● news.bsdnet.hu

Néhány méterre az Országháztól felállított sátorban kezdte meg hétfőn konzultációs fórumát a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ). A szeptember 28. és október 1. közötti rendezvény célja a szervezet szerint, hogy a független kutak problémáit közvetlenül vigyék a döntéshozók elé. A Világgazdaság a nyitónapon, az üzemanyagpiaci körképen járt. A fórumon többször is elhangzott mondat – „Beszéljünk hangosan, hogy a Parlamentben is hallják!” – végül gyorsan új értelmet kapott. Az Országgyűlésben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke ugyanis arról kérdezte Magyar Péter miniszterelnököt, hogy kimegy-e a demonstrálókhoz. A kormányfő közölte, hogy aznap nem megy ki hozzájuk, ugyanakkor azt mondta, a kormány másnap fogadja a fuvarozók és más demonstrálók képviselőit. Ezután arról beszélt, hogy szívesen megmutatná Toroczkainak azt a „100-150 milliós luxusautóról” készült fényképet, amely szerinte a Független Benzinkutak Szövetségének egyik vezetőjéhez köthető. A miniszterelnök ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a magyar embereknek nem ezeket a százmilliós vagy milliárdos üzletembereket kell megmenteniük”. Magyar Péter nem nevezte meg, hogy a szövetség melyik vezetőjéről beszélt, így azt sem lehet biztosan kijelenteni, kire utalt. A Parlament előtti sátorban eközben éppen arról beszéltek a független kutasok, hogy szerintük nem luxusprofitról, hanem sok esetben a családi vállalkozások túléléséről van szó. Az FBSZ 2022-ben jött létre a független töltőállomások érdekképviseletére. A szervezet képviselői a megnyitón azt mondták, Magyarországon nagyjából kétezer benzinkút működik, amelyek mintegy fele nagy hálózatokhoz tartozik, a másik fele pedig független töltőállomás. Az elmúlt években többször próbáltak egyeztetni a kormányzattal, a mostani Kossuth téri megjelenést pedig azért szervezték meg, mert álláspontjuk szerint ezek a próbálkozások nem hoztak megfelelő eredményt. A rendezvény meghirdetésekor az FBSZ azt közölte: nem kiváltságokat kér, A négynapos fórumot szeptember 28. és október 1. között tartják. A nagy üzemanyagpiaci számok mögötti helyzetet egy Tokaj-Hegyalján működő töltőállomás tulajdonosa próbálta érzékeltetni. Elmondása szerint korábban arra törekedtek, hogy kedvező árakon szolgálják ki a környék lakóit, vállalkozásait és gazdálkodóit, az elmúlt időszak piaci helyzete azonban ezt felborította. A kutas arról beszélt, hogy először megpróbálta követni a nagyobb hálózatok árait, ám a hónap végére „soha nem látott veszteséget” könyvelt el. Mivel nem akarta veszteségessé tenni a régóta működő családi vállalkozást, árat emelt. Ennek következménye állítása szerint drámai volt: a forgalma mintegy 70 százalékkal visszaesett. A helyzetet azért is tartja különösen nehéznek, mert vidéken egy benzinkút nem pusztán egy töltőállomás. Helyi embereket foglalkoztat, a vállalkozó pedig – mint mondta – iskolát és óvodát támogat, illetve részt vesz a település közösségi életében. A térségben ugyanakkor már olyan töltőállomás is van, amely végleg bezárt. Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke hosszasan vezette végig a hallgatóságot azon, milyen tételekből áll össze egy liter üzemanyag ára. A szervezet szerint félrevezető lehet pusztán a kutak magas árbevételéből következtetni azok jövedelmezőségére. Az üzemanyag beszerzési ára mellett jövedéki adó, áfa és több más teher jelenik meg a rendszerben. Gépész külön kiemelte a kiskereskedelmi adót, amely állítása szerint a benzinkutaknál az árbevétel 3 százalékát is elérheti, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás nyereséges vagy veszteséges. Beszélt az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségéről is, amely számításaik szerint kutanként és egyéb körülményektől függően literenként 8–15 forintos terhet jelenthet. A szervezet szerint a független kutak összességében évente mintegy 400 milliárd forintnyi adót fizetnek be a költségvetésbe. A benzinkútnak azonban ebből kell kigazdálkodnia az üzemanyag szállítását, a dolgozók bérét és járulékait, a rezsit, valamint a töltőállomások működéséhez kapcsolódó számos kötelező vizsgálatot, hitelesítést és karbantartást is. A fórum egyik legerősebb érve nem valamelyik adókulcsról, hanem a vidéki ellátásról szólt: Gépész szerint egy autós számára még vállalható lehet, ha egy bezáró töltőállomás miatt 15-20, esetleg 30 kilométerrel messzebb kell tankolnia. Egy mezőgazdasági gépnél azonban már egészen más a helyzet. A szövetség attól tart, hogy ha tömegesen tűnnének el a kisebb kutak, a megmaradó nagy töltőállomások logisztikai rendszerére is nagyobb teher nehezedne. Gépész a 2022 végén tapasztalt ellátási problémákat és sorban állásokat hozta fel példaként arra, milyen következménye lehet annak, ha egy területen hirtelen túl kevés töltőállomásnak kell kiszolgálnia a keresletet. Az FBSZ ezért többek között azt szeretné elérni, hogy a kiskereskedelmi adó ismét sávos legyen, valamint rendeződjön a kisebb kutak támogatásának kérdése. A szervezet állítása szerint nem különleges elbánást akar, hanem olyan rendszert, amelyben a kisebb, családi tulajdonú töltőállomások is gazdaságosan működhetnek. A Kossuth téri fórum október 1-jéig tart. Az FBSZ eredeti meghívása nemcsak az autósoknak és a vállalkozóknak szólt: kifejezetten várják a kormány és az ágazat döntéshozóit is. A Parlamentből hétfőn már megérkezett az első politikai válasz. Az viszont a következő napokban derülhet ki, hogy a néhány tíz méteres távolságot a tárgyalóasztalig is sikerül-e áthidalni.