● news.bsdnet.hu

Hol lehetnek a buktatók és mire kell figyelni a 2030-as célig? - elemzést közölt az eurót övező fontos kérdésekről a GKI. A GKI szerint a következő évek legfontosabb hazai gazdasági lépése az euró bevezetése lesz , melynek jelentőségét a 22 évvel ezelőtti EU-csatlakozáshoz hasonlították. Mint írták, ez egy olyan stratégiai lépés lehet, amely átalakítja a magyar gazdaságpolitikai mozgársteret, jövőbeli kereteit. A  GKI Gazdaságkutató intézet szerint a befektetők hisznek a magyar eurócsatlakozásban, de a maastrichti kritériumokon felül legalább négy olyan terület van, amelyek fejtörést okozhatnak és amelyekre érdemes kiemelten figyelni a következő években. Ezek közé tartozik  a nemzetközi és geopolitikai környezet alakulása, a magyar gazdaság strukturális kihívásai, a költségvetés szerkezete és az optimális monetáris politikai stratégia. „Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ehhez vállalta, hogy 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat” – idézte Kármán András pénzügyminisztert a GKI, hozzátéve, hogy a bevezetés, illetve annak sikeressége a magyar gazdaság teljesítményére és állapotára egyaránt hatással lesz. “Az euró tehát fontos, de ezzel együtt is csak eszköz, nem pedig cél – a cél ugyanis az, hogy Magyarország gazdasági értelemben a következő évek és évtizedek nyertesévé tudjon válni és ki tudjon törni a közepes fejlettség csapdájából. A sikeres gazdasághoz több út is vezethet, és annak eldöntése, hogy az ország miképp éri el ezt a célt, a mindenkori gazdaságpolitikai vezetés feladata” – áll az elemzésben, mely szerint az új kormány egyértelműen az eurón keresztül próbálja meg sikeressé tenni a magyar gazdaságot. A kérdés ugyanakkor a GKI szerint nem az, hogy megéri-e bevezetni, hanem hogy az milyen feltételek mellett lehet sikeres. Lényeges, hogy a maastrichti kritériumok közül Magyarország egyelőre mindössze egyet, az inflációs feltételt teljesítette, a piaci árazások szerint a befektetők azonban “mintha már most hinnének a magyar euróban” , és egy viszonylag gyors és zökkenőmentes magyar eurócsatlakozást áraznak. Mint hozzátették azonban, az eurózónából “ nincs kiút ”, a következő években pedig több olyan kihívás is jöhet, ami megnehezítheti a folyamatot. Ezek egyike a stabil nemzetközi környezet, ami manapság a legkevésbé adott. Szintén problémát jelenthet a magyar gazdaság strukturális helyzete: “A tudásalapú gazdaságra való átállás késik, a gazdaságon belül továbbra is nagy a súlya az alacsony hozzáadott értékű termelésnek, az energiaigény magas, a beszerzés koncentrált – ez sérülékennyé teszi a magyar gazdaságot. Eközben a védelmi ipar, a környezetvédelem, a zöld átállás és a humán ágazatok jelentős beruházási igényt támasztanak. A munkaerőpiac ugyancsak számos olyan kihívással küzd (képzettség, mobilitás, rugalmasság), amelyet adott esetben országspecifikus problémát okozhatnak” – részletezik. A költségvetés alakulása szintén kritikus pont lehet, és az árstabilitás fenntartható elérése is problémát jelenthet, a csatlakozás szempontjából ugyanis elengedhetetlen, hogy a hazai infláció tartósan mérsékelt maradjon. “Az időzítés és a reálgazdasági alkalmazkodás lehetővé tétele (azaz a folymatok sebessége) legalább annyira számít, mint a szándék – a csatlakozási árfolyam megválasztása pedig önmagában is kulcskérdés lesz” – közölték.