● news.bsdnet.hu

Magyar Péter szerint a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség iránti közbizalom helyreállítása az egyik legfontosabb feladat, miközben az ott dolgozó mintegy kétezer ügyészt tisztességes szakembernek nevezte. A miniszterelnök az Országgyűlésben, a délelőtti rendkívüli ülés után beszélt erről, amelyen képviselői mentelmi ügyekről is döntöttek. Felszólalásának jelentős részében Hankó Balázs ügyével foglalkozott, és azt állította, hogy a választás előtt több mint 17 milliárd forint kulturális támogatást osztottak szét, részben a Fideszhez kötődő szereplőknek. Seszták Miklós ügyéről pedig azt mondta, hogy több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről szól, és a volt minisztert a hírek szerint már őrizetbe vették. Magyar az ügyészség vezetésével szembeni kritikáját elválasztotta az ott dolgozó ügyészek megítélésétől. Azt mondta, a Magyarországon dolgozó mintegy kétezer ügyész tisztességes, szakmájához és hivatásához hű szakember, és nem őket tartja felelősnek a Legfőbb Ügyészségbe és a Központi Nyomozó Főügyészségbe vetett közbizalom megrendüléséért. A magyar ügyészek dolgozni szeretnének, feltárni az ügyeket, nyomozni, következményeket látni és a törvényes rendet szolgálni – fogalmazott. A miniszterelnök saját mentelmi ügyéről azt állította, hogy annak a Hankó Balázst és Seszták Miklóst érintő ügyekkel való együttes parlamenti kezelése figyelemelterelést szolgált. Magyar politikai provokációnak és boszorkányüldözésnek nevezte az ellene indult eljárást, és azzal vádolta a korábbi ügyészségi vezetést, hogy az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-rendszert szolgálta ki. Felszólalásának jelentős részét Hankó Balázs ügyének szentelte. Magyar azt állította, hogy a választás előtt több mint ezer egyedi döntéssel, érdemi bírálat nélkül több mint 17 milliárd forint közpénzt osztottak szét. Azt mondta, volt olyan kedvezményezett, aki pályázat beadása nélkül kapott pénzt, más pedig a kért összegnél nagyobb támogatáshoz jutott. Magyar a felszólalásában név szerint is felsorolt több előadót, politikust, céget és szervezetet, amelyek állítása szerint támogatást kaptak: Magyar azt állította, hogy a félmilliárd forintos koncertsorozat támogatási kérelmében a roma és a bizonytalan szavazók megnyerését is célként jelölték meg. A kerepesi egyesületről pedig azt mondta, hogy 10 ezer forintos Penny-kártyákat osztott fideszes voksokért cserébe. A kormányfő ezek alapján azt állította, hogy az ügy túlmutat a korrupció vagy a hűtlen kezelés kérdésén. Itt nem egyszerű korrupcióról van szó, vagy hűtlen kezelésről, hanem szervezetten végrehajtott, tiltott pártfinanszírozásról – fogalmazott. A Fidesz és a KDNP képviselőit azzal vádolta, hogy közpénzből próbáltak szavazatokat szerezni. Magyar ezután Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter ügyére tért át. Azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP eljárási eszközökkel próbálta megakadályozni Seszták mentelmi jogának felfüggesztését, de ez nem sikerült. A politikus ezután azt mondta: „a hírek szerint őt már őrizetbe is vették”. Magyar állítása szerint Seszták ügyében az állami Volánbusz beszállítóitól és nagy állami beruházásokból 10–20 százalékos „alkotmányossági költséget” vártak el a megbízásokért cserébe. „Több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélünk” – mondta. Állítása szerint táskákban átadott milliárdos tételekről van szó, és az ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, valamint Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberét már letartóztatták. Magyar több korábbi beruházást és ügyet is felhozott annak alátámasztására, hogy szerinte az ügyészségnek már korábban is vizsgálnia kellett volna Seszták környezetét. Ezek között említett egy több milliárd forintos „lówellnesst” , egy csődbe ment csigagyárat, egy moziparkot, valamint egy 700 millió forintos uniós roma felzárkóztató központot, amelyből állítása szerint végül a helyi kézilabdacsapat edzőterme lett. Kitért a győri és pécsi kaszinókoncessziókra, balatoni ingatlanokra és a 170 milliárd forintra duzzadt vizes világbajnokságra is. Azt mondta, büszke arra, hogy a Tisza-frakció a kérésére egyhangúlag megszavazta mentelmi jogának felfüggesztését. Egyúttal ismét azzal vádolta a Legfőbb Ügyészség korábbi és jelenlegi vezetését, hogy az ellene indult eljárást súlyos korrupciós ügyekkel próbálta összemosni. Állok a hatóságok, a független magyar igazságszolgáltatás elé – mondta Magyar, hozzátéve, hogy ha kihallgatják, maga is feljelentésekkel készül. Ezek egyike a 2024 júniusában történt dunai rendőrségi kutatáshoz kapcsolódik. Magyar állítása szerint az ellene irányuló, általa politikai provokációnak nevezett eset után felsőbb politikai utasításra búvárokat küldtek az akkor áradó Dunába egy mobiltelefon megkeresésére. Mint mondta, a folyó vízszintje ekkor nyolc méter felett tetőzött , a búvárokat pedig állítása szerint sötétben és megfelelő biztosító felszerelés nélkül küldték a vízbe. Feljelentést teszek ezért foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés bűntette miatt – mondta. Magyar szerint ki kell derülnie annak is, hogy ki adott utasítást a búvárok bevetésére. Azt mondta, a vizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy miniszteri vagy miniszterelnöki szintről érkezett-e az utasítás. A miniszterelnök ezután ismét a Legfőbb Ügyészség elmúlt évekbeli működését bírálta. Azt állította, hogy a Fidesz az elmúlt 16 évben tudatosan a politikai hatalmi rendszer részévé tette a vádhatóságot, amely szerinte emiatt nem lépett fel megfelelően a politikusokhoz és üzleti körökhöz kapcsolódó ügyekben. Ennek példájaként az Elios-ügyet említette. Magyar arról beszélt, hogy szerinte a hatóságok egy 13 milliárd forintos, kartellel kapcsolatos megállapítás után úgy szüntették meg az eljárást, hogy nem történt meg a szükséges iratok megfelelő vizsgálata. Azt állította, hogy egy másként működő ügyészség megakadályozhatta volna, hogy az Orbán családhoz és környezetéhez kötődő szereplők állami beruházásokhoz jussanak. Magyar Péter több olyan korábbi ügyet is felsorolt, amelyekben szerinte az ügyészség tétlensége vagy az érdemi vizsgálat elmaradása jelentős károkat okozott. Ezek között említette a Microsoft-ügyet , a Covid-járvány idején vásárolt lélegeztetőgépeket, a Schadl–Völner-ügyet , az MNB-alapítványokat , a letelepedési kötvényeket és a győri Audi-földek ügyét. A Microsoft-üggyel kapcsolatban azt állította, hogy az amerikai hatóságok 2019-es jelzése után hat évig nem folyt valódi nyomozás. Magyar szerint egy érdemi eljárással esetleg elkerülhető lett volna, hogy az államnak 3,3 milliárd forint kártérítést kelljen fizetnie, és szerinte a hazai informatikai beszerzéseknél kialakult túlárazásoknak is elejét lehetett volna venni. A Covid-járvány idején történt lélegeztetőgép-beszerzéseket is felhozta. Magyar szerint a 300 milliárd forintos beszerzés miatt tett feljelentést érdemi vizsgálat nélkül utasították el. Azt mondta, több ezer használhatatlan gép porosodik raktárakban, amelyek fenntartása havonta több tízmillió forintba kerül, miközben az egészségügyben alapvető eszközök hiányoznak. A Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban azt állította, hogy a nyomozati anyagokból kivágták a Rogán Antalhoz vezető szálakat, köztük az egyetemi vizsgaintézésekre, ingatlanügyekre, tanulmányokra és találmányokra vonatkozó részeket. Magyar szerint ezek feltárásával korábban fel lehetett volna lépni az általa „végrehajtómaffiának” nevezett rendszerrel szemben, amely állítása szerint családok tízezreit, akár százezreit tette tönkre. Az MNB alapítványainak ügyében a Legfőbb Ügyészség mellett az Állami Számvevőszék felelősségét is felvetette. Azt állította, hogy időben történő fellépéssel meg lehetett volna akadályozni „több százmilliárd forintnyi nemzeti vagyon” magánkézbe kerülését, és nem kellett volna 2026-ig várni arra, hogy eljárások induljanak. Ezután a legfőbb ügyész megválasztására tért át. Magyar közölte, hogy Baka András köztársasági elnök jelöltje nem kapta meg az Országgyűlésben a tisztség betöltéséhez szükséges kétharmados támogatást. Szerinte az ügyészség iránti közbizalom helyreállítása miatt a parlament ebben a kérdésben nem köthet kompromisszumot. Magyar azt mondta, olyan új legfőbb ügyészre van szükség, akinek függetlenségét és pártatlanságát mindenki megkérdőjelezhetetlennek tartja. Magyar Péter a felszólalás végén az általa meghirdetett igazságtételről és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájáról beszélt. Azt állította, hogy a hosszú évek után elinduló nyomozások és gyanúsítások összefüggnek az új hivatal felállításával. Egyértelműen látszik, hogy mióta a hivatal felállt, mintha mindenhol flottabbul mennének a dolgok, még vezetők nélkül is – fogalmazott. Magyar szerint a hivatal már azt is bejelentette, mely ügyekkel kezdi meg a munkáját, és ezek egyike közvetlenül Orbán Viktor családjához köthető. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka