● news.bsdnet.hu

Ha véget ér az ukrajnai háború, az Európai Unió ismét vásárolhat orosz gázt, mert az olcsóbb – erről beszélt Magyar Péter egy lengyel lapnak adott interjújában. A miniszterelnök szerint ugyanakkor Magyarországnak több energiaforrásra is szüksége van, miközben az ellátásbiztonság és az alacsony árak továbbra is elsődleges szempontok maradnak. Korábban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter – még a Tisza Párt szakértőjeként – arról beszélt, hogy 2027 után technikailag megoldható lesz, hogy Magyarország több forrásból szerezzen be energiát, és kevésbé függjön az orosz energiahordozóktól. „Meg kell felelni annak az elvárásnak, amit a magyar állampolgárok elvárnak, hogy a lehető legolcsóbban és megbízhatóan kapjanak energiát”– fogalmazott. Bár a Tisza Párt korábban többször bírálta az előző kormányt az orosz energiafüggőség miatt, Magyar Péter most úgy nyilatkozott: a földrajzi adottságok nem változtak meg a kormányváltással. A lengyel lapnak adott interjúban azt mondta, szerinte a háború lezárása után az Európai Unió is visszatérhet azorosz gázvásárlásához, mert az olcsóbb. Hozzátette: az ellátásbiztonság mellett az alacsony energiaárakat is biztosítani akarja, ugyanakkor célja az is, hogy Magyarországnak több beszerzési forrás álljon rendelkezésére. Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök is támogatást ígért. Holoda Attila energetikai szakértő a Híradónknak azt mondta: Magyarországnak nem kell teljesen leválnia az orosz energiáról, de a függőséget jelentősen csökkenteni kell. „Ha az orosz gáznak lesz arra lehetősége, hogy a háború végeztével visszakerüljön Európába, akkor gondosan ügyelni kell arra, hogy több beszállító legyen biztosítva az európai fogyasztók számára”– fogalmazott. A szakértő szerint nem igaz, hogy az orosz vezetékes gáz lényegesen olcsóbb lenne más forrásoknál. Úgy véli, a kulcs a hosszú távú szerződésekben rejlik, amelyek az LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz esetében is kedvező árakat biztosíthatnak. „Az LNG-beszállítókkal ugyanúgy lehet hosszú távú szerződést kötni, és akkor sokkal kedvezőbb áron lehet elérni a gáz beszállítási értékét. Mindazokat a költségeket, amelyek rárakódhatnak, ugyanúgy meg lehet spórolni egy hosszú távú szerződésben”– mondta Holoda Attila. A lengyel lapnak adott interjúban szóba került Ukrajna európai uniós csatlakozása is. Magyar Péter korábban sem utasította el teljesen Ukrajna tagságát, ugyanakkor a gyorsított csatlakozást nem támogatja. „Ukrajna semmilyen tekintetben nem felel meg a csatlakozási feltételeknek, ha csak a magyar nyelvi jogokat és kulturális jogokat tekintjük, de egyébként gazdaságilag sem, jogszabályilag sem. Egy háborúban álló országról van szó. Senki nem gondolhatja most, hogy ez egy releváns kérdés”– fogalmazott korábban a miniszterelnök. Az interjúban ugyanakkor arról is beszélt, hogy a magyar kormány kész új fejezetet nyitni az Ukrajnával való kapcsolatokban, ehhez azonban szerinte szükséges, hogy a kárpátaljai magyarok megkapják az őket megillető alapvető jogokat. A két ország között szakértői szinten már zajlanak az egyeztetések a magyar kormány 11 pontos követeléslistája alapján. Orbán Anita külügyminiszter pénteken találkozott ukrán kollégájával is. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint Magyarországnak is érdeke Ukrajna európai integrációja. „Ez a magyaroknak is érdeke, és leginkább a kárpátaljai magyaroknak. Az ottani felmérések azt mutatják, hogy 83 százalék határozottan támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását. Ők azt szeretnék, ha ők is az unió tagjai lehetnének”– mondta. A szakértő hozzátette: reálisan nézve Ukrajna öt-tíz éven belül válhat az Európai Unió tagjává.