● news.bsdnet.hu

A ViVeTech az Xtendet kinőtte, a Standardet pedig csak ugródeszkának tekinti a Prémium, majd a nemzetközi bevezetés előtt. De mit tud a magyar cég fekete doboza, amiért már Amerikában is sorban állnak a vevők, és miért járt volna jól az FBI is, ha inkább rájuk bízza az ügynökeinek adatait? Interjú Márton Miklóssal, a ViVeTech vezérigazgatójával kategóriaváltásról, növekedésről és kvantumszámítógépekről. Továbbiak ebből Nyolcezer kisrészvényes és egy Tiborcz István: névváltásra és felvásárlási dömpingre készül a Waberer’s Forbes.hu: Miért – és miért most – váltotok kategóriát a tőzsdén? Miklós Márton: Amikor 2020-ban első és máig egyetlen magyar kibervédelmi cégként beléptünk a tőzsdére, tudtuk, hogy még csak az Xtend kategóriához van meg az érettségünk, de a terv mindig is az volt, hogy ahogy a cég nő és érik, úgy lépünk majd felfelé a tőzsdei kategóriák közt is. Az Xtendet nagyon jó lehetőségként éltük meg, de most már kinőttük annak korlátait, beszéljünk akár tőkebevonási képességről, likviditásról, vagy akár csak a részvényeink elérhetőségéről is. A célunk változatlan, az Xtend után a Standard, majd a Prémium kategóriába kerülni a Budapesti Értéktőzsdén, a sztori vége pedig a nemzetközi piaci bevezetés lesz, ha rajtunk múlik. Hogy Frankfurt vagy Szingapúr, azt még nem tudjuk. Erről szól még az interjú Hogy szőtte át az állam a teljes IT-piacot? Miért kapkodnak a ViVeTech termékeiért Nyugaton is? Hogy érik majd el a 90 százalékos exportarányt? Hogy tud évtizedes távlatban is jövőbiztos lenni egy termék? Hogy látja a cég sztoriját az elemző? Nem túlzás, amit mondasz az Xtend kinövéséről, egészen kiemelkedő számokat produkál a ViVeTech mind árbevétel, mind EBITDA-sorokon.  Az informatika olyan terület, ami folyamatosan, külső tényezőktől függetlenül növekszik, amióta csak létezik. Még a háborúk sem tudják megakasztani a növekedést, néha még magasabb fokozatra is kapcsolják a felfutást – ez a mi szűkebb szegmensünkben, a kiberbiztonságban kifejezetten igaz. Az IT-védelmi ipar még a tágabb informatikánál is gyorsabban növekszik, de fontos látni, hogy ennek mértéke nem lineáris. Csak azért, mert tavaly közel háromszorozni tudtuk az EBITDA-t, nem jelenti azt, hogy mostantól ez tekinthető alapvetésnek. Olyan ez, mint a fogyás, az első pár kilót ledobni még nagyon könnyű, utána viszont már nem olyan látványos a dolog. Érdekes egyébként, hogy a covid is felfutást hozott a szektorban, nem csak a háború. Azt hittem, hogy egy ilyen globális válsághelyzetben mindenki összezár majd, és csökken a kibervédelmi incidensek száma, de egyáltalán nem így lett.  Visszatérve napjainkra, az EU-s előírások miatt nemcsak azoknak a cégeknek kell komolyan venniük a kibervédelmet, akiknek üzletileg is rejlik ebben hasznuk, hanem mindenki másnak is. Mondok egy példát. A víz-, gáz-, áram- és egyéb nagyobb infrastruktúra-szolgáltatók soha nem úgy gondolkodtak az informatikájukban, hogy: „Úristen, mi történik, ha megtámadnak bennünket, úristen, mi történik, ha ellopják a vízelőfizetők adatait?” Velük szemben a bankok, a telekommunikációs cégek mindig is foglalkoztak ezzel. Nekik komoly üzleti csapás lett volna, ha akár egyszer is ellopják a felhasználóik pénzét vagy személyes adatait. Az új szabályozások, a sokat emlegetett NIS2 például pontosan ezt a személyes mérlegelést veszi ki az egyenletből, és teszi kötelezővé bizonyos kiberbiztonsági követelmények teljesítését, ahogy az AI terén is egyre több a reguláció a régióban. Ezek egyaránt érvényesek az állami és a nem állami cégekre. Nálatok mennyire volt vagy lesz jellemző az állami megrendelés? Mennyire nyitnátok ebbe az irányba? Magyarország elég speciális piac, és most próbálok nagyon diplomatikusan fogalmazni. Mondok egy aspektust, ami szerintem nem teljesen triviális. A Magyarországon elköltött fejlesztési pénzek jelentős része állami, részben állami vagy közvetetten állami forrásból származik, legyen szó digitalizációról vagy informatikai infrastruktúráról. Mondjuk máshonnan nehezen is tudna, hiszen nincs túlzottan sok nagy, tőkeerős magyar cég a piacon. Ennek a vége az, hogy ha valaki a telekommunikációs szektorban akar dolgozni, akkor előbb-utóbb be fog dolgozni a 4iG-nak, amikor pedig valaki az energetikában akar dolgozni, akkor a legnagyobb energetikai szolgáltatóval, az MVM-mel kerül majd üzleti kapcsolatba. Ezek mind-mind állami, államközeli intézetek, őket nem lehetett megkerülni az elmúlt időszakban, tehát ha nem is közvetlenül az államnak dolgoztál, azért két-három lépcsőben az állam valamilyen befolyással bírt erre a területre. Ennek olyan nem várt következménye is van, hogy mivel április 12-e óta a tárcák elsősorban az átvilágítással, a személyi cserékkel vannak elfoglalva, rettenetesen lelassult a döntéshozatal. Így az állammal kapcsolt cégek megrendelési hajlandósága is látványosan visszaesett, ennek pedig a magyar gazdaság legkülönbözőbb szegleteiben is érezhető a hatása. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, amikor kimondtuk, hogy mi is a ViVeTech, már akkor tudtuk, hogy nemcsak a hazai, de a nemzetközi piacot is magunkénak szeretnénk tudni, ehhez pedig exportálható, jól skálázható termékekre és szolgáltatásokra van szükség. Oda szerettünk volna eljutni, hogy legyenek olyan, itthon kifejlesztett és gyártott saját termékeink, amik külföldön is megállják a helyüket. Kezdettől ez volt a terv, és most már ott tartunk, hogy van olyan termékünk, amit több mint ötven nemzetközi viszonteladó-partnerünk értékesít szerte a világban, így Európa mellett már Észak-Amerikában is jelen vagyunk. A válasz tehát: dolgozunk és dolgoztunk állami intézményeknek, viszont a növekedésünk motorját nem itt, hanem a nemzetközi piaci jelenlétben és terjeszkedésben látjuk. A konkrét célcsoportunk egyébként nem a nagyvállalati világ, hanem kifejezetten a kkv-k, akiknél nincsenek meg azok az informatikai kompetenciák, amik egy globális multinál már jelen vannak. A NIS2 például Európa-szerte több tízezer vállalkozást érint, jelentős részüknél nemhogy kiberbiztonsági szakember nincs, de még informatikus sem. Most ennek ellenére is meg kell felelniük az új elvárásoknak – nekik szeretnénk megoldást nyújtani, egy csomagban. Fotó: Sebestyén László / Forbes Márton Miklós, a ViveTech vezérigazgatója. Fotó: Sebestyén László Hogy lehet ezt így megvalósítani? A ViVeSec két kis dobozból álló, saját hardvert és szoftvert tartalmazó csomag, itthon fejlesztettük ki hazai mérnökökkel, és itthon is gyártjuk. Ez egy olyan doboz, amin a cégek az adataikat olyan mértékű biztonságban tudják tárolni, amivel nemhogy távolról nem lophatók el, de még úgy sem, ha a támadó fizikailag megszerzi az eszközt. Ez persze azzal jár, hogy ha az eszköz jelszava elvész, a rajta tárolt információk soha nem lesznek visszaállíthatók. A doboz nincs rákapcsolva az internetre, így távolról elméletben sem törhető fel, a rajta futó titkosítás pedig olyan szintű, hogy a rohamosan fejlődő AI-szoftverek képességeivel sem lehet feltörni. Lokális AI-t is tettünk a termékbe, ami a csak az eszközön tárolt adatok alapján képes megválaszolni a kollégák kérdéseit. A rajta tárolt adatokat nem továbbítja harmadik felek szervereire, ahogy mondjuk a ChatGPT teszi, mindezt bármilyen felár és használati korlát nélkül. Utóbbit azért tartom fontosnak, mert világszerte egyre nagyobb probléma, hogy a cégek ugyan elkezdik használni az AI-t, egy idő után csillagászati számlákat állít elő a tokenhasználatuk. Ez nálunk nincs így, a termék használatával pedig az európai cégek a hatályos szabályozási követelmények közel hetven százalékát egyből ki tudják pipálni, akár saját informatikus vagy IT nélkül is. Egy magyar termék erre képes, az FBI szinte teljes ügynöknévsorát meg simán ellopják. Nem tudom, olvastad-e a hírt. Harminc éve az IT-ban dolgozom. A kiberbiztonságról azt szoktuk mondani, hogy egy olyan védelmi szintig kell eljuss a cégeddel, aminek a feltörése már több pénzbe és energiába kerülne a támadónak, mint amennyit az akcióval keresni tud. Tehát azt kell elérni, hogy ne érje meg a támadónak maga a támadás. Ezt kockázatarányos védelemnek hívjuk. Az FBI adatai esetén, érték tekintetében a határ a csillagos ég. Szinte bármennyi pénzt megérnek az adatok egy rosszindulatú aktornak, nekik tényleg nagyon nehéz elérniük arra a szintre, amikor már nem éri meg őket megtámadni. Ilyenkor talán tényleg az egyetlen megoldás, ha teljesen leválasztják a netről az adatokat. Fontos azt is megjegyezni, hogy a legtöbb kibertámadásban még mindig az ember a leggyengébb láncszem. Ha fenyegetéssel vagy akár ajándék lakással elérhető, hogy egy kolléga magától átadja az információkat, akkor lehet bármilyen erős a rendszered, semmit nem fog érni a támadással szemben.  Említetted, hogy abszolút a külpiac az elsődleges növekedési célpont. Milyen arányokat képzelsz el a jövőben a hazai és az exportbevétel között? Hosszú távon azt szeretnénk, ha 90 százalék jönne exportból és 10 százalék jönne a magyar piacról. Jelenleg ez még nagyjából fordítva van, úgy számolunk, hogy már az idén, illetve jövőre sikerül elérni az 50-50-es arányt, és nem azért, mert a hazai kereslet összeomlik. Tőzsdei cégvezetőként természetesen nem mondhatom, hogy ez biztosan így lesz, de mi minden energiánkkal azon vagyunk, hogy ezt meg tudjuk valósítani.  Miért gondolod, hogy ennyire kelendő lesz a termék külföldön? Adatbiztonság terén gondolom, főleg hazaiba igyekeznek fektetni a cégek. A titkosításaink során használt technológiánk nemrég első helyezett lett egy amerikai high-tech biztonságtechnológiai versenyen, a terméket így a piac már validálta. Úgy gondolom, néha hajlamosak vagyunk kishitűek lenni itthon: azok a szakemberek, akik itt, Magyarországon, Kelet-Európában dolgoznak, legalább olyan jók a munkájukban, mint akik Nyugat-Európában vagy a távol-keleti régióban dolgoznak. Tudásban semmilyen lemaradást nem lehet felfedezni a térségek közt, erőforrásban viszont küszködünk. Ha Amerikában elindítasz egy ilyen vállalkozást, az első tőkeemelés ötmillió dollár alatt meg sem áll. Nálunk egy ugyanakkora befektetés az már második, harmadik körös ticketméret, az életciklus elején egyszerűen nem tudsz ilyen nagyságrendű pénzt bevonzani egy vállalkozásba. Visszatérve a termékre, a mi technológiánk nyílt forráskódú, publikus szoftver. Minden technikai dokumentációnk elérhető az oldalunkon, így az ügyfelek nem zsákbamacskát vesznek. Mennyire jövőtálló a termék, főleg az AI korában? A terméken futó, egyébként az Nvidiától beszerzett AI-modelleket szó szerint heti szinten frissítjük, így az AI-kapacitásaink minden elemükben lépést tartanak a rohamosan haladó fejlesztésekkel. Ami a biztonságot illeti, először a kvantumszámítógépek megjelenése lehet az első nagyobb próbatétel. Állítjuk, hogy a most ismert kvantumszámítási fejlesztések évtizedekig nem jelentenek majd még problémát nekünk, de lehet, hogy száz éven belül sem okoznak majd még gondot.  Fotó: Sebestyén László / Forbes Fotó: Sebestyén László Biztonságosabbá vagy veszélyesebbé teszi az AI a világot? Az informatika sokszor arról szól, hogy egy olyan feladatot, amit az ember egyébként is el tudna végezni, a digitális térben gyorsabban, hatékonyabban, egyszerűbben tudja megtenni. Egy könyvelő papíron is tud könyvelni, de a megfelelő szoftverrel nagyságrendekkel gyorsabban jut el ugyanarra a végkifejletre. Az AI erre tesz rá egy lapáttal, mert ezt a digitalizációt, ami egy idő után automatizálhatóvá is válik, felruházza olyan intelligenciával, illetve sebességgel, amivel olyan dolgokat is meg tudunk vele oldani, amit nélküle egyébként már nem. Itt egy újabb példa. Egy modern informatikai rendszerben szinte felfoghatatlan sebességgel mennek végbe a folyamatok, ezeket pedig olyan mennyiségű naplófájllal írja le a rendszer, amit egy ember már egyszerűen képtelen átlátni, benne mintázatokat keresni. Az AI viszont képes rá, ezért a szakma világszerte elkezdte egyre mélyebben integrálni a rendszerekbe – de ahogy ez lenni szokott, a bűnözők is rájöttek ugyanerre, ők pedig a támadásaikhoz kezdték el az AI-t felhasználni. Most kvázi AI-modellek állnak szemben AI-modellekkel. A probléma sokszor onnan ered, hogy a cégek sokkal gyorsabban haladnak előre saját fejlesztéseikkel, ruháznak be újabb modellekre, minthogy átgondolnák, hogy az éppen aktuális fejlesztés milyen veszélyeknek teszi ki őket. Így a biztonsági feljlesztések rendre háttérbe szorulnak a hatékonyságnövelés javára.  Tőzsdével kezdtünk, zárjunk is tőzsdével. Mentek a Standardbe, lesz elemzői lefedettségetek? Nagyon szeretnénk, ha lenne, mindent megteszünk azért, hogy legyen. Úgy gondolom, ahogy megyünk előre és növekszünk, organikusan is egyre többek számára lesz érdekes a történet, amit építünk, és így az elemzők számára is vonzóbb lesz a cég. Úgy látom, hogy egyébként egy befektető és egy potenciális ügyfél számára egész más információk, fejlemények az érdekesek, a tőzsde sokszor egyáltalán nem azokra a hírekre érzékeny, mint valaki, aki a termékeink iránt érdeklődik. Olyan jövőképet kell letegyünk az asztalra, ami a piacnak is érdekes, és ha ezt a jövőt folyamatosan, tranzakciókkal és világos kommunikációval is építjük, akkor szerintem jó úton tudunk haladni a nagyobb közönség felé. Forrás: TradingView.com Az Xtenden kereskedett részvények forgalma rendre nagyon alacsony, már csak azért is, mert sok brókernél egyáltalán nem lehet őket elérni. Forrás: TradingView.com Szerintem az is fontos, hogy csak olyan cégeket vásárolunk és fogunk is vásárolni, amik valóban, közvetlenül is hasznosak tudnak lenni a növekedésünkhöz. Most zártunk le egy olyan intézményi befektetői tőkeemelési kört, ami a ViVeTech teljes kapitalizációjának közel egyharmadát teszi ki, ennek a pénznek az utolsó fillérét is a stratégiánk megvalósítására fogjuk fordítani. A kategóriaváltással párhuzamosan tervezünk egy nyilvános részvénykibocsátást is, aminek nem titkolt célja, hogy a jelenlegi kétszáz fős kisbefektetői bázist bővíteni tudjuk. Úgy gondolom, hogy ezt rövidesen az első elemzői célár is követni fogja.  Hogy látja a sztorit egy elemző? Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója még korábbi cégével közreműködött a ViVeTech tőzsdére lépésében, ők voltak a cég nomadjai (nominated advisor, vagyis kijelölt tanácsadó). Megkérdeztük a szakértőt, hogy látja ma a cég sztoriját. Zakár szerint a cég egy olyan rést célzott meg termékeivel, ahol a technológia és a szabályozások szorításában valós piaci igényt elégíthet ki. „Bár hivatalos belső információim nincsenek, illetve nem is dolgozhatnám fel, ha lennének, a makrogazdasági és piaci fundamentumokból egyértelműen levezethető a ViVeTech növekedési pályája – mondta a Forbes.hu-nak. – A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégként a ViVeTech előtt nyitva áll a tőkeszerzés lehetősége. Ha a technológiájukat sikerül hatékonyan skálázni az európai integrátori csatornákon keresztül, akkor a szabályozási kényszer (NIS2) és a privát AI iránti éhség olyan kettős hátszelet biztosít nekik, ami komoly növekedési lehetőséget tartogat a kelet-közép-európai régióban és azon túl is.” Zakár kiemelte, a Xtendről a Standard kategóriába lépés a BÉT-en olyan, mintha egy vállalat a regionális ligából az első osztályba lépne át. Ez a szintugrás alapjaiban írja felül a részvény iránti keresletet, mert lebontja azokat a jogi és alapkezelői korlátokat, amelyek eddig távol tartották a nagyobb intézményi tőkét. Itt már valódi, Európában is látható szabályozott piaci jelenlétet ér el a ViVeTech. „Korábban nyilatkozta már a cég, hogy nyilvános kibocsátást is szeretne megvalósítani, véleményem szerint ez kulcsfontosságú. Cél a jelentős közkézhányad-növekedés: ezt legalább 60 százalék fölé kell vinni a mostani 30 százalék alatti bázisról – mondta Zakár. – Mivel a Budapesti Értéktőzsdén a kiberbiztonsági és deep-tech szektor kifejezett hiánycikk, a ViVeTech Standard kategóriás jelenléte egy nagyon erős, egyedi alternatívát kínál majd azoknak a befektetőknek, akik a NIS2 szabályozási hullám és a privát AI növekedési lehetőségeit keresik.”