● news.bsdnet.hu

Bár a vagyonadó hallatán a legtöbben a hatalmas likvid tőkével rendelkező milliárdosokra gondolnak, a megjelölt értékhatár jóval szélesebb kört érinthet. A kötelezettek közé kerülhetnek az évtizedek munkájával céget építő családi vállalkozók, a többgenerációs ingatlanvagyonnal rendelkező családok, vagy éppen a jelentős értékű, nem likvid vagyont öröklő magánszemélyek. Számukra komoly nehézséget okozhat az adó megfizetése, hiszen életmódjuk és folyószámla-egyenlegük nem feltétlenül tükrözi vagyonuk papírforma szerinti értékét – hívja fel a figyelmet a KPMG. Ha a likviditáshiány miatt hitelfelvételre vagy vagyonelemek kényszer-értékesítésére kényszerülnek, az nemcsak rájuk nézve bír gazdasági következményekkel, de a magánadományok visszaesésén keresztül a civil, az oktatási és a kulturális szférát is érzékenyen érintheti. A szabályozás legnagyobb buktatója azonban a vagyon körének és pontos értékének a meghatározása lehet. Míg a bankbetétek vagy a tőzsdei részvények esetében ez viszonylag egyszerű, az ingatlanok, a tőzsdén nem jegyzett társaságokban lévő részesedések, a gépjárművek, a műtárgyak vagy az ékszerek értékelése már komoly akadályokba ütközik. Egy vállalkozás értékét nem lehet pusztán a saját tőkével azonosítani, hiszen a piaci pozíció és a jövőbeli növekedési potenciál is meghatározó. Ugyanígy egy kortárs festmény, egy veterán autó vagy egy nagy értékű óra esetében a tulajdonjog és a szerzés ideje is gyakran nehezen igazolható. Minél több ilyen, nehezen felbecsülhető elem kerül az adóalapba, annál nagyobb a bizonytalanság és a jogviták kockázata, ami végső soron a jogkövető adózókat hozhatja hátrányos helyzetbe. A költségvetés szempontjából ezért kulcsfontosságú a költség-haszon elemzés. Szűcs Andrea, a KPMG magánszemélyek adózásával foglalkozó üzletágának vezetője szerint meg kell vizsgálni, hogy a várható bevételek miként viszonyulnak a rendszer működtetésének, az ellenőrzéseknek és a jogvitáknak a költségeihez, valamint az elmaradó befektetésekből származó veszteségekhez. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiszámítható működés és a megfelelően kialakított szabályrendszer legalább olyan fontos, mint maga az adókulcs. A létező nemzetközi példák vegyes képet mutatnak. A tőkekiáramlás kockázata ráadásul kétirányú. Egy átfogó vagyonadó nemcsak a belföldön élő tehetőseket ösztönözheti adóilletőségük áthelyezésére, hanem azokat a vagyonos külföldieket is elriaszthatja, akik az országot választanák életviteli központjuknak. Ha ők a globális vagyonukra kivetett többletteher miatt elállnak a költözéstől, az állam nem csupán a vagyonadótól esik el, hanem azoktól a személyijövedelemadó-bevételektől is, amelyeket a magánszemélyek befektetései, osztalékai és egyéb tőkepiaci ügyletei generáltak volna. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.