● news.bsdnet.hu

„A szeretet és a szerelem alapjog. Egy emberséges Magyarországon mindenki azt szeret és úgy szeret, akit és ahogyan szeretne, egészen addig, amíg ezzel másnak nem árt, vagy jogszabályt nem sért. »Most azért megmarad a hit, a remény és a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.«” Magyar Péter írta ki mindezt szeptember 13-án – hová máshová? – Facebook-oldalára, miután egy nappal korábban, az úgynevezett Gyermekvédelmi jelentést bemutató sajtótájékoztató végén az azonos nemű párok örökbefogadását firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, „egyértelmű, hogy meg fogjuk változtatni ezt a rendszert”. A miniszterelnök ráadásul a rá jellemző hevességgel arról is beszélt, hogy „nem a miniszternek, nem egy politikusnak kell döntenie ilyen esetekben”. Mármint azokban az esetekben, amelyeket a jelenleg (még) hatályos gyermekvédelmi törvény rögzít. E szerint ugyanis a házaspárokat illeti meg az örökbefogadás lehetősége, más esetekben viszont a mindenkori családpolitikáért felelős miniszter hozzájárulására van szükség az örökbefogadáshoz – így például egyedülállók esetén. A miniszterelnök szavai alapján ezen változtatna a Tisza-kormány. A hamis állítás csak annak a narratívának az alátámasztását szolgálhatta, amit Magyar Péteréktől folyton-folyvást hallhatunk: a Fidesz mindent leuralt, és egyébként is mindenről a Karmelita kolostorban döntöttek. És természetesen az egész mögött ott van az április 12-e előtti bősz „pedofideszezés” is. Amelyet úgy kell érteni, hogy az úgynevezett kegyelmi ügy nemcsak Novák Katalin korábbi köztársasági elnök rossz döntése volt, hanem a jéghegy csúcsa egy bűnös rendszerben: a Fidesz ugyanis mindent tönkretett, szétzüllesztette a gyermekvédelmi rendszert, a pedofil bűnelkövetőket pedig hagyta szabadon garázdálkodni. Sajnos ez a kampányt és a választás eredményét döntően meghatározó „a jók harca az elnyomó gonoszok ellen” történetmesélés egyelőre sikeresen pörög tovább, aminek a Tisza kormányra kerülésével várhatóan súlyos, nehezen visszafordítható társadalomberendezkedési és erkölcsi következményei lesznek. A Medián a nyár elején, az úgynevezett Pride-hónap elején tette közzé a meleglobbi élharcosaként ismert Háttér Társaság megbízásából készített felmérését a további érzékenyítés jegyében. Ebben azt hozta ki, hogy a válaszadók 68 százaléka biztosítaná a „házasságkötés” és az örökbefogadás lehetőségét az azonos nemű pároknak (fontos ugyanakkor különbséget tenni, hogy az azonos neműek „házasságát” teljes mértékben csak 47, örökbefogadási lehetőségüket 49 százalék támogatja, a többiek „inkább egyetértenek” vele). A választási eredmények meglepően pontos előrejelzésével a Medián hitele ugyan erősen nőtt a közvélemény szemében, mégis fel kell hívni e ponton a figyelmet arra, hogy az arányok feltűnő elmozdulást mutatnak a meleglobbi által kívánt irányba , amiért – újfent hangsúlyozzuk – az „elnyomó” Fidesz-éra idején is sokat tettek – nomen est omen – a „háttérben”. Pedig az Ipsos több országra kiterjedő korábbi felmérései szerint 2013-ban még csak 30, 2023-ban 47 százaléknyian támogatták a szóban forgó lehetőségeket Magyarországon. A két felvetésnek a Medián által „kikutatott” nagy és hajszálpontosan ugyanolyan arányú támogatását még Szabó Andrea szociológus is meglepőnek nevezte a Telex stúdiójában , hozzátéve, hogy eszerint a magyar társadalom „homofób hajlama nagyságrendekkel csökkent az elmúlt időszakban”. „Ha a Tisza úgy gondolja, lehet, hogy érdemes lenne ezzel is foglalkoznia, mert most még a győzteshez húzás időszakában vagyunk, a társadalom sokkal megengedőbb erkölcsi kérdésekben” – jegyezte meg Szabó Andrea. Egyúttal arra is utalt ezzel, hogy minden látszólagos „áradás” és az említett narratíva ellenére a kérdés – ha nem nyomják át gyorsan, mint például Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását vagy Orbán Viktor újraválaszthatóságának törvényi tiltását – politikailag komolyan megrázhatja a Tiszát, ahogy azt kisebb léptékben már Rubovszky Rita esetében láthattuk . Amikor felmerült, hogy a Tisza-kormány oktatási minisztere az elismert katolikus oktatási szakember lehet, tiszás kommentelők ordenáré kereszténygyűlölő, vallásellenes kirohanásokat tettek az internetes fórumokon, majd végül inkább a liberális világból érkező Lannert Judit lett a miniszter. Nagy kérdés ugyanis, hogy a Magyar Péter bizonyos elemeiben nemzeties kampánya által megfogott vallásos, konzervatív szavazók miként fogadják, ha a Tisza-kormány lehetővé teszi az azonos neműek „házasságát” vagy azt, hogy örökbe fogadhassanak. Ehhez csak egy apró, ám annál beszédesebb adalékot érdemes felidézni a választás éjszakájáról. Amikor Magyar Péter győzelmi beszédében azt fejtegette, hogy milyen Magyarországot képzel el, és ott tartott, hogy „senkit nem bélyegeznek meg azért, ha mást és máshogyan szeret, mint a többség”, a balján álló Forsthoffer Ágnes látványosan nem tapsolt a tömeggel . A témába vágó korábbi cikkünkben idéztünk már Szilvay Gergely kiváló, A melegházasságról – Kritika a klasszikus gondolkodás fényében című könyvéből, de mást is érdemes onnan elővenni. „A heteroszexuális és a homoszexuális férfiak aránya 36 az 1-hez ugyan, de a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok által elkövetett pedofil gyermekmolesztálások esete 11 az 1-hez” – írja az adatokat pontos forrásmegjelöléssel hivatkozó szerző, hozzátéve, hogy a katolikus egyház pedofilbotrányaiban érintett papok túlnyomó többsége fiúkat molesztált, tehát homoszexuális. Hasonlóan érvelt a témában az elmúlt napokban többször megszólaló Ábrahám Róbert médiaszemélyiség is, aki újságíróként korábban alaposan elmerült a gyermekotthonok, a nevelt gyermekekkel történt visszaélések ügyében. Ábrahám ugyanis azt mondta, a kisfiúkat megrontóknál „száz százalékban” férfi elkövetőket látni. „Míg senki nem tagadná, hogy mennyire érthető és átérezhető a gyermekek iránti vágyakozás, »gyermekhez való jog« morális értelemben nem létezik. A gyermek ajándék, nem boldogságunk valamiféle tárgya, amihez mindenáron jogunk van” – írja összegzésként Szilvay. Fontos ugyanis különbséget tenni, hiszen nem valakinek vagy valakiknek van joguk a gyermekhez, hanem a gyermeknek van joga apához és anyához, illetve ahhoz, hogy az egészséges fejlődése érdekében egy családban megismerje a férfi- és a női szerepeket. Erről beszélt Beran Ferenc atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense is a 777 podcastjában, hangsúlyozva, hogy a gyermek joga elsőbbséget élvez. A világi, jogi síkon túl az ügynek azonban egy egészen más, szellemi dimenziója is van – már csak Magyar Péter üzenete miatt is. Cikkünk elején a kormányfői Facebook-bejegyzést pontosan citáltuk, amely egy nem hivatkozott idézettel zárul. Sokan persze a hivatkozás nélkül is egyből felismerhették, hogy a mondat a Bibliából származik, azon belül is Pál apostol Korintusiaknak írt első leveléből (1Kor 13,13). Mégis furcsa, hogy az általánosan megszokotthoz képest hiányosan, a hivatkozás nélkül áll a poszt végén a kijelentés, hiszen amikor szövegben idézünk a Szentírásból, mindig odaírjuk, hogy melyik könyv hányadik fejezetének hányadik versét idézzük. Magyar Péter nyilván direkt nem jelölte, hanem csak „jól hangzó” (bibliai) idézetként tette oda a részletet mondandója alátámasztására. Csakhogy több probléma is van ezzel. Egyrészt az idézett mondat a Biblia egyik legmélyebb értelmű és legszebb részének, a Szeretethimnusznak a záró sora. Itt és most nem mehetünk bele mélyebb teológiai fejtegetésekbe, hanem csak felidézzük XVI. Benedek pápának egy elmélkedését, amelyben a Szeretethimnusz lényegét abban foglalta össze, hogy azzal a népek apostola megmutatja a tökéletesség útját. De ha ez nem lenne elég, ugyanebben a levélben Pál teljes egyértelműséggel beszél arról, hogy kik nem üdvözülnek. „Vagy nem tudjátok, hogy a gonoszok nem részesülnek Isten országában? Ne ámítsátok magatokat: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem kéjencek, sem férfiakkal paráználkodó férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosak, sem átkozódók, sem rablók nem részesülnek Isten országában.” (1Kor 6,9–10) Rövid magyarázatként fontos hozzátenni, hogy itt – mint ahogy sehol máshol a Bibliában vagy az egyház tanításában – nem az az állítás hangzik el, hogy nem üdvözülhet az, aki elbukik ezekben a bűnökben, hanem arról van szó, hogy az nem részesül Isten országában, aki nem hagyja el a bűnös utat és nem tér meg. Ráadásul ugyanez a Pál a Rómaiakhoz írt levélben expressis verbis természetellenesnek és ocsmányságnak titulálja a homoszexuális érintkezést. „Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.” (Róm 1,26–27) Helyszűke miatt nincs módunk Mózes könyveitől, vagyis az Ószövetség kezdetétől felidézni mindazokat a határozott kijelentéseket, amelyeket a Szentírás a homoszexualitás megélésének teljes elutasításáról mond, de ezeket bárki megtalálja. Mindezzel csak azt akartuk illusztrálni, hogy Magyar Péter eljárása, miszerint az azonos neműek örökbefogadásának általa vélt helyességét egy szentírási idézettel támasztja alá, minimum félrevezető, de ne legyünk szemérmesek, és mondjuk ki határozottan: a kontextusából kiragadott, egyébként teljesen másra vonatkozó mondat felhasználása aljas szándékot tükröz. (Vö. Shakespeare A velencei kalmárjában szereplő örökbecsű kijelentésével: „Védvül az ördög bibliát idéz.”) S ha már kereszténység és Biblia, nos, a kétezer éves – noha ettől függetlenül érvényükből semmit nem veszítő sugalmazott – szöveghelyeknél van az egyháznak jóval frissebb állásfoglalása is a témában. Méghozzá 2003-ból, amikor Európa országai sorra elkezdtek belépni egy nem tudni hova vezető veszélyes ajtón: 2001-ben Hollandia volt az úttörő, ahol törvényileg elfogadták az azonos neműek „házasságát”, 2003-ban pedig Belgium lépett ez ügyben (azóta már a világ 38 országában ismerik el az azonos neműek „házasságát”). Ekkor, 2003-ban tette közzé a Vatikán Hittani Kongregációja Megfontolások az azonos nemű személyek együttélésének törvényes elismertetésére irányuló törekvésekről című dokumentumát , melyet Joseph Ratzinger bíboros (vagyis a későbbi XVI. Benedek pápa) fogalmazott meg, és amelyet az akkori katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa hagyott jóvá, és rendelte el közzétételét. Ebben olvashatjuk – sok más, megfontolásra érdemes gondolat mellett – a következő fontos iránymutatást : „Amint a tapasztalat bizonyítja, a kétneműség hiánya akadályokat állít a gyermekek normális fejlődése elé, akik esetleg az ilyen együttélések részesévé válnak. Nincs alkalmuk megtapasztalni az anyaságot vagy az apaságot. Gyermekeket örökbefogadással bevinni homoszexuális együttélésekbe erőszakot jelent e gyermekekkel szemben, abban az értelemben, hogy kihasználják kiszolgáltatottságukat azáltal, hogy olyan környezetbe helyezik őket, mely nem támogatja teljes emberi fejlődésüket. Az ilyen gyakorlat súlyosan erkölcstelen lenne, és nyílt ellentmondásba kerülne azzal az elvvel, amelyet az ENSZ gyermekek jogairól szóló nemzetközi konvenciója is elismer, mely szerint minden esetben a gyermek mint gyengébb és védtelen fél érdekét kell előnyben részesíteni.” S végül kimondottan Magyar Péter, Forsthoffer Ágnes és a többi katolikus, keresztény tiszás, fideszes, KDNP-s és Mi Hazánk-os képviselő figyelmébe ajánljuk a dokumentum felhívását: „Abban az esetben, ha először kerül a törvényhozó testület elé a homoszexuális együttélések törvényes elismerését támogató törvényjavaslat, a katolikus képviselőnek erkölcsi kötelessége világosan és nyilvánosan kifejezni egyet nem értését, és a törvényjavaslat ellen szavazni. Egy ilyen, a közjóra ártalmas törvény megszavazása súlyosan erkölcstelen cselekedet.” Tisztelt Olvasónk! Ha Ön szeretné támogatni lapunk megjelenését, azt hálásan köszönjük. A támogatás összegét átutalhatja az alábbi számlaszámunkra. Demokrata Kiadó és Vagyonkezelő Zrt. 10300002-13715544-00024901 SWIFT: MKKB HU HBIBAN: HU47 1030 0002 1371 5544 0002 4901 Kérjük, tüntesse fel a „ támogatás ” szót a közleményben! Ha postai csekken fizetne be, kérjük a +36 30 382 5812 számon jelezze ezt!