvizíciója lenne, ami jelentősen megerősítené a magyar bankcsoport euróövezeti jelenlétét. A tranzakcióhoz viszont a felügyeleti hatóságok jóváhagyására is szükség van, az oroszországi jelenlét pedig komoly ellenállást váltott ki a balti országokban. Az észt pénzügyi felügyelet a Bloombergnek megerősítette, hogy az OTP oroszországi tevékenysége komoly kérdéseket vet fel, és a Luminor felvásárlásának elbírálásakor az egyik legfontosabb vizsgálati szempont lesz. Korábban a lett és a litván jegybank is aggodalmát fejezte ki a magyar bank oroszországi működése miatt, Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter pedig erkölcsileg szégyenteljesnek nevezte az OTP jelenlétét az országban. A Bloomberg szerint az Európai Központi Bank és az észt bankfelügyelet a következő hetekben hozhat döntést az akvizícióról. A Bloomberg birtokába jutott belső levelezések, szerződések és átutalási bizonylatok korábban nem ismert részleteket tártak fel az OTP ügyfeleinek orosz állami vállalatokhoz és szervezetekhez fűződő kapcsolatairól. A dokumentumok között 2026 áprilisából és májusából származó belső Gazprom-levelezés is szerepel, ami egy olyan fizetési konstrukció kialakításáról szól, amiben az orosz gázipari cég több leányvállalata is részt vett volna. A tervek szerint a Gazprom 75 százalékos tulajdonában álló szerb Yugorosgaz az OTP szerb leánybankjánál vezetett eurószámlájáról utalt volna pénzt a Gazprom másik leányvállalatának, a Rosingaznak a szerb állami Banka Poštanska Štedionicánál vezetett számlájára. A Rosingaz korábban Cipruson működött, majd az oroszországi Kalinyingrádba helyezte át székhelyét. Európai kormányzati tisztviselők szerint a vállalat feltehetően közvetítőként vett volna részt a konstrukcióban, amit az egyik belső levél a legbiztonságosabb megoldásként említett. Egy másik változat szerint a Yugorosgaz először a saját, szerb állami banknál vezetett számlájára utalt volna át pénzt az OTP-től, majd onnan fizetett volna a Rosingaznak. A Bloomberg nem talált bizonyítékot arra, hogy bármelyik konstrukció megvalósult volna. A hírügynökség egy 2022. szeptemberi levelezést is megszerzett, amiben a Yugorosgaz arról tájékoztatta a Gazpromot, hogy valamivel több mint 4,3 millió euró osztalékot fizetett ki a 2021-es év után. Egy kapcsolódó SWIFT-üzenet alapján az átutalási megbízás szerint a pénz az OTP szerb leánybankjától a Gazprom oroszországi, Gazprombanknál vezetett számlájára került volna, az OTP budapesti központjának és a Gazprombank luxemburgi leányvállalatának közreműködésével. A dokumentumokból nem állapítható meg, hogy a Gazprom végül megkapta-e az összeget. A Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint az OTP oroszországi ügyfelei között olyan szervezet is szerepelt, ami már 2022-ben felkerült az amerikai és a brit szankciós listára. A Tsargrad Society nevű szervezet 2022 szeptemberében 33,5 millió rubeles támogatást kapott volna alapítójától, Konsztantyin Malofejev orosz üzletembertől, akit már 2014-ben szankcionáltak a Krím orosz annektálásának pénzügyi támogatása miatt. A pénzt a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének hallgatói számára szánták, és a szerződés szerint Malofejev Sberbanknál vezetett számlájáról utalták volna át a Tsargrad Society OTP-nél vezetett számlájára. A Bloomberg nem tudta megerősíteni, hogy a tranzakció megtörtént, és arra sincs bizonyíték, hogy a szervezet jelenleg is az OTP ügyfele lenne. A dokumentumok alapján maga Malofejev nem volt a magyar bank ügyfele. A hírügynökség további dokumentumokat is megszerzett olyan OTP-ügyfelekről, amelyek orosz állami szervezeteknek nyújtottak szolgáltatásokat. Egy vállalat 2022 májusában 62 ezer rubelt kapott egy olyan alapítványtól, aminek kuratóriumát Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője irányítja. Egy másik cég 2026 júniusában 55 600 rubeles kifizetést kapott volna az orosz hírszerzés ingatlanvagyonát kezelő állami vállalattól, míg egy képzési szolgáltató 36 700 rubeles szerződést kötött a Kreml fennhatósága alatt működő, az orosz vezetők légi szállításában is részt vevő Rosszijával. A dokumentumok szerint az érintett orosz állami szervezetek nem voltak közvetlenül az OTP ügyfelei, és a feltárt ügyletek nem bizonyítanak jogsértést a magyar bank részéről. Az OTP a Bloomberg megkeresésére hangsúlyozta, hogy elkötelezett az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankcióinak betartása mellett. A bank a hírügynökség kérdései nyomán belső vizsgálatot is végzett, ami a rendelkezésre álló információk alapján nem tárt fel szankciós jogszabályok megsértésére utaló körülményt. Az egyes ügyfélkapcsolatokat és tranzakciókat az OTP banktitokra vonatkozó jogszabályokra hivatkozva nem kommentálta. A bank közlése szerint a 2022-es orosz invázió után azonnal felfüggesztette a vállalati hitelezést Oroszországban, megszüntette a csoporton belüli finanszírozást, és jelentősen korlátozta nemzetközi fizetési szolgáltatásait. Az amerikai dollárban történő ügyféltranzakciókat megszüntette, az Oroszország és az európai országok közötti euróalapú fizetéseket pedig a budapesti központ ellenőrzi. Az oroszországi alkalmazottak számát 25 százalékkal, a fiókhálózatot 40 százalékkal csökkentette, a helyi tevékenység pedig jelenleg szinte kizárólag lakossági fogyasztási hitelezésre koncentrálódik. Az OTP szerint az oroszországi vállalati betétállomány több mint 80 százaléka jelenleg nemzetközi vállalatoktól származik. A bank azzal magyarázta a betétállomány jelentős növekedését, hogy a helyben maradt uniós pénzintézetek szolgáltatásai felértékelődtek az Oroszországban továbbra is működő nyugati vállalatok számára. Az OTP azt is kiemelte, hogy Ukrajnában tovább erősíti jelenlétét, helyi leánybankjának hitelállománya tavaly 35 százalékkal nőtt, és az ukrán jegybank rendszerszinten fontos pénzintézetként tartja számon. Az OTP már a 2022-es orosz invázió után megpróbált kivonulni Oroszországból, az értékesítés viszont az orosz szabályozás szigorítása miatt meghiúsult. A bank ezt követően visszafogta helyi tevékenységét, leállította a vállalati hitelezést, megszüntette a csoporton belüli finanszírozást, és elsősorban a lakossági fogyasztási hitelezésre koncentrált, abban pedig rendkívül sikeres volt. A bank vezetése az elmúlt években rendszeresen hangsúlyozta, hogy valamennyi stratégiai lehetőséget vizsgálja, beleértve az orosz leánybank eladását is. Bencsik László vezérigazgató-helyettes a 2023 első negyedéves eredményeket bemutató befektetői telefonkonferencián arról beszélt, hogy az értékesítést az orosz szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti, ezért az OTP alapforgatókönyve a működés folytatása. A bank a következő években egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a megtermelt nyereség hazahozatalára, amiben kezdetben jelentős eredményeket ért el. Az orosz jegybank engedélyével 2023 második felétől megindultak az osztalékfizetések, 2025 végéig összesen 67,7 milliárd rubelt fizetett ki az orosz leánybank. A helyi üzletág jövedelmezősége is látványosan javult, 2023-ban 96 milliárd forint, 2024-ben 137, 2025-ben pedig 202 milliárd forint volt az orosz leánybank profitja. Bencsik még a 2025 augusztusi befektetői telefonkonferencián is a korábbi stratégia folytatásáról beszélt, és akkor arra számított, hogy az év hátralévő részében további osztalékokat sikerül hazahozni. A helyzet 2026 elejére megváltozott. A márciusi befektetői telefonkonferencián a vezérigazgató-helyettes arról számolt be, hogy az orosz jegybank megtagadta a további osztalékok hazautalásának engedélyezését. Az OTP akkor még bízott abban, hogy az év során újraindulhatnak a kifizetések. A mostani Bloomberg-cikk alapján azonban az OTP stratégiájában új szempont jelent meg. Csányi Péter vezérigazgató a hírügynökségnek megerősítette, hogy a bank a Luminor tervezett felvásárlásának stratégiai jelentősége és a további orosz osztalékok hazahozatalában tapasztalt korlátozott előrelépés miatt megkezdte oroszországi stratégiájának felülvizsgálatát, ami már a teljes kivonulás lehetőségére is kiterjed. Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images