● news.bsdnet.hu

Az RRF-programok előfinanszírozása közel 2200 milliárd forint volt augusztusban, ez a pénz Brüsszelből decemberben érkezhet meg. A programok jó része ugyanakkor várhatóan nem az idén valósul majd meg. A programot kezelő szervezetek augusztusban jelentős összegben vásároltak rövid lejáratú kincstárjegyeket - mondta a vezérigazgató. A kötvényaukciókon is jól áll az ÁKK, így az év hátralévő részében akár 20-30%-kal is alacsonyabb lehet a kibocsátás az eddig megszokotthoz képest - mondta Tardos Gergely. A bruttó kibocsátás több mint 20 ezer milliárd forint, a GDP több mint 20%-a lehet, ez mintegy 4000 milliárd forinttal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ezen belül 3600 milliárddal lehet magasabb a forint kibocsátás és mintegy 400 milliárddal a deviza forrásbevonás. A bruttó kibocsátásból 72% már teljesült augusztus végéig, vagyis időarányosan ezen a téren is jól áll az adósságkezelő - teszi hozzá a vezérigazgató. A magasabb nettó kibocsátás nagy része a forintpiacon valósul meg kötvények és diszkont kincstárjegyek formájában, de megemelkedett a devizakibocsátás is. A nettó kibocsátás 87%-a teljesült augusztus végéig - szögezi le Tardos Gergely. A devizakibocsátásban van elmaradás a tervhez képest, de az ÁKK nem kíván további devizakötvényt kibocsátani 2026-ban - ismétli meg a vezérigazgató. A tervezett nettó kibocsátás 8700 milliárd forint lehet 2026-ban, ez több mint 3200 milliárd forinttal magasabb az eredeti tervnél. A kesz záróértéke is lényegesen magasabb lehet, vagyis magasabb lehet az év végi likviditás. A nem támogató külső környezet miatt ez nincs is ellenére az adósságkezelőnek - mondja a vezérigazgató. Az adósságkezelési benchmarkokban nem történt változás, továbbra is 30%-os benchmark érvényes a deviza részarányra plusz-mínusz 3 százalékpontos tűréshatárral - emeli ki Tardos. Az ÁKK jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni, fel tudott készülni az év végi hiány és a lejáratok finanszírozására, kényelmes helyzetben vagyunk - mondta Tardos a rekordszintű likvid tartalékra utalva. A lakossági piacon a kamatok követték a hozamok csökkenését, a kereslet fokozatosan eltolódott a fix kamatozású termékek felé. A kamatcsökkentések ellenére továbbra is erős a kereslet a piacon a lakosság részéről - hangsúlyozta a vezérigazgató. A forint intézményi piacon a választások előtt elindult egy komoly rally, ami az első félév végéig tartott, ennek nyomán a hazai hozam mintegy 200 bázispontot esett. A harmadik negyedévben lényegében változatlan felárak mellett a fejlett piaci hozamemelkedést lekövetve emelkedtek a hazai hozamok - vázolta fel az ÁKK vezérigazgatója. Hozzáteszi, hogy a devizakötvények iránt is erős volt a kereslet, az idén már nem várható további devizakibocsátás. A módosított költségvetés alapján a finanszírozási igény az eredeti tervnél mintegy 40%-kal magasabb lesz - kezdi a sajtótájékoztatót Tardos Gergely. A vezérigazgató kiemeli, hogy a pénzforgalmi hiány a tervezettnél lényegesen magasabb, a kormány célul tűzte ki az euróbevezetést és hozzáfér az RRF alap forrásaihoz, ami előfinanszírozási kihívást jelent. A problémákat enyhítette, hogy a választás óta megnőtt a hazai kötvények iránti kereslet, így könnyedén sikerült előteremteni a magasabb összeget. Az év végéig nem változik érdemben a stratégia az eddigiekhez képest - emeli ki Tardos. Hétfőre hívott össze sajtótájékoztatót az ÁKK, melyen bemutatják a frissített 2026-os finanszírozási tervet. A módosítás apropója, hogy a parlament megszavazta a költségvetés módosítását, melyben az előző kormány által megcélzott eredményszemléletű 3,7%-os GDP-arányos deficitet 7,5%-ra emelték. A kormány szerint a tavaszi választások óta történt beavatkozások nélkül 8,3% lehetett volna a deficit, ebből sikerült faragni. Az eredményszemléletű mutató emelkedése mögött természetesen nagyrészt a súlyosan túlteljesülő kiadások állnak, amit pénzforgalmi alapon meg kell finanszírozni. A törvényjavaslatok szerint az eredetileg 4218,5 milliárd forintos hiány 7110,1 milliárd forintra emelkedik. A kettő közti majdnem 3000 milliárd forintos összeg finanszírozása a kérdés, erről számolhat be most az adósságkezelő. Az ÁKK június végi beszámolója szerint az eredetileg tervezett 5445 milliárd forintos nettó kibocsátás 85%-a már teljesült hat hónap alatt , ez is azt mutatja, hogy már elkezdődött a felkészülés a magasabb hiányra finanszírozási szempontból. Azóta pedig júliusban 3 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt az állam, vagyis a jelentősen emelkedett hiánycél finanszírozása már megkezdődött az elmúlt hónapokban. A fő kérdés most az lehet, milyen adósságkezelési stratégiára lehet számítani az év hátralevő hónapjaiban, illetve, hogy áll a finanszírozás a módosított tervhez képest. A rendkívül magas magyar költségvetési hiány évek óta kihívás elé állítja az adósságkezelést: a hagyományos forintalapú intézményi piac és a lakossági értékesítések is felfutottak, eközben pedig még az adósság devizaaránya is nőtt, hiszen az állam rákényszerült a devizaforrások intenzív bevonására is. Az adósságfinanszírozási nyomás az utóbbi hónapokban enyhült annyiban, hogy a kormányváltással javult a befektetői bizalom. Éven belüli kihívásként viszont megjelent a visszaszerzett uniós források előfinanszírozási igénye. Ez az év végén például óriási forrásbeáramlást jelent majd, alaposan felnövelve az állam likvid tartalékait. Ma részben akár az kiderülhet, hogy miként reagál erre az adósságkezelési politika. A sajtótájékoztatóról a Portfolio élőben tudósít. Címlapkép forrása: Portfolio