● news.bsdnet.hu

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon veszi kezdetét, ezért minden évben eltérő időpontban ünnepeljük. Ez az ünnep a keresztény hagyományokban kiemelt helyet foglal el: a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük ma. Magyarországon 1993 óta a pünkösdhétfő munkaszüneti nap. Ismerd meg a mai nap hagyományait és próbáljatok ki párat a gyermekeiddel is, izgalmasabbá téve az ünnepet! Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Apünkösdhözszámos szokás és babona kapcsolódik, amelyek generációról generációra öröklődtek. Ezek közül az egyik legismertebb a pünkösdi király és királyné választásának hagyománya. A lányok fehér ruhába öltöztek, a fiúk gyolcsinget és kalapot viseltek, majd énekelve, táncolva járták a falut, és cserébe ételt, italt kaptak. A Dunántúlon a pünkösdi királynéjárás során a lányok házról házra jártak énekelni. A Csallóközben a pünkösdölők egy feldíszített bábut hordoztak végig a településen, magasba emelve azt kívánták, hogy a kender is ilyen magasra nőjön – e szokás eredeti célja a termékenységvarázslás volt. A májusfaállítás a párválasztás egyik legfontosabb mozzanata volt. A fiatal legények a kiválasztott lány háza elé állítottak egy magas, sudár fát, amelyet színes szalagokkal, borral, étellel és itallal díszítettek. A fát éjszaka vagy hajnalban helyezték el, a lombot csak a tetején hagyták meg. Manapság inkább közösségi májusfákat állítanak, amelyek körül ünnepségeket, táncmulatságokat rendeznek. Sok helyen május elsején állították, de pünkösdkor bontották le. A középkorig visszanyúló hagyomány, hogy a legények ügyességi versenyeken, például tuskócipelésben vagy karikába dobásban mérték össze tudásukat. A legeredményesebb fiatalból lett a pünkösdi király, aki egy hétig különleges kiváltságokat élvezett: lakodalmakba, mulatságokra hívták, sőt, még a kocsmákban is ingyen fogyaszthatott. A pünkösdölés során a király és királyné végigvonult a falun, sok helyen lakodalmi menetet alkotva. Az adománygyűjtés is fontos része volt: a résztvevők éneklésért és táncért kaptak ajándékokat. Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat tűztek, hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Martonoson például bodzaágat és pünkösdirózsát helyeztek el díszítésként. A zöldágjárás során a közeli erdőből gallyakat hoztak, amelyeket a faluban szórtak szét. Hajnalban az ablakokba és a kerítések közé bodza, pünkösdirózsa és jázmin került, amely egyrészt a tavasz köszöntését, másrészt a villámok elűzését szolgálta. A májusfa állítás igazi élmény a gyerekeknek. – Fotó: Shutterstock A Csallóközben a vámkerékállítás is hozzátartozott az ünnephez: egy 15 méter magas rúdra kocsikereket helyeztek, amelyet szalagokkal és borosüvegekkel díszítettek. A pünkösdi ladikázás során a fiatalok zöld ágakkal feldíszített csónakban eveztek, gyakran a fiú díszes evezőt ajándékozott választottjának. Ezek a szokások mind az udvarlás, párválasztás köré szerveződtek. Pünkösdkor a lányok pipacsból font koszorút, a fiúk pedig pünkösd hajnalán rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna. A mátkatálküldés is szokás volt: a fiú egy kislánnyal tálat küldött a választottjának, benne kaláccsal és borral, letakarva kendővel. Ha a lány elfogadta, hasonló tálat küldött vissza. Pünkösdhöz kapcsolódott a pásztorok megajándékozása is: bort és kalácsot kaptak a gazdáktól. Ekkor tartották az időjárás- és termésjóslásokat is. A néphit szerint, ha pünkösdkor esik az eső, jó termés várható, ha viszont szép az idő, bőséges lesz a bor. A lányok pünkösdkor gyakran megfürödtek a Tiszában, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést. Nyugat-Magyarország egyes részein a törökbasázás volt szokásban: egy kisfiút török basának öltöztettek, végigjárták vele a falut, és pénzt, tojást gyűjtöttek. A rabjárás során láncra vert fiúk látogatták meg a lányokat, ajándékért cserébe. A borzajárásnál egy fiút bodzából készült köpenybe öltöztettek, ő járta a települést. Pünkösdkor az egyik legismertebb zarándokhely Csíksomlyó, amely Mária-kegyhely. A pünkösdi zarándoklat során a katolikus hívek pünkösdszombaton érkeznek a kegytemplomhoz, majd a mise után a két Somlyó-hegy közé vonulnak. A csíksomlyói búcsú és a kegyhely hivatalosan is hungarikumnak számít, és a pünkösdi ünnepkör kiemelt eseménye. Boldog pünkösdöt kívánunk minden olvasónknak!