● news.bsdnet.hu

A 2024-ben a kormány és a szociális partnerek között megkötött hároméves bérmegállapodás értelmében elvileg 2027-ben a minimálbérnek 14%-kal kellene emelkednie . A hároméves alkuban a béremelési ütemterv feltételeként rögzített indikátorértékek (bruttó átlagkereset növekedése, GDP-növekedés, infláció) alakulása azonban elmarad a célértékektől. A GDP-növekedés mértéke önmagában is 2,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a várt, így mi is azzal számolunk, hogy a felek újra fogják tárgyalni a minimálbér-emelés mértékét – közölte Zai Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének gazdasági alelnöke . Ettől függetlenül a jelentős béremelés előtt még nem teljesen zárna be minden kaput a szakszervezeti vezető. Az indok pedig az, hogy a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly született megállapodás azt is tartalmazza, hogy 2027-re a minimálbér eléri az átlagbér 50 százalékát. A matematika könyörtelen szabályai szerint az idei évben végbement alacsonyabb – az eredetileg tervezett 13 helyett 11%-os – minimálbér-emelés miatt, jövőre nem is 14, hanem 18%-kal kellene emelni a legalacsonyabb fizetéseket. „Ez már önmagában is egy közel 380 ezer forint értékű minimálbért indukálna. (…) Nem biztos, hogy ezt elbírja a magyar gazdaság most, különösen, ha azt nézzük, hogy számos más, egyébként kifejezetten magas bér is a minimálbér alapján kerül meghatározásra” – mondta Zai Zoltán. „Viszont a gazdasági miniszter részéről elhangzott, a minimálbérre vonatkozó adócsökkentési ígéret alapján azt gondoljuk, hogy nettó értékét tekintve a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagbér felét. Ez azt jelenti, hogy jövőre a minimálbér nettó értéke 20%-kal is nőhet az idei évihez képest” – emelte ki a szakszervezeti vezető. Korábban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter valóban nyilatkozott arról, hogy az új kormány 15-ről 9%-ra csökkentené a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó terhét. A 2027-es költségvetést ugyanakkor, valószínűleg csak év vége felé terjeszti be a kabinet, hiszen még az idei büdzsé sincs teljesen egyenesben, az októberben kezdődő bértárgyalásokon pedig még nem biztos, hogy a kormányzat szereplői minden információ birtokában lesznek majd arról, hogy bevállalható-e a legalacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadó csökkentése. Megszólalt a miniszter is „Felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt” – közölte Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán még pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülése után. Ennél sokkal több minden egyelőre nem derült ki, mert Kármán András pénzügyminiszter az ülésen ugyan részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról, de konkrét számok nem hangzottak el az esetleges új béremelési terveket illetően. Zai Zoltán elmondta azt is, hogy a minimálbéren foglalkoztatott dolgozókhoz képest a munkavállalók jóval nagyobb részét, közel 800 ezer embert érintő garantált bérminimum esetében a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt gondolja, hogy annak idén nagyobb mértékben kell nőnie, mint az átlagbérnek, hiszen az elmúlt években az ennél folyamatosan alacsonyabb volt. Így a garantált bérminimumot kereső dolgozók jövedelme egyre jobban leszakadt az átlagbérektől, pedig a munkavállalók közel 20%-a tartozik ebbe a körbe. Mindeközben a minimálbér fokozatosan zárkózik fel a garantált bérminimum mellé – közölte Zai Zoltán. Bár a szakszervezeti vezető ezt nem mondta ki, de a két legalacsonyabb fizetési típus közeledése komoly bértorlódást és ezzel együtt feszültséget okozhat azoknál a cégeknél, ahol sok a képzetlen, vagy az alacsony képzettségű, de szakmunkásnak számító dolgozó. A Munkástanácsok Országos Szövetsége abban bízik, hogy hasonló mértékű személyi jövedelemadó csökkentés lehet a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is. Dráguló üzemanyag A szakszervezeti oldal a jelentősen megemelkedett üzemanyagárakra és gépjármű-fenntartási költségekre hivatkozva kezdeményezte az ülésen a saját gépjárművel történő munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés emelését is. Az írásos javaslat szerint az adómentesen biztosítható költségtérítés jelenlegi 30 Ft/km-es felső határa 60 Ft/km-re emelkedne. A szakszervezetek emellett kezdeményezték, hogy a saját gépjármű hivatali, üzleti célú használatánál alkalmazható általános személygépkocsi-normaköltség 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re emelkedjen. A kérdésben egyelőre nem született döntés, az egyeztetések folytatódnak. Még szeptember elején a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc úgy nyilatkozott a Portfolio-nak , hogy a maguk részérők a kétszámjegyű béremeléseket kizárják. „Sőt, a kétszámjegy közelében lévőnek sem, ha nem akarjuk lehetetlen helyzetbe hozni a vállalkozásokat. Szerintem maximum 6 százalék körül lehet a reális béremelés” – mondta akkor Rolek Ferenc. Bár konkrét számot nem mondott, de hasonló véleményen volt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images