● news.bsdnet.hu

Több ponton is átalakulhat a kisgyermekkori ellátás és az óvodai nevelés rendszere – közölte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebook bejegyzésében. A tervek között szerepel a rugalmas óvoda-és iskolakezdés bevezetése, valamint az óvodák és bölcsődék szorosabb együttműködése, a szülők aktívabb bevonása is. Lannert Judit szerint az államtitkárság kiemelt célja, hogy a kora gyermekkort egységes folyamatként kezeljék, nagyobb hangsúlyt helyezve a megelőzésre és a családok támogatására. Az egyik legfontosabb változás az iskolakezdést érintheti. A rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett felmerült a rugalmas óvodakezdés lehetősége is. A tervek szerint az óvodák nagyobb szakmai felelősséget kaphatnának annak megítélésében, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára, vagy további egy évig óvodában maradjon. 2020 óta tanévenként mintegy ötezer gyermek kezdte meg úgy az első osztályt, hogy még nem volt iskolaérett, ezért később meg kellett ismételnie az első évfolyamot. A háttérben az előző kormány által bevezetett szabály állt, amely szerint a szülőknek egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett kérelmezniük, hogy gyermekük további egy évet óvodában maradhasson. Az oktatási miniszter szerint a 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá tennék az óvoda és az iskola közötti átmenetet. A részletszabályok egyelőre nem ismertek. Az Eduline szerint a Pedagógusok Szakszervezetének óvodapedagógiai tagozatvezetője, Vályogosné Váradi Zsuzsanna korábban arról beszélt, hogy a változás lényege az lehet, hogy az iskolaérettségről szóló döntés ismét közelebb kerüljön a gyermeket ismerő szakemberekhez és a szülőkhöz. Az óvodai nevelés szabályozása is változhat. Lannert Judit beszámolója szerint készül az új Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, amely jelenleg véleményezési szakaszban van, így annak végleges tartalma még nem ismert. Új bölcsődei alapprogram kidolgozását is tervezik. Ennek egyik célja lehet, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat a bölcsődei és az óvodai nevelés között. A szakemberhiány szintén napirenden van. A cél az lenne, hogy a gyerekekkel teljes időben felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok foglalkozzanak. Az alacsonyabb végzettséghez kötött jelenlegi munkakörök esetében ugyanakkor átmeneti megoldást dolgoznának ki. Az egyeztetésen a gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok hiánya is szóba került. A tervek szerint a különböző, gyerekekkel foglalkozó szakmák együttműködését már a képzés során erősítenék, és a magánpraxisok szabályozása is napirendre kerülhet. A változások között szerepel a digitális gyermekvédelem erősítése is. Ennek részeként egy új módszertani központ létrehozása és egy önálló jogszabály megalkotása is felmerült. Megosztom