● news.bsdnet.hu

Fülöp Botond, vagyis a Vidéki prókátor arról számolt be Facebook-oldalán, hogy a szegedi testületet jelölte ki a Központi Nyomozó Főügyészség többek között az aranykonvojügy miatt. Hozzátette, hogy az erről szóló határozatot átvette. A Központi Nyomozó Főügyészség az úgynevezett Aranykonvoj-ügy és az úgynevezett Gundalf-ügy kreált és politikailag befolyásolt jellegére, valamint a Dr. Fürcht Pál Zsolt legfőbb ügyészségi ügyész által az ATV „Egyenes beszéd” című műsorában tett tényállításokra alapított feljelentések – köztük az általam benyújtott feljelentés – elintézésére a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölte ki – fogalmazott az ügyvéd. Ahogy arról beszámoltunk, Magyar Péter számon kérte a Legfőbb Ügyészséget . A miniszterelnök felidézte, hogy az intézmény szerint náluk a törvényesség és a pártatlanság az egyetlen szempont. A kormányfő ezzel szemben azzal vádolta a Legfőbb Ügyészséget, hogy nem halad az aranykonvojügy és az MNB-alapítványok vizsgálatával. Fürcht Pál volt vezető főügyész az ATV-ben elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészségen szóbeli utasítások határozták meg , kit lehet kihallgatni, ki ellen indítható nyomozás és mi legyen annak iránya, és ezért mondott le júniusban. Fürcht június 8-án nyújtotta be lemondását , amelyben azt állította , szóban közöltek olyan elvárásokat, amelyekkel az ügyésznek azonosulnia kellett. Fürcht szerint az eljárást úgy alakították, hogy „ne legyen írásos nyoma, ne legyen hozzá visszavezető”. Elismerte, hogy a nyomásgyakorlást bizonyítani nem tudja, de szerinte épp ezért kellett volna integritási vizsgálatot indítani, ami elmaradt. Március 5-én, az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állított elő, amelyek összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat akartak szállítani Ukrajnába. Az „aranykonvojakció” néven elhíresült rajtaütésről azonban azóta kiderült, hogy az ügy több szempontból is sántít, hiszen egyes információk szerint az akció időpontjáról és szükségességéről is maga Orbán Viktor dönthetett . Június közepére a NAV készített egy belső dokumentumot , amely részletesen kielemezte az ügyet. Rámutattak, hogy az akció több ponton is jogsértő volt, de számos további kérdés is felmerült. A dokumentum szerint az ügyészségi anyag hollétét senki sem tudta, de több határozat is hiányosnak bizonyult, emellett napokig arra sem volt jogalap, hogy milyen okból foglalták le az Oscsadbank pénzét. Ezt követően az ügyészség közleményben reagált az aranykonvojüggyel kapcsolatos sajtóhírekre, és leszögezték, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek az ügy körülményeinek teljes feltárására. Az ügyészség szerint a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, viszont a NAV kijelölése jogszerű volt, magáról az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást. (Borítókép: Fürcht Pál 2024. március 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)