● news.bsdnet.hu

A jövő héten nyújtják be a melbourne-i parlament elé költségvetés tervezetét, de egy dolog nagy valószínűséggel nem fog szerepelni benne: 25 százalékos exportadó kivetése a gáztermelőkre, azt ugyanis megtorpedózta Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy több adóbevétele származik a földgázból az importőr Japánnak, mint a világ egyik legfontosabb exportőrének. A kérdésről éles vita zajlik az országban, amelyet még februárban indított el David Pocock független szenátor. Hogyan élhetünk egy országban, a világ egyik legnagyobb gázexportőrében, és mégis többadófolyik be a sörből? – tette fel a kérdést egy szenátusi meghallgatáson. Az ausztrálok többsége egyetért vele, mert a kirohanását bemutató videót majdnem tízmillióan nézték meg az Instagramon, és ismét beizzította a vitát a gáztermelők nagyobb teherviseléséről. A kérdés különösen fontos most, amikor a Hormuzi-szoros lezárása az olaj mellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) ötödét iseltüntette a világpiacról, akatari termelés leállításapedig elképesztőenjó üzleta többiek számára. Ausztrália a világharmadik legnagyobb LNG-termelője A Kpler összesítése szerint tavaly 77,7 millió köbmétert exportált, és egyre nagyobb a kereslet a terméke iránt. A hiánnyal emelkednek az árak – Ausztráliában is, Chris Bowen energiaügyi miniszter ezért bejelentette, hogy a jövőben az exportőr vállalatoknak a gázkitermelésük 20 százalékát ahazai piac ellátásárakell fenntartaniuk. ADrivetudósítása szerint ugyancsak a költségvetéshez kötve jelentette be a szövetségi kormány, hogy jelentősen megemelik az ország üzemanyag-tartalékait: dízelből és kerozinból 50, benzinből 40 napra elegendő mennyiséget halmoznak fel a jelenlegi 27-32 napos helyett. Az intézkedés része annak a 10,7 milliárd dolláros kiadási csomagnak, amelynek célja Ausztrália üzemanyag- és műtrágyaellátásának biztosítása az új büdzsében. Ebből 3,2 milliárd dollárt fordítanak egy nagyjából egymilliárd literes, állami tulajdonú dízel- és repülőgép-üzemanyag-tartalék létrehozására. (Egy ausztráldollár219,7forint.) Ami a gáztermelőkre kivetendő adót illeti, azzal nem csupán a választók egy része ért egyet, azABCtudósítása szerint egy több pártból álló szenátusi bizottság is azt javasolja a kormányzó Munkáspártnak, hogy vegye fontolóra a kérdést az iráni háború befejezése után. Konkrét ajánlásokat azonban nem fogalmaztak meg. Albanese azonban hajthatatlannak tűnik, ahírportálnakadott interjúban emlékeztetett, hogy az ágazat fizeti a kőolaj- és gázkitermelési jövedelemadót, a társasági adót és egyéb díjakat. „Évente körülbelül 22 milliárd dollárt fizetnek, nem is beszélve a több tízmilliárd dolláros beruházásokról, amelyek a gázkitermeléshez szükséges” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy beruházások nélkül nem is lenne miről vitázni, mert nem lenne kitermelés. A PRRT azonban igen alacsony: a Shell egy évtized után tavaly fizette először az ország legnagyobb gázprojektje, agorgoniután – 109 millió dollárt 2,5 milliárd dolláros bevételre. Ebből az adóformából a 2025–2026-os pénzügyi évben összesen 1,5 milliárd dollár bevétel származik – ehhez képest a söradó 2,7 milliárd dollárt hoz az államkasszának. Ausztráliában nem először merül fel a vállalatok adóterheinek emelése – és ismét csak eredménytelenül. ABBCemlékeztetett, hogy 16 éve a bányaipari cégek akadályoztak meg egy hasonló próbálkozást, ami sokba került az országnak. Ken Henry akkori pénzügyminiszter tette a javaslatot, és úgy véli, az adóból több tízmilliárd dollár folyt volna be a költségvetésbe, amelyből létrehozhattak volna egy alapot a jövendő generációk számára – hasonlót a világ legnagyobb befektetési alapjához, a több mint kétezermilliárd (amerikai) dollárosvagyont kezelő norvéghoz. Norvégiához hasonlóan Ausztrália is gazdag ásványkincsekben, de utóbbi szuverén alapja mindössze 267 milliárd ausztrál dolláros vagyonnal rendelkezett 2025 végén, ami a norvégnak nem egészen a tizede, miközben a szigetország lakossága ötszöröse az észak-európai államénak. A gázexportra kivetendő 25 százalékos adóból például becslések szerint évi 17 milliárd dollár bevétel származna – nem meglepő, hogy egy friss közvélemény-kutatás eredménye szerint a szavazók 57 százaléka támogatja és csak 12 százaléka ellenzi az ötletet.