● news.bsdnet.hu

Fordulatot vett az ukrán aranykonvoj ügye: egy nyomozati irat szerint már a választások előtt tudomása lehetett az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetőjének arról, hogy a márciusi rajtaütés elrendelése mögött ki állhatott – írta az Index . Az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda ügyfelei hozzájárulásával nyomozati iratokat vett át a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől, ezek között találták meg a most nyilvánosságra került feljegyzést. A dokumentum szerint június 22-én a nyomozó ügyészség munkatársai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében találkoztak Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredessel, főosztályvezetővel. Szathmáry a feljegyzés szerint arról számolt be, hogy az előző kormány idején, még az országgyűlési választások előtt belügyminisztériumi vizsgálat indult az aranykonvoj ügyében. A vizsgálóbizottság előtt az Alkotmányvédelmi Hivatal képviseletében ő is többször megjelent, Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárt kísérve. Az ügyvédi iroda által ismertetett feljegyzés szerint a belső vizsgálat egyik központi kérdése az volt, hogy kinek a döntése alapján hajtották végre a műveletet, amelynek jogszerűségével kapcsolatban később több aggály is felmerült. A dokumentum szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ akkori főigazgatója a vizsgálóbizottság előtt egy alkalommal azt mondta: felesleges annak vizsgálata, hogy ki döntött az elfogásról, mert mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt, „akit nem lehet belekeverni az ügybe”. Szathmáry István állítólag úgy értékelte, hogy a jelenlévők számára egyértelmű volt: Hajdu ezzel Orbán Viktor akkori miniszterelnökre utalt. A most nyilvánosságra került állítás azért is lényeges, mert Orbán Viktor korábban másképp beszélt saját szerepéről. Júniusban az Indexnek azt mondta, nem adott – és a törvények alapján nem is adhatott – utasítást az Ukrajnába tartó szállítmány feltartóztatására. A volt miniszterelnök azt elismerte, hogy a kormányülésen szóba került a pénzszállítások kérdése, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a hatóságokat a kormányból nem lehet utasítani. Hajdu Jánost később gyanúsítottként hallgatta ki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség szerint a volt TEK-főigazgató március 4-én eligazítást tartott az akcióban részt vevő vezetőknek, és meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó pénzszállító járműveket meg kell állítani, az ukrán állampolgárokat pedig el kell fogni. Hajdu nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, Az ügy március 5-én kezdődött, amikor az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén megállították az Ausztriából Ukrajnába tartó két páncélozott pénzszállító járművet. A hét ukrán állampolgár 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállított. A készpénzt és a nemesfémet a NAV lefoglalta, a pénzszállítókat pedig előállították. Az ügyben indított pénzmosási nyomozást később megszüntették. A NAV megállapítása szerint a készpénz és az arany a Raiffeisen Bank és az ukrán Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származott, eredetüket és a vételár megfizetését dokumentumokkal igazolták. A hatóság szerint nem merült fel kétség a vagyon jogszerű eredetével kapcsolatban, és más bűncselekmény gyanúját sem azonosították . Ettől elkülönülten azonban tovább folytatódott annak vizsgálata, hogy jogszerű volt-e az ukrán pénzszállítók Az ügyészség szerint Hajdu tudott arról, hogy a NAV az érintetteket nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatja ki, ennek ellenére fenntartotta fogva tartásukat. Emiatt hétrendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanúját közölték vele. Az ügy az elmúlt hetekben egy másik szálon is folytatódott. Mint arról a Világgazdaság korábban beszámolt , kibertámadás érte Horváth Lórántnak, az ukrán pénzszállítók és az Oscsadbank jogi képviselőjének ügyvédi irodáját. Ismeretlenek hozzáfértek az iroda levelezőrendszeréhez, majd Horváth Lóránt nevében közel ötezer RFP-meghívót küldtek ki. Az ügyvéd későbbi közlése szerint a rendszereket sikerült biztonságba helyezni, és az adatlopási kísérlet nem járt sikerrel. Arra ugyanakkor minden címzettet figyelmeztetett, hogy a nevében érkező gyanús üzeneteket ne nyissák meg. Horváth akkor nem állította, hogy a támadás összefüggött volna az aranykonvoj ügyével, és azt sem közölte, hogy kik állhattak mögötte. Az aranykonvoj körüli eljárások ezzel továbbra sem értek véget. Az ukrán pénzszállítókat képviselő iroda a múlt héten hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás miatt ismeretlen tettes ellen újabb feljelentést tett, és Fürcht Pál volt főügyész tanúként történő meghallgatását is kezdeményezte.