● news.bsdnet.hu

Amost közzétett csomagnagyrészt aMegfizethető Energia Cselekvési Tervenés az ennek keretében kiadott aLakossági Energia Csomagés azAccelerateEU – Energiaunió – megfizethető és biztonságos energia a gyorsított intézkedések révéncímű közleményeken alapszik. Ezek ez utóbbi anyagok számos előremutató intézkedést javasoltak. A részletekben azonban jelentős kockázatok rejtőztek: egyes javaslatok megvalósítása gyengítheti az éghajlatvédelmi törekvéseket, ronthatja az államháztartások fiskális nyomást, és céltalanul célzott támogatásokat biztosítanak. Például a Lakossági Energia Csomagban a Bizottság egyebek mellett javasolta az épületek energiahatékonyságának javítását, a tiszta technológiák alkalmazásának fokozását, a közösségi energiatermelés elterjesztését, a fogyasztók számára a legolcsóbb ajánlat elérésének és a szolgáltatóváltásnak az egyszerűsítését, a kiskereskedelmi szerződések révén a rugalmasság előmozdítását, a fogyasztói bizalom erősítését, az energiaszegénység elleni fellépést, valamint a már meglévő uniós jogszabályok hathatós betartatását. Javasolta továbbá az erős együttműködést a tagállamok, a civil társadalom, az ipar és tudományos szféra között. A szabályozó hatóságokat pedig arra ösztönözte, hogy alaposan vizsgálják meg a költségeket és hasznokat annak érdekében is, hogy drága infrastrukturális beruházások helyett a rugalmasabb megoldásokat és a keresletbefolyásoló módszereket részesíthessék előnyben. Bár ezen az intézkedések nagy többsége üdvözlendő,erősen kétséges, hogy önmagukban megfizethető energiát hoznának mindenki számára. Nevezetesen, ha nem emelik az energiaadókat, akkor összességében magasabb energiafogyasztáshoz és így magasabb árakhoz is vezethetnek. A Lakossági Energia Csomag (amely a címével ellentétben gyakorlatilag csak a villamos energiával foglalkozik) első javaslata az, hogy atagállamok csökkentsék az elektromos áram adóit és díjait. Ez a javaslat bizonyára erős ellenállásba ütközik a tagállamok részéről, mivel sok kormány már jelenleg ismagas adósságállománnyalküzd, ráadásul az elmúlt hetekbenszámos ország csökkentetteaz energiát – elsősorban az üzemanyagokat – terhelő adókat, hogy enyhítse a iráni háború okozta drasztikus energiaár-emelkedések hatásait, tovább növelve a költségvetésük hiányát. Tették ezt annak ellenére, hogy akomoly érvekszólnak az ilyen intézkedések ellen. Tehát a politikai elköteleződés további adók emelésére vagy támogatások csökkentésére is igencsak korlátozott. Ez még a környezetileg káros támogatások megszüntetésére is vonatkozik (amit egyébként aBizottság is szorgalmaz), például a fosszilis tüzelőanyagok adójának emelésével — hiába bizonyítottak ennekgazdasági,társadalmiés környezetvédelmi előnyei. A hajlandóság hiányát mutatja az emissziókereskedelem kiterjesztésének (ETS2)elhalasztásais a tagállamok kormányainak széles körű ellenállásának eredményeként. Ahhoz azonban, hogy felgyorsítsák a villamosítás folyamatát, elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok adóinak emelése.Azonban az ilyen intézkedések politikai támogatásának megteremtésére jelentősen több erőfeszítésre lesz szükség – még a Bizottság részéről is; mindenekelőtt a hatékony szemléletformálást kellene végezni, például végrehajtani aDezinformáció Elleni Magatartási Kódexbenleírt intézkedéseket, megfelelő finanszírozás biztosításával erre a célra. Úgy tűnik, hogy a Lakossági Energia Csomag mindenfajta áram adóinak és díjainak csökkentését javasolja, függetlenül annak forrásától. (A dokumentum későbbi része viszont némileg ellentmond ennek, hangsúlyozva a megújuló energia támogatásának fontosságát.) Bár fosszilis tüzelőanyagokból származó villamos energia adóinak csökkentése segíthet az energiaátmenetben, de fennáll a veszélye, hogy ezzel bebetonoz egy fenntarthatatlan gyakorlatot. Ezért bármilyen átfogó energiaadó-csökkentés alapos mérlegelést igényel, hogy elkerüljük a hosszú távú dekarbonizációs célok aláásását. A közlemény azt is javasolja, hogy csökkentsék az energiaigényes iparágak által használt villamos energia adóját. Kétséges azonban, hogy ezeknek az ágazatoknak a támogatása a közpénzek legjobb felhasználását jelenti, annál is inkább, mert ezek az ágazatok már eddig is különféle pénzügyi előnyöket élveznek (például az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében ingyenes kvótákat). A Bizottság közleménye különösen javasolja a háztartási villamos energia adóinak és díjainak csökkentését. Bár politikailag vonzó, a környezeti és gazdasági hátrányok mellett ez az intézkedés súlyosbítaná a társadalmi egyenlőtlenségeket is, legalábbis abszolút mértékben mérve. A gazdagabb háztartások ugyanis több energiát fogyasztanak, mint a szegények, ami azt jelenti, hogy aránytalanul profitálnának az adócsökkentésekből. Például Magyarországon a lakosság leggazdagabb 10 százaléka a 2,5-szer annyi áramot fogyaszt, mint a legszegényebb 10%-a. Tehát az említett adócsökkentés ellentétes lenne az EUelkötelezettségével társadalmi igazságosság és kohézióiránt. Az elektromos autók szélesebb körű elterjedésével ez az egyenlőtlenség még hangsúlyosabbá válhat. Magyarországon ugyanis a lakosság a leggazdagabb 10 százaléka mintegytízszer annyit költ autóhasználatra, mint a legszegényebb 10 százaléka. Így az ennek nyújtott támogatást döntő mértékben azok kapják/kapnák, akiknek arra semmi szükségük nincs. Természetesen az is kulcsfontosságú, hogy a háztartások jövedelmük mekkora részét költik energiára.Márpedig Magyarországon a háztartások legszegényebb 10 százaléka az összes kiadásának23 százalékát fordítja energiára, míg a leggazdagabb 10 százaléka csak 15 százalékát.) Ráadásul bármilyen áremelkedés a leginkább az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti, mivel ők bármilyen többletköltséget nehezen vagy sehogy sem tudnak kigazdálkodni. A megoldás azonban nem az, hogy egy olyan rendszert tartunk fenn, amely fogyasztással arányosan támogat minden háztartást. Az alacsony jövedelmű háztartásokat nem így, hanem megfelelő szociális juttatásokkal kell támogatni. A problémát a Bizottságnak a társadalmi egyeztetés eredményét összefoglalóMunkadokumentumais említi, kiemelve, hogy „a költségeknél alacsonyabb díjtételek esetén a különbséget piaci szereplők vagy közpénzek fedezik, ami hatékonyságtalansághoz és fogyasztók közötti igazságtalan költségelosztáshoz vezet.” Tehát ahelyett, hogy csökkentenék az energiát terhelő adókat és díjakat, az állampolgárokat pénzzel kell támogatni, hogy meg tudják fizetni a számukra szükséges energiát (is). Továbbá a társadalmi egyeztetés azon visszajelzését is érdemes megfontolni, amely szerint az energiahatékonyság és a fogyasztás csökkentése kulcsfontosságú az energiaszegénység kezelésében és a megfizethetőség biztosításában. Mindenképp elismerésre méltó a Bizottság törekvése a megfizethető, biztonságos és tiszta energia megteremtésének elősegítésére. Ugyanakkor a korábbi közleményei több megoldatlan kérdést is felvetettek, amelyek alapos újragondolást érdemelnek. Ennek érdekében az említett társadalmi konzultáció eredményei és azEurópai Energiahatékonysági Állampolgári Testületajánlásaiis hasznos útmutatást nyújtanak. Örömteli, hogy – amint az a most közzétett AccelerateEU csomagból kitűnik –, hogy a Bizottság megfogadni látszik számos szakértő, illetve szervezet (köztük aLevegő Munkacsoport) érveit. A pénzügyi reformoknak ugyanis erősíteniük – és semmiképp sem gyengíteniük – kell azokat az ösztönzőket, amelyek elengedhetetlenek Európa szükséges és kívánatos energiaátmenetének megvalósításához. Címlapkép forrása: Stefan Rousseau/PA Images via Getty Images