● news.bsdnet.hu

Hétfő délelőtt rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról. Mindhárom képviselő esetében 139 igen szavazattal függesztették fel a mentelmi jogot, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen. A döntést követően gyorsan felpörögtek az események. Seszták Miklós a mentelmi jogának felfüggesztése után bement az ügyészségre vallomást tenni, majd őrizetbe vették. Hankó Balázs pedig a parlamentben maradt, és közölte, hogy nem kíván kitérni a hatósági intézkedés elől. A történtekről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük. A hétfői történések kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak arról beszélt, hogy önmagában a mentelmi jog felfüggesztése nem jelent jogállamisági problémát, hiszen ez egy jogszabályokban rögzített parlamenti eljárás. A szakértő szerint ugyanakkor a konkrét ügyek körülményeit és az újonnan létrehozott intézmény működését is vizsgálni kell. Mint fogalmazott, amennyiben hatósági intézkedéseket nem konkrét büntetőeljárási szükséglet, hanem politikai demonstráció vagy nyomásgyakorlás indokolna, az alkotmányjogi szempontból aggályos. A rendőri jelenlét és az esetleges kényszerintézkedések ugyanis csak törvényben meghatározott célból, szükséges és arányos módon alkalmazhatók. A szakértő szerint a pusztán politikai „látványelemként” alkalmazott hatósági intézkedések sértik a jogállamiság követelményét, valamint a részrehajlás nélküli hatósági eljáráshoz, a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez kapcsolódó garanciákat. A hétfői nap jelentőségét tovább növeli az NVVH szerepe. Korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal már megnevezte első ügyeit, miközben a hivatal létrehozásáról szóló törvényt a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróságon támadta meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint formálisan az NVVH működése és a mentelmi jog felfüggesztésének intézménye is beilleszthető az alkotmányos keretekbe. A jelenlegi alkalmazás azonban szerinte már komoly jogállamisági aggályokat vethet fel, különösen azért, mert az új hivatal rendkívül széles hatáskörökkel rendelkezik. A szakértő kiemelte: az NVVH csak akkor egyeztethető össze a jogállamiság alkotmányos követelményeivel, ha ténylegesen független a kormányzati és politikai befolyástól, eljárásai pedig objektív és szakmai szempontokon alapulnak. Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy rövid időn belül több korábbi kormánytaggal szemben indult eljárás. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az eljárások jogellenesek lennének, ugyanakkor szerinte növeli a politikailag szelektív jogalkalmazás látszatát. Az alkotmányjogász szerint a jogállamiság szempontjából nem csupán az fontos, hogy egy eljárásnak legyen formális törvényi alapja, hanem az is, hogy látható legyen: az ügyek kiválasztása nem politikai célokat szolgál. A friss események különösen kiélezett helyzetet teremtettek. A három mentelmi ügy közül Hankó Balázs esetében az NKA működésével kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte ki az ügyészség a képviselő mentelmi jogát, Seszták Miklós ügyében pedig a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozás miatt született hasonló kezdeményezés. Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy 2024-es telefonlopási ügy miatt indítványozták. Bóka János arról beszélt, hogy szerinte a „politikai hajtóvadászat” új szakaszába érkezett, és kifogásolta a rendőrök megjelenését az Országházban. Eközben Hankó Balázs a parlament épületében maradt, és jelezte, hogy a hatóságok rendelkezésére áll. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a jogállami garanciák közül különösen fontos az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a bírói kontroll és a jogorvoslat. Ezeket az Alaptörvény mellett nemzetközi jogi dokumentumok is biztosítják. Az alkotmányjogász szerint ezért a mai történések megítélésénél nemcsak az egyes parlamenti döntések formai jogszerűségét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a büntetőeljárások a gyakorlatban mennyire különülnek el a politikai konfliktusoktól.