● news.bsdnet.hu

Cikkünk frissül... „Ünnepi pillanatban, megrendülten állok önök előtt. A csodálatos hazánk, Magyarország szolgálatára, egy olyan nemzet szolgálatára esküdtem fel néhány perccel ezelőtt, melynek első miniszterelnöke a mártírrá vált gróf Batthyány Lajos volt” – kezdte beszédét Magyar Péter, aki később Antall József 1990-es beszédét is felidézte. Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy az ő áldozatuk, milliók áldozata, amit a hazáért hoztak, ne legyen, nem lehet hiábavaló. Hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fogok dolgozni az év minden napján, a nap minden órájában azért, hogy megfeleljek az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre, vagy Antall József – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „Érzem és értem a felelősségem. Láttam elődeim sorsát, és nem csak a hősökét. Láttam azt is, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogyan tudja a hatalom lassan maga alá gyűrni az embert, hogyan válhat a politikus fokozatosan saját rendszerének foglyává és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől eredetileg a felhatalmazását kapta.” Magyar Péter világossá tette: Én nem uralkodni fogok Magyarországon. Szolgálni fogom hazámat. Antall József szavai jelölik ki a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: „Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli”. A miniszterelnök kifejtette: „Példátlan az az erő, amivel a magyar emberek a változás oldalára álltak 2026. április 12-én. Példátlan volt az országgyűlési választáson résztvevők száma, ahogyan a 3,3 millió rendszerváltó szavazat is az volt. Példátlan az az út, amit az elmúlt két évben Magyarország megtett, a magyar emberek megtettek. Köszönöm nekik. Arra kérek mindenkit, hogy hallják és értsék meg ezt az akaratot. A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását. Arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissunk Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk, hogy kezdjük újra.” „Tudnunk kell azonban, hogy újrakezdés nincs megbékélés nélkül. Megbékélés viszont nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül” – hangsúlyozta Magyar Péter. Magyar Péter azzal folytatta, szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak két névadó miniszterelnöke nem ül itt a padsorokban, hogy nyíltan, tisztán beszéljünk a ránk hagyott örökségükről. Nem egyszerűen azért, mert a pártjaik elveszítették a választást, hanem mert megbuktak politikailag emberileg, erkölcsileg. Megbukott az a politikai működés, amely egymásból élt, míg a hazát kifosztotta. Egymás ellenében mozgósított, miközben felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait. A miniszterelnök úgy látja, „kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették Magyarországot, amikor pedig vállalni kellene a felelősséget, saját politikai közösségük és az ország felé, elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket. Az, hogy nem ülnek ma itt, pontos látlelete ennek a politikai kultúrának, amely évtizedeken keresztül uralta ezt az országot.” Magyar Péter ezután több területre is kitért, amikor felsorolta, hogy milyen helyzetben veszik át az ország irányítását: Magyar Péter úgy látja, „a politika tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen”, miközben „emberek milliói veszítették el a hitüket abban, hogy az ország még lehet igazságos, emberséges, közös hazája minden magyarnak.” Magyar Péter szerint „az elmúlt két évtized politikájáért egy szűk hatalmi elitcsoportot leszámítva az egész ország súlyos árat fizetett. A fideszes érzelmű honfitársaink is. A Mi Hazánkra szavazók is. A baloldali választópolgárok is. Megfizették azok is, akik kiábrándultan, hátat fordítottak a politikának. Mondjuk ki: ami történt, az nem a magyar emberek hibája. A magyar emberek éppen bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, képes a józanságra, képes a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására. A tudósok, újságírók, véleményformálók által sokszor leírt, hibáztatott magyar nép jóval bölcsebb, jóval demokratább, jóval hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt.” Miközben a jobb és baloldali politikai foglyul ejtette, egyben életben is tartotta egymást, folyamatosan egymás ellen mozgósították táboraikat, valójában kölcsönösen fenntartották egymás politikai rendszerét. Minden politikai oldalnak szembe kell néznie a saját felelősségével. A volt kormánypárti képviselőknek és a fideszes hatalmi elitnek hosszú utat kell ehhez megtennie. A szembenézésnek csak az első lépése lesz annak felismerése, hogy vezetőik személyes és erkölcsi értelemben is milyen károkat okoztak. A valódi szembenézés akkor jön majd el, amikor az a kérdés is feltehető, hogy hogyan engedhette a polgári jobboldal, az egykori polgári jobboldal ezt a károkozást – fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: „Az Országgyűlésből kihullott, valaha volt ellenzéknek is van elszámolni valója azzal, hogyan tartotta fontosabbnak sokszor a saját politikai túlélését a haza jövőjénél. A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre súlyosabb válságba sodródott.” „A magyar nép nem olyan elitet, nem olyan politikát érdemel, mint ami sorsául jutott az utóbbi évtizedekben. A Tisza képviselői ezért megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyar embereket. Arra vállalunk közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. Hogy újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra, akkor is, ha különböző helyről jöttünk, különböző tapasztalatokat hordozunk vagy más politikai közösségre szavaztunk” – folytatta Magyar Péter, hozzátéve: „Bizalom, emberség és a közös hazaszeret nyelvét fogjuk erősíteni. A közéletet újra az együttműködés, a kíváncsiság, az egymás iránti tisztelet és a közös felelősség érzése fogja áthatni. Magyarország minden magyar ember közös otthona lesz végre, ahol mindenki érezheti, hogy helye van a nemzetben. Minden magyar ember méltóságát tiszteletben tartjuk, azokét is, akik bennünket támogattak, és azokét is, akik más politikai közösségben hittek.” Magyar Péter világossá tette: „Magyarország nem építhet új korszakot elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra és következmények nélkül hagyott hatalmi visszaélésekre. A magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere. Joguk van tudni, hogy milyen döntések vezettek oda hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon.” A miniszterelnök jelezte, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt az elsők között fogják benyújtani, ami autonóm, független állami szervként működik majd, kizárólag az Országgyűlésnek kell beszámolnia. Jogi eljárások indulhatnak, és szükség esetén nemzetközi jogsegélyt is igénybe vesznek. Aki azt hiszi, hogy a politikai kapcsolat, a párthűség, a személyes lojalitás, vagy a régi hatalmi védelem felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések, vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország – húzta alá Magyar Péter. Magyar Péter úgy látja, „közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet, bizalmat. Eljátszották, vagy mert soha nem is gondolták komolyan? Kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. Magukra hagyták a nemzetet a bajban. Ezért most itt, a magyar demokrácia és alkotmányosság házában felszólítom azon közjogi méltóságokat, intézményvezetőket, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás.” A miniszterelnök így folytatta: „Sulyok Tamást hallhattuk a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, először két év után, a jogállamért aggódni. Ironikus, elnök úr, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült, nem jött össze. Nem sikerült akkor például, amikor Orbán Viktor, bukott miniszterelnök a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte. Elnök úr nem sikerült akkor, amikor Orbán Viktor vagy éppen a Kúria elnöke bírókat, vagy művészeket, civileket fenyegetett, vegzált, és nem sikerült akkor sem aggódni elnök úr, amikor a gyermekvédelemben tönkretett kiskorú gyermekek mellett kellett volna kiállni, és nem sikerült akkor sem, amikor a most megbukott kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. Nem sikerült elnök úr akkor sem, amikor a bukott miniszterelnök közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra, köztük a gyerekeinkre.” Az alkotmányellenes jogszabályoknak, a jogi önkénynek sem sikerült ellentartani. Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét ön megtestesíteni? Szerintem sehogy. Elnök úr, ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet – jelentette ki Magyar Péter. Magyar Péter leszögezte: „Valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre, és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre alapozva sem. Nem fogunk tudni új korszakot nyitni, ha nem vagyunk képesek szembenézni azokkal, akiket cserben hagyott, megalázott, vagy magukra hagyott a magyar állam. Ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan.” Engedjék meg, hogy Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kérjek. Frissen megválasztott és felesküdött magyar miniszterelnökként bocsánatot kérjek a bicskei áldozatoktól. Bocsánatot kérek a Szőlő utcai áldozatoktól is. Bocsánatot kérek a gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától – sorolta Magyar Péter, hozzátéve: „Mostantól nincsenek egyedül, Magyarország nem fordítja el a fejét, az állam kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyerekeket, ami nem tűr sem halasztást sem magyarázkodást.” A politikus bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és tiszteli a saját polgárait. Civilektől, tanároktól újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől is bocsánatot kért, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak, ellenségként kezeltek azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviseltek. Magyar Péter szerint az elmúlt évek legsúlyosabb bűne az volt, hogy „a politika szándékosan szembefordított magyarokat a magyarokkal”. A miniszterelnök azt kérte a választópolgároktól, tanuljanak a múlt hibáiból, ne hagyják magukra a politikusokat a politikával, „figyeljenek bennünket, kérjék számon az ígéreteinket, vitatkozzanak velünk, és soha ne engedjék, hogy bárki visszaéljen azzal a felhatalmazással, amelyet önök adtak.” A kormányfő a nemzeti megbékélést hangsúlyozta, majd számos társadalmi csoport tagját a polgárokhoz sorolva leszögezte, hogy minden magyar emberért dolgozni fognak. A haza nem lehet és nem lesz kevesek kiváltsága. A mi csodálatos hazánk minden magyar ember közös otthona. Újrakezdésre van szükség, lépésről lépésre, tégláról téglára fogjuk újjáépíteni azt, amit az elmúlt évtizedek elromboltak. Az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt rögzítette Magyar Péter, hozzátéve: „Olyan Magyarországot fogunk építeni, ahol a szegénységben élő honfitársunknak újra esélye lesz a felemelkedésre, ahol egyetlen gyermek sorsát sem pecsételi meg az, hogy hova született, milyen családból jön, vagy az ország melyik településen nő fel. Az idősek megbecsült polgárként élhetik életük utolsó éveit, ahol a nyugdíj újra biztonságot jelent és ahol egy élet munkája után senkinek sem kell választania a fűtés vagy az élelmiszer között. Olyan Magyarországot építünk, ahol az egészségügy időben érkező segítséget jelent, ahol az ember sorsáról szakemberek, lehetőséget szakvizsgázott szakemberek, működő kórházak, elérhető háziorvosok, megbecsült ápolók és orvosok gondolkodnak. A bölcsőde, az óvoda és az iskola újra a felemelkedés kapuja lesz, ahol a dadus, az óvónő és a tanár megbecsült ember, és a gyermek nem statisztika, a tudás nem kiváltság, és ahol egy szegény családba született fiatal előtt is nyitva áll az út a boldogulás felé. Olyan Magyarországot fogunk építeni, ahol a gyermekvédelem valódi védelmet jelent.” Magyar Péter a külpolitikára is kitért: „Magyarország helye Európában van és mi erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő európai Magyarországot építünk. A nemzeti önrendelkezés kormánya leszünk, helyreállítjuk Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítjük a szövetségi kapcsolatainkat és hazahozzuk azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket, vállalatokat illetik meg.” A kormányfő a saját pártját is figyelmeztette: nem szabad elkövetniük azt a hibát, amit korábban többen elkövettek már, miszerint a választási győzelmet a tévedhetetlenséggel azonosították. A saját hatalmukra is korlátként tekintenek, elindítják az alkotmányos rendszer átfogó vizsgálatát annak érdekében, hogy soha többé ne alakulhasson ki az eddigiekhez hasonló hatalmi koncentráció. Megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a valódi intézmények függetlenségét és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását. Magyar Péter jelezte a Fidesznek, hogy kölcsönös tisztelet mellett kezdik meg a parlamenti munkát, ugyanakkor kijelentette: Ágh Péter mandátumának körülmények túlmutatnak egyetlen választókerületen. Olyan politikai machináció jelent meg ott, amely méltatlan a magyar demokráciához, és amelyet a magyar közéletből végleg ki kell és ki is fogunk vezetni. Észak-Vas polgárainak nincs okuk a félelemre, semmiféle politikai retorzió vagy hátrány nem érheti őket, az ő érdekeik is valóban képviselve lesznek, akkor is biztosított lesz ez, ha a magyar demokrácia és jogállam védelmébe világosan kimondjuk: manipulatív, piti, jogellenes választási módszerekre nem lehet jogállamot és demokráciát építeni. Magyar Péter megjegyezte: „Különösen súlyos, hogy ebben a kampányban ugyanitt egy olyan ember magyarságát is sikerült kétségbe vonni, aki felvidéki születése ellenére, vagy éppen azért, ugyanennek a magyar nemzetnek a tagja, mint bármelyikünk ebben a teremben, kedves Lázár János.” A miniszterelnök rámutatott, hogy a nemzet újraegyesítéshez az ellenzékre is szükség lesz, viszont a tiszta laphoz közös érdek az elmúlt húsz év bűneinek feltárása. Magyar Péter kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az ellenzék hogyan szavaz például az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának ügyében, a közvagyon sorsának feltárásánál, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásánál. „Honfitársaim. Isten áldja Magyarországot! Isten áldjon meg minden magyart itthon és szerte a nagyvilágban” – Magyar Péter ezekkel a szavakkal zárta első miniszterelnöki beszédét. Az Országgyűlés alakuló üléséről közvetítésünkben tájékozódhat, amelyetitt talál. (Borítókép: Magyar Péter 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!