● news.bsdnet.hu

„Nem ismerjük a részleteket, de nagyon reméljük, hogy a mikrovállalkozások az adóemelés során pozitív diszkriminációban részesülnek. Azt semmiképpen sem szeretnénk, hogy egy jelentős adóemelést kapjanak a nyakukba” – mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a Világgazdaságnak a kisadózó vállalkozók tételes adójával, vagyis a katával kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök országjárásának szolnoki állomásán jelentette be, hogy a kormány tervei szerint 2027. január 1-jétől kiterjeszti az adónemet, amitől azt remélik, hogy a kata ismét népszerűvé válhat az adózók körében. Egy fájdalmasabb lépést is kilátásba helyezett azonban, amely sokaknál kiverheti a biztosítékot: a kabinet megemelné a jelenleg havi 50 ezer forintos tételes adót . A részletekről a miniszterelnök annyit árult el, hogy a Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik egy olyan megoldáson, ami akár százezer vagy több mint százezer kisadózó csatlakozását jelentheti a katához. Magyar Péter szerint a kormány célja, hogy ne csak magánszemélyeknek számlázhassanak a katások, hanem cégeknek, szervezeteknek is. Illetve szeretnék kiterjeszteni a jogosultak körét, hogy akik a főállásuk mellett nyugdíjasként vagy egyetem mellett dolgoznak, ők is igénybe vehessék. Magyar Péter ezek után rátért arra, ami sokak számára lehet fájdalmas lépés, és amit nem lehet másképp értelmezni, mint a Tisza-kormány első adóemelése. A miniszterelnök amellett érvelt, hogy akár egy jelentősebb, akár két kisebb lépésben, de mindenképpen meg kell emelni az adó mértékét. Ezt azzal indokolta, hogy a kata korábbi rendszere nem biztosított megfelelő szociális védelmet az érintetteknek: betegség esetén nem jutottak megfelelő táppénzhez, várandósság és szülés esetén pedig az anyasági ellátások összege is alacsony volt. Emellett a konstrukció a későbbi nyugdíj szempontjából sem biztosított megfelelő jogosultságot a katás adózóknak. A miniszterelnök szerint ezen mindenképpen változtatni kell. Nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni, nem csak a holnapra kell gondolni, hanem a holnap utánra is – fogalmazott a kormányfő, majd hozzátáette, bármi is lesz ez a döntés, a kata után fizetendő havi adót mindenképpen fel fogják emelni. "Úgyhogy el fogjuk dönteni. Megismerjük a szakmai szervezetek álláspontjait, egyeztetünk mindenkivel, és igyekszünk a jelenlegi rendszer igazságtalanságát és pontatlanságát megváltoztatni, kijavítani, és ahogy ígértük, vállaltuk széles körben lehetővé tenni újra a kata adózást. És köszönjük a türelmét mindenkinek, hiszen ez egy összetett feladat" – zárta bejelentését a miniszterelnök, aki megjegyezte azt is, hogy 19 millió forintra módosítják az éves bevétel összeghatárát. Ugyanakkor nem újdonság a kata átalakítása, Kármán András pénzügyminiszter az elmúlt hónapokban többször is belengette. Augusztus végén ismét arról beszélt, hogy a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak a kata visszavezetésén. Ekkor is az egyszerűségét emelte ki: fontosnak nevezte, hogy a vállalkozók számára rendelkezésre álljon egy egyszerűbb adózási forma. A Tisza-kormány egyik választási ígérete volt a kata kiszélesítése, nem véletlenül: kevés olyan adópolitikai döntés született az elmúlt években, amely akkora felháborodást váltott ki, mint a rendszer 2022-es átalakítása. Az Orbán-kormány akkor jelentősen szűkítette az igénybevevői kört, amit azzal indolt, hogy túl sok visszaélésekre került fény, elsősorban a színlelt foglalkoztatás okozta a legtöbb gondot. Az átalakítás után ugyanakkor az adózási formát már csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatták. Ezzel kiestek a rendszerből többek között a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, vagyis a mellékállású katások, valamint azok a társas vállalkozások, amelyek korábban szintén jogosultak voltak annak alkalmazására. Még ennél is nagyobb szigortást jelentett, hogy főszabály szerint csak magánszemélyektől lehetett bevételt szerezni. Aki cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy egyéb szervezettől kapott pénzt, elvesztette kataalanyiságát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az üzleti ügyfeleknek dolgozó vállalkozók jelentős része egyik napról a másikra kiszorult a rendszerből. A szabály alól a taxis személyszállítást végzők jelentettek kivételt. A változás nagyságrendjét jól mutatják a számok: míg a szigorítás előtt mintegy 450 ezren adóztak ebben a formában, az átalakítás után számuk 140 ezer körülire zuhant. Vagyis néhány hónap leforgása alatt több százezer vállalkozónak kellett más adózási megoldást keresnie. A döntés azért is váltott ki komoly indulatokat, mert a katából kiesők számára az átállás sok esetben nemcsak több adminisztrációval, hanem magasabb közterhekkel is járt. A korábbi rendszer egyik legnagyobb vonzereje éppen az egyszerűség és a kiszámíthatóság volt: a főállású katások havi 50 ezer, a mellékállásúak pedig 25 ezer forintos tételes adó megfizetésével teljesíthették közteher-fizetési kötelezettségük jelentős részét. Az átalányadózásra áttérő főállású vállalkozóknak ezzel szemben már 2022-ben is legalább a minimálbér után kellett megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot, valamint a meghatározott minimumalap után a szociális hozzájárulási adót. Akik viszont megfeleltek az új, jóval szigorúbb feltételeknek, azok számára a kata egyik legfontosabb előnye változatlan maradt: továbbra is egységesen havi 50 ezer forint tételes adót kellett fizetniük. Ebben a körben jellemzően olyan, közvetlenül magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozók maradtak, mint a fodrászok, kozmetikusok, festők, burkolók vagy autószerelők. Az IPOSZ elnöke elmondta, hogy a katával kapcsolatos javaslataikat már két-három hónappal ezelőtt eljuttatták a kormánynak, ahonnan azt a visszajelzést kapták, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a szabályozás kialakításakor. Ami a konkrétumokat illeti, a kormányfő által bejelentett kiterjesztés több eleme is egybecseng azzal, amit ők is javasolnak. A mintegy 40 ezer kisvállalkozást képviselő IPOSZ , ami jellemzően egyéni vállalkozókat és 1–10 főt foglalkoztató cégek érdekeit képvislei, többek között azt szorgalmazta: Németh László ugyanakkor hangsúlyozta: számukra nem önmagában a számlázás kérdése a legfontosabb, hanem, hogy a kata továbbra is egyszerű, minimális adminisztrációval járó adózási forma legyen. A legfontosabb a mikrovállalkozásoknak, hogy nagyon egyszerű legyen az adminisztráció, hiszen ők dolgoznak, nem érnek rá ezzel foglalkozni – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezenfelül arra is felhívták a figyelmet, hogy nem valorizálták az adó mértékét a minimálbérhez. A problémát abban látja, hogy jelenleg három évet dolgozik egy katás, mire egy év szolgálati idő beszámításra kerül a nyugdíjba. Ha most 29 napot táppénzen van egy hónapon belül a katás vállalkozó, akkor 40 500 forint táppénzt kap, és befizeti az 50 ezret, mivel csak 30 nap után válik jogosulttá arra, hogy ne kelljen befizetnie az adót. Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy ha nagyon megemelik az adó mértékét, amiatt sokan esetleg inkább más adózási formát választanak, azt mondta, az egyszerűségen van a hangsúly. „Megmondom őszintén, azt várom, hogy nem egy túlzott emelkedés lesz. Azzal együtt népszerűbbé válik újra a katázás” – fogalmazott. Németh László ezzel együtt hangsúlyozta, ez egy fontos dolog, amivel foglalkozni kell, és ők is várják a fejleményeket. Nagy kérdés, hogy mit szól a változtatásokhoz az MKIK, amelynek korábbi vezetője, Parragh László maga javasolta a kata szigorítását 2022-ben. Ezt Magyar Péter sem felejtette el, a kormányfő a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón betámadta a köztestületet . "Szükség van a kamarákra, de politikai bunkósbotokra nincs. Főleg nem úgy, hogy a vállalkozások fizetik" – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyúttal bejelentette, hogy a kormány eltörli az 5000 forintos kamarai hozzájárulást. A döntésre Nagy Elek kamarai elnök is reagált. „A kormány által bejelentett, a kamarai rendszert érintő változások új helyzetet teremtenek. Az MKIK tudomásul veszi az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást érintő döntést, ennek megreformálását maga is szorgalmazta, valamint a projektalapú finanszírozás bevezetését. A kamara a konkrét jogszabály-módosítások megismerését követően tudja részletesen értékelni azok szervezeti és működési következményeit" – írták. Megkerestük az MKIK-át, hogy mi a kamara álláspontja a kata kapcsán. Azt válaszolták, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábban részletes szakmai elemzést készített a kata lehetséges újraszabályozásáról. Az anyag a korábbi rendszer tapasztalatait, a szabályozási kockázatokat és több lehetséges megoldási irányt is bemutatott. A vitaanyagot az MKIK 2026 júniusában eljuttatta a kormány részére, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette. Az MKIK megítélése szerint a kata újraszabályozása összetett szakpolitikai feladat. Olyan megoldást célszerű kialakítani, amely egyszerre javítja a legkisebb vállalkozások működési feltételeit, egyszerű és kiszámítható adózást biztosít, megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat teremt, ugyanakkor hosszú távon a költségvetés számára is fenntartható – fogalmaztak. Hozzátették, hogy a hétvégén ismertetett kormányzati elképzelés több olyan kérdést is érint, amelyekkel az MKIK korábbi szakmai elemzése is részletesen foglalkozott, így különösen a jogosulti körrel, az adó mértékével, a vállalkozások közötti számlázás lehetőségével és a társadalombiztosítási jogosultságokkal. A kamarai vitaanyag átadását követően volt a Pénzügyminisztériummal egy szakmai egyeztetésük. "A kamara természetesen kész arra, hogy a részletszabályok kidolgozása során szakmai tapasztalataival és a vállalkozói visszajelzések összegzésével támogassa a kormány munkáják" – közölték.