● news.bsdnet.hu

A Föld egyre nagyobb terhelésnek van kitéve: a legfrissebb Planetary Health Check 2026 jelentés szerint az emberiség a Föld kilenc, az élhető környezet szempontjából meghatározó „bolygóhatára” közül már hetet átlépett. A jelentés készítői arra figyelmeztetnek, hogy az érintett területeken a helyzet tovább romlik. Járomi Zsuzsanna Rovatvezető (Életmód) Ezeket látta már? A vizsgálatban több mint hatvan szakértő vett részt, a munkában pedig a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) és a Planetary Guardians kezdeményezés is közreműködött. A bolygóhatárok olyan, egymással összefüggő természeti rendszereket jelentenek, amelyek stabilan tartják a Földet, és lehetővé teszik az emberi élet fennmaradását. A jelentés szerint a kilenc határ közül jelenleg ezek kerültek a biztonságos szint fölé: Az ózonréteg állapotát és a légköri aeroszolterhelést illetően az elmúlt évtizedben javulás történt, bár az aeroszolok szintje bizonyos térségekben továbbra is veszélyesen magas. A 2026-os jelentés különösen aggasztó megállapítása, hogy mind a hét átlépett határ esetében a legmagasabb eddig mért értékeket regisztrálták . Boris Sakschewski klimatológus, a jelentés vezető szerzője szerint a biztonságos tartományon kívülre került bolygóhatárok mindegyikénél növekszik a nyomás. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb annak a kockázata, hogy nagy léptékű, tartós, sőt, bizonyos esetekben visszafordíthatatlan változások következnek be. A szakértők szerint ezzel párhuzamosan egyre kisebb a hibázási lehetőségünk: minél jobban eltérünk a biztonságos tartományoktól, annál nehezebb lehet visszatérni a stabilabb állapothoz. A jelentés egy olyan időszak után készült, amelyben számos rendkívüli időjárási eseményt figyeltek meg világszerte. A Tnlive cikke példaként említi a 2025-ös pakisztáni monszunáradásokat, amelyek több mint 6,9 millió embert érintettek. A világ óceánjai rekordmennyiségű hőt nyeltek el, ami hozzájárult ahhoz is, hogy a Melissa hurrikán rendkívül erős, 5-ös kategóriájú viharrá fejlődjön, mielőtt elérte Jamaicát. A melegebb és savasabb tengervíz következményei a korallzátonyokon is megmutatkoznak. 2023 januárja és 2025 szeptembere között a világ korallzátonyainak mintegy 84,4 százalékát érintette a korallfehéredés, ami a megfigyelések történetében a legnagyobb arány. A korallfehéredés önmagában nem jelenti automatikusan a korallok pusztulását, de a tartós hőstressz jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a zátonyok károsodnak vagy elpusztulnak. 2026-ban Nyugat-Európában a június és július különösen meleg volt, miközben Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Királyságban szárazság alakult ki, de az aszály Magyarországot sem kímélte. Ezzel párhuzamosan kiterjedt erdőtüzek pusztítottak Európa több részén és Kanadában is. Rekordmeleg időszakokat mértek Japánban, Dél-Koreában és a Közel-Kelet egyes részein. Fontos, hogy a bolygóhatárok nem kilenc olyan pontot jelentenek, amelyek átlépése után hirtelen „lakhatatlanná válik” a Föld . Inkább tudományos keretrendszerről van szó, amely azt vizsgálja, mennyire térünk el azoktól a környezeti feltételektől , amelyek mellett az emberi civilizáció és az ökoszisztémák stabilan működhetnek. A legfrissebb értékelés ugyanakkor egyértelműen azt mutatja, hogy a Föld több kulcsfontosságú rendszerére egyre nagyobb nyomás nehezedik . A Planetary Health Check szerint hét határ már a biztonságos működési tartományon kívül van. Nem arról van szó, hogy a Föld egyik napról a másikra lakhatatlanná válna, hanem arról, hogy az emberi tevékenység egyre több olyan természeti rendszert tol veszélyes tartományba, amelyek egymással is összefüggnek. A tudósok szerint ezért egyre sürgetőbb a folyamatok visszafordítása, miközben a jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy rendelkezésünkre állnak a szükséges tudományos ismeretek és megoldások a változtatáshoz. hőhullám