● news.bsdnet.hu

Az öregedő társadalmakban idővel egyre nagyobb kihívást jelent az időskorúak növekvő aránya a fiatalabb generációk tagjaihoz képest. Azonban nemcsak arról van szó, hogy a 65 év felettiek generációi népesebbek, mint az utánuk következők, hanem arról is: az idős korba lépők egyre tovább is élnek. A longevity kutatások viszont rávilágítanak: a hosszú élet nem jelenti azt, hogy az egészségben eltöltött életévek száma is hasonló ütemben nőne, így egyre többen szorulnak ápolásra időskorban. Mindez egy olyan helyzetet teremt, ahol a társadalmi krízis elkerülése érdekében érdemes alapjaiban újragondolni az ellátórendszerek működését , az államnak pedig propagálnia az öngondoskodást. Az öngondoskodás  számos formában megvalósulhat az aktív években a takarékszámlán gyűjtött pénztől, a hosszú távon fenntartható otthon megteremtésén át, egészen a célzottan az öngondoskodást szolgáló, államilag támogatott lehetőségekig. Az egyik ilyen támogatott lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztári tagság , mely esetében a befizetések 20%-át lehet visszaigényelni a személyi jövedelemadóból (az éves szinten maximum 150 ezer forintot). Ha nyugdíjbiztosítást is köt valaki, további 130 ezer forintnyi adót igényelhet vissza a befizetések 20%-a után, vagyis legfeljebb 280 ezer forintot éves szinten. Az viszont kérdés, hogy elég vonzó lehetőség-e ma az aktív éveikben lévők számára az adó-visszatérítés, főként ezzel a korlátozással, ami 2014 óta nem emelkedett. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) és a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak a segítségével azt járjuk körül, hogyan lehetne vonzóbb az öngondoskodásnak ezen formája. A pénztárak válaszai alapján a pénztártagok átlagéletkora 50 év körül mozoghat, a legfiatalabb tagok 16-18 évesen már félretesznek a nyugdíjukra. Az új belépők pedig átlagosan 38-41 évesek lehetnek. Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár nál a tagok átlagéletkora 49, míg az új belépőké 41 év, ami a pénztár közlése szerint nem is változott az elmúlt években. A legfiatalabb tag pedig 17 éves. Az Allianz Nyugdíjpénztár tagsági körének átlagéletkora is 50 év körül mozog, viszont a pénztár arról számolt be, hogy az elmúlt években a befizetők átlagéletkora minimálisan emelkedett. (Tehát nem fiatalodott a tagállomány.) A legfiatalabb pénztártagok életkora az Allianznál évente vizsgálva jellemzően a jogszabályban meghatározott minimum belépési életkori limittel párhuzamosan 16 év. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár nál viszont az utóbbi időszakban azt tapasztalják, hogy kis mértékben ugyan, de nő a fiatalabb belépők aránya. Az átlagéletkor itt 51 év, és a legfiatalabb tag 18 éves. Az OTP Nyugdíjpénztárnál 16 éves a legfiatalabb pénztártag, ami a pénztár közlése szerint jól mutatja, hogy az öngondoskodás iránt már egészen fiatal korban is megjelenik az érdeklődés. Az új belépők átlagéletkora jelenleg 38 év az OTP-nél, amiből arra következtetnek, hogy egyre többen aktív munkavállalóként kezdenek el tudatosan készülni a jövőjükre. A pénztár szerint az öngondoskodási hajlandóság további erősödését jelzi még, hogy az átlagos havi befizetés mértéke idén már elérte a 16 000 forintot. A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár nál a pénztártagok átlagéletkora 2025 végén 50,83 év volt, és azt is elmondták, hogy az elmúlt időszakban az átlagéletkor évente megközelítőleg fél évvel emelkedett, vagyis egyelőre nem tapasztalható érdemi fiatalodás a tagság összetételében. A legfiatalabb pénztártag 16 éves. A pénztár felhívta a figyelmet, hogy minél fiatalabb korban kezdi meg valaki a nyugdíjcélú megtakarítást, annál kisebb rendszeres havi befizetéssel teremthető meg hosszú távon az a megtakarítási szint, amely érdemben hozzájárulhat a nyugdíjas évek anyagi biztonságához. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az öngondoskodás széles körű és eredményes megvalósítása nem kizárólag a pénztárak, illetve az egyének feladata. Álláspontunk szerint az időskori anyagi biztonság megteremtésében az egyénnek, a munkáltatóknak és az államnak egyaránt szerepet kell vállalnia. Érdemi és megfelelő nagyságú hosszú távú vagyonfelhalmozás akkor valósítható meg a leghatékonyabban, ha e három szereplő egymást kiegészítve támogatja a nyugdíjcélú megtakarítást - közölte állásfoglalását lapunkkal a PRÉMIUM a téma kapcsán. Hozzátették: "Az elmúlt évek egyes szabályozási változásai – így például a munkáltatói hozzájárulások közterheinek alakulása, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-kedvezménye, az édesanyák egyes csoportjainak SZJA-mentessége, valamint a nyugdíjcélú megtakarítások más célú felhasználásának lehetősége – ugyanakkor megítélésünk szerint nem minden esetben erősítették ezt a háromoldalú együttműködést." A Gondoskodás Nyugdíjpénztár tagságának korösszetétele az elmúlt években alapvetően stabil maradt – közölték lapunkkal. Átlagos életkort ugyan nem árultak el, a pénztár 2025. évi adatai alapján arról számoltak be: a tagjaiknak közel 68 százaléka a 41-60 éves korcsoportba tartozik, a 40 év alattiak aránya 10,19 százalék volt, a 60 év feletti tagok számának aránya pedig mintegy 20 százalékban volt mérhető. A pénztár értékelése szerint ezek a számok azt mutatják, hogy sokan az aktív életük közepén ismerik fel igazán a nyugdíjcélú megtakarítás jelentőségét. Pozitív fejleményként említették, hogy a legfiatalabb, 18-30 éves korosztály létszáma növekedett arányaiban nagyobb mértékben, de az 1,62 százalékos részarányból látható, hogy a fiatalabb korosztályok nem csatlakoznak olyan mértékben, hogy az a pénztár korösszetételét a fiatalabb korosztály felé tolná el. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy ez a korosztály még kevésbé ösztönözhető a nyugdíjcélú öngondoskodásra, a 25 év alattiak SZJA mentessége illetve a kedvezőtlen adózási feltételek - munkáltatói hozzájárulás adóvonzata - sem ösztönzik a pályakezdőket, hogy a bruttó módon meghatározott cafetéria kereteken belül a nyugdíjpénztári juttatást válasszanak - hangsúlyozta a Gondoskodás Nyugdíjpénztár. Hozzátették: a nyugdíjpénztári tagság 16 éves kortól létesíthető, de a legfiatalabb tagjaik már nagykorúként, pályakezdőként kezdik meg megtakarításaikat. A Gondoskodás Nyugdíjpénztár szerint ugyancsak különösen fontos lenne, ha a fiatalok egyre tudatosabban felismernék az ebben rejlő lehetőséget, hiszen a nyugdíjcélú öngondoskodás legnagyobb előnye éppen a hosszú időtáv. A hazai nyugdíjpénztárak többnyire növekvő vagy stagnáló taglétszámról számolnak be, viszont úgy tűnik, hogy van egy – vagy akár több – olyan gátló tényező, amely miatt szélesebb körben vonzó lehetőség lenne ez a támogatott nyugdíjmegtakarítási forma. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára szerint a taglétszám növekedésének több fontos akadálya is van. Általánosságban a pénztári öngondoskodási forma kelleténél kisebb ismertsége, illetve a megfelelő pénzügyi tudatosság hiánya a legfőbb ok. Mindemellett a mind nagyobb munkavállalói kört érintő szja-kedvezmények miatt egyre többen vesztik el az állam által biztosított motivációt, vagyis a pénztári befizetések után igénybe vehető 20%-os adóvisszatérítés lehetőségét, ill. a munkáltatói szerepvállalás – az évről évre tapasztalható kisebb növekedés ellenére – is messze elmarad a kívánatostól vagy a korábbi kedvező, de fokozatosan eltörölt adókörnyezetben nyújtott támogatásoktól. - mondta el Kravalik Gábor. Az ÖPOSZ főtitkára szerint az utóbbi években meghatározó adóvisszatérítéses támogatási formák, illetve különféle adómentes esetek mindenképpen visszavetik a befizetéseket és a belépési hajlandóságot is a nyugdíjpénztárakba. "Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy a pénztári hozamok kiemelkedően teljesítenek, a pénztári költségek pedig – az MNB által is elismerten - messze a legalacsonyabbak a pénzügyi piacon, ezek a tényezők pedig az adójóváírás nélkül is tudnak kellő motivációt adni azoknak, akik tudatosan kezelik pénzügyeiket. A pénztárak, eredményeik ismertsége szintén tudja növelni az öngondoskodási kedvet ebben a szegmensben is" – mondta el a szakértő. Arra is rákérdeztünk, mi az ÖPOSZ, illetve a hazai pénztárak álláspontja a 150 ezer forintos, illetve – az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakra, valamint nyugdíjbiztosításokra együttesen vonatkozó – 280 ezer forintos adóvisszatérítési korlát megváltoztatásáról. A pénztári tapasztalatok és számadatok is azt mutatják, hogy ideje lenne a limit megemelésének. Véleményünk szerint jelentős motivációt jelentene, de így látják a munkavállalók is a minden évben elvégzett országos, reprezentatív közvéleménykutatásunk alapján. Ha csak az inflációs hatást nézzük, akkor jelenleg majdnem a duplájára kellene emelni a kedvezményes korlátot, hogy a bevezetéskori motivációs erő tudjon ma is hatni - mondta el lapunknak az ÖPOSZ főtitkára. Kravalik Gábor ugyanakkor kifejtette, hogy a limit megemelése a duplájára önmagában még nem adja vissza teljesen a korábbi kedvezményes rendszert, hiszen ez a támogatás önálló jogcímként volt igénybe vehető (vagy munkáltató által adható), így az eredeti szándékhoz történő teljes visszatérés a kettő kombinációja tudna lenni. Az ÖPOSZ álláspontja szerint tehát a valorizált kedvezményes keret lenne az ideális megoldás, önálló jogcímen, vagyis nem megosztva más megtakarítási formával. Alapvetően a pénztárak is fontosnak tartják a limit megemelését, de más lépéseket is üdvözlendő tartanának. A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár valós problémának tartja, hogy az igénybe vehető adó-visszatérítés összege hosszú ideje, 2014 óta nem változott. "Az elmúlt évek inflációja következtében a kedvezmény reálértéke jelentősen csökkent, így ösztönző ereje is mérséklődött. Emellett a jelenlegi szabályozási környezetben a társadalom egyre szélesebb csoportjai részben vagy egészben mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ennek következtében az érintettek az SZJA-visszatérítésen alapuló ösztönzőt nem, vagy csak korlátozott mértékben tudják igénybe venni. Ezért indokoltnak tartanánk annak felülvizsgálatát is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás ösztönzése milyen további eszközökkel egészíthető ki" – nyilatkozták lapunk kérdésére. Azt is elárulták, hogy tagjaik közül 8% használta ki önkéntes nyugdíjpénztárban a maximálisan visszaigényelhető összeget. Viszont felhívták a figyelmet, hogy arra vonatkozóan, hogy a pénztártagok mekkora hányada használja ki a teljes adókedvezményt, önmagában a nyugdíjpénztári adatok alapján félrevezető lenne következtetést levonni: az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények összefüggnek egymással, emiatt a maximális kedvezmény kihasználtsága csak az érintett megtakarítási formák együttes vizsgálatával értékelhető megfelelően. A PRÉMIUM szerint egy lehetséges megoldás a munkáltatói szerepvállalás újbóli erősítése lehetne. Célszerű lenne például olyan konstrukció kialakítását megvizsgálni, amelyben a munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulások közterhei mérséklődnek abban az esetben, ha a munkavállaló maga is rendszeres tagdíjfizetést vállal. Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár is arra hívta fel a figyelmet válaszában, hogy a pénztárakra vonatkozó adókedvezmény évi 150 ezer forintos limitje 2014 óta nem változott, miközben az eltelt időszak inflációjával korrigálva ma már 260 ezer forintnak kellene lennie. Az Ersténél szintén az aktív tagok 8 százalékánál eléri vagy meghaladja az éves befizetés az adójóváírás maximális igénybevételéhez szükséges összeget. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár szintén azon az állásponton van, hogy az adóvisszatérítési korlát növelését érdemes lenne megfontolni, ahogy akár a két önkéntes pénztári maximum kedvezmény szétválasztását is. Az adóvisszatérítés átlaga tavaly 50 300 forint volt a Generalinál. Az adóvisszatérítési korlát felülvizsgálata - tekintettel arra, hogy annak összege hosszú évek óta változatlan - ösztönzőt jelenthetne azok számára, akik jelenleg olyan összegű befizetést teljesítenek, amellyel már kihasználják a rendelkezésre álló maximális kedvezményt, és nyitottak lennének arra, hogy még nagyobb összeget fordítsanak nyugdíjcélú megtakarításra. Emellett hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a nyugdíjpénztári konstrukció vonzóbbá váljon a még nem tagok, különösen a fiatalabb korosztály számára. Mindez összhangban állna azzal, hogy a termék konstrukciójának szabályozási keretei jobban alkalmazkodjanak az inflációhoz és gazdasági változásokhoz - mondta el lapunknak Marusinecz Tamás, Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár , valamint Allianz Hungária Egészség- és Önsegélyező Pénztár ügyvezető igazgatója a téma kapcsán. A Gondoskodás Nyugdíjpénztár álláspontja szerint is kiemelten fontos lenne az adóvisszatérítés összegének emelése. Jelenleg maximális, 150 ezer forintos adóvisszatérítés eléréséhez évi 750 ezer forint befizetés szükséges: a visszaigénylés közvetlenül a pénztártag egyéni nyugdíjszámlájára vagy egészségpénztári számlájára érkezik, vagyis azonnal tovább növeli a nyugdíj- vagy egészségcélú megtakarítást. A jelenlegi keretrendszer hosszú évek óta változatlan, miközben jelentős áremelkedés és infláció zajlott le a gazdaságban illetve bérfejlesztések is történtek, emiatt az adójóváírás ösztönző ereje reálértéken csökkent - hangsúlyozták. A pénztár véleménye, amit a tagok visszajelzése is megerősít, hogy az adókedvezményre jogosító maximalizált összeg emelése jelentősen hozzájárulhatna az öngondoskodás eredményes ösztönzéséhez. Az egyértelműen látható a Gondoskodás Nyugdíjpénztár adatai alapján, hogy tagjai tudatosan tervezik nyugdíjcélú megtakarításaikat. Ezt jól mutatja az év végi befizetések számottevő növekedése is, amely a pénztár szerint világosan arra utal, hogy a pénztártagok aktívan törekednek az elérhető állami támogatás, vagyis a 20 százalékos SZJA kedvezmény lehető legteljesebb kihasználására. Nem az adóvisszatérítés lehetősége az egyetlen, ami egy nyugdíjpénztárat vonzó megtakarítási formává tehet. Az ÖPOSZ meglátása szerint az adókedvezményből kieső személyeknek alanyi jogon járó juttatási rendszer – a szövetség közvéleménykutatásainak alapján – nagy motivációt tudna jelenteni a belépéshez, befizetéshez, ahogy a munkáltatói juttatás korábbiakhoz hasonló kedvezményessé tétele is, például a SZÉP kártyával azonos feltételek biztosításával. De vannak európai pozitív példák is pl. az auto enrollment rendszer (automatikus belépés, szabad kilépés) bevezetésére, eredményességére, ami kimagasló hatékonyságot tud felmutatni – mutatott rá Kravalik Gábor főtitkár. Az Erste szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak az alacsony költségek, a magas hozamok, a választható befektetési portfóliók és az átlátható működés eredményeként azok számára is vonzók, akik nem tudnak adókedvezményt érvényesíteni. Az állam ugyanakkor még vonzóbbá tehetné az időskori öngondoskodást, ha a kedvezményt nem kötné adófizetéshez, hanem alanyi jogon adná a támogatást – vetették fel lapunk kérdésére szintén az alanyi jogon járó juttatás gondolatát. Az OTP szerint a nyugdíjpénztári megtakarításra az adó-visszatérítésen túl elsősorban hosszú távú, kedvező hozamú befektetésként érdemes tekinteni. A pénztári megtakarítások több évtizedes időtávon képesek kihasználni a rendszeres befizetések és a hozamok újrabefektetéséből adódó kamatos kamat hatását. A pénztárak professzionális vagyonkezelése abban is támogatja a tagokat, hogy ne kelljen önállóan befektetési döntéseket hozniuk. Az elmúlt időszak kedvező, több esetben két számjegyű hozamai jelentősen növelhetik a konstrukció vonzerejét. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás az adó-visszatérítés lehetőségétől függetlenül is versenyképes és vonzó hosszú távú befektetési megoldást kínálhat. Az Allianz álláspontja is az, hogy amennyiben valaki nem tudja a befizetései után érvényesíthető jelenleg 20%-os adó-visszatérítés lehetőséget igénybe venni, az önkéntes nyugdíjpénztár ebben az esetben is az egyik legjobb hosszú távú megtakarítási termék. A nyugdíjpénztárak portfólióinak rendkívül alacsony a teljes költségmutatója (TKMnyp) a többi hosszútávú megtakarítási termékkel összehasonlítva, és hasonlóan vonzó érv az is, hogy az elmúlt 10-15-20 éves átlagos hozameredmények kiemelkedőek voltak – hangsúlyozta lapunk kérdésére az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A nyugdíjpénztárak esetében, szemben például más nyugdíjcélú előtakarékossági számlával, az ügyfélnek nem szükséges komolyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkeznie, vagy értékpapírszámlát nyitnia és azt kezelnie a magas hozamok eléréséhez, ugyanis a vagyonkezelést a pénztárak végzik az ügyfél helyett. Minden pénztártag a saját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően tud portfóliót választani a teljesen részvénymentes portfóliótól kezdve a magas részvénykitettségű portfólióig - fejtette ki Marusinecz Tamás ügyvezető igazgató. A szakértő kitért arra is, hogy az Allianz Nyugdíjpénztárban a portfóliók közötti váltást tetszőleges időközönként és díjmentesen kérhetik a tagok. A PRÉMIUM lapunk kérdésére, hogy az adó-visszatérítérítés mellett mi lehet még vonzó az önkéntes nyugdíjpénztári öngondoskodási formában, azt nyilatkozta: a portfólió hozama befolyásolja megtakarításunk vagyonnövekedését. "Immár évek óta kiemelkedő hozamot érnek el a Pénztárak – köztük a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár is – ami nagyon nagymértékben járul hozzá, hogy érdemben növeljük nyugdíjcélú megtakarításunkat. A nyugdíjpénztári megtakarítás költségszintje ráadásul a legkedvezőbb nyugdíj-előtakarékossági formát kínálja a tagoknak" – hangsúlyozták. További előnyt jelent az egyszerűség és a kényelem. A pénztártagok életkoruknak és kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelő portfóliót választhatnak. Az úgynevezett target date, vagyis céldátum-portfóliók esetében a választás alapvetően a várható nyugdíjba vonulás időpontjához, illetve a tag életkorához igazodik. E portfóliók esetében a befektetési stratégia előre meghatározott ütemezés szerint, fokozatosan csökkenti a magasabb kockázatú eszközök arányát, és a nyugdíjkorhatár közeledtével egyre nagyobb súlyt kapnak az alacsonyabb kockázatú befektetések. Ennek célja, hogy a pénztártag megtakarítása a nyugdíjba vonulás időpontjához közeledve egyre kevésbé legyen kitéve a kockázatosabb eszközök rövid távú árfolyam-ingadozásának - fejtette ki a PRÉMIUM. Válaszukban kitértek arra is: mivel az SZJA-kedvezmények következtében egyre többen nem, vagy csak korlátozott mértékben fizetnek személyi jövedelemadót, az SZJA-visszatérítés hosszabb távon önmagában egyre szűkebb kör számára jelenthet érdemi ösztönzőt. Állásponjuk szerint ezért indokolt lenne a munkáltatói szerepvállalás jelentős erősítése. A PRÉMIUM szerint egy jól működő rendszerben például a munkáltató vállalhatná a nyugdíjpénztári megtakarítás ösztönzését, az állam pedig ehhez a munkáltatói és/vagy munkavállalói közterhek oldalán biztosíthatna kedvezményt. A Generali ugyancsak hangsúlyozta, hogy a nyugdíjpénztárnak számtalan előnye van: ezek többek között a rugalmas tagdíjfizetés; a befizetés bármikor kiegészíthető, változtatható és kedvező az alaptagdíj. Kedvezőek a költségek is, az éves befizetés növelésével sávosan csökken a befizetésre eső levonás mértéke. Kiemelték azt is, hogy a nyugdíjpénztár örökölhető a megtakarítás (akár adó és illetékmentesen). A Generali előnyként sorolta fel azt is, hogy a felhalmozási időszak alatt áttekinthető és nyomon követhető a számlaegyenleg alakulása. Hosszú távon értékálló; infláció feletti hozamokkal bír, valamint a kockázati hajlandóság és a hátralévő futamidő szerint lehet választani különböző kockázatú portfóliók közül – jelezték lapunknak. Az önkéntes nyugdíjpénztár egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre kínál rendszeres megtakarítási lehetőséget, professzionális vagyonkezelést és hosszú távú befektetési szemléletet. A befizetések nem egyszerűen gyűlnek a számlán, hanem az adóvisszaigénylés lehetősége mellett befektetésre kerülnek, így a hozamok is hozzájárulnak a vagyon gyarapodásához - emelte ki a Generali. Válaszukban arra is kitértek, hogy az állam szerepe közvetetten és közvetlen módon is hangsúlyos. „Nagyon fontos a szerepe az edukációban az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozásának; közvetlen módon pedig az adóvisszatérítésen túl is vannak lehetőségek az öngondoskodók támogatására, például a korábban alkalmazott, kedvező kafetéria adózás is ilyen volt” – hívták fel a figyelmet. A Gondoskodás Nyugdíjpénztárnál a tagok választhatnak az öt különböző befektetési portfólió közül, így megtakarításaikat életkorukhoz és kockázatvállalási hajlandóságukhoz igazíthatják. Emellett mobilapplikációban is nyomon követhetik egyéni számlájuk alakulását, befizetéseiket és hozamaikat. Fontos előnye, hogy kisebb rendszeres befizetésekből is jelentős vagyon építhető fel. Például havi 20 ezer forint befizetése önmagában évi 240 ezer forint megtakarítást jelent, amelyet tovább növelhetnek a befektetési eredmények és az adójóváírások. A válaszuk szerint a munkáltatók szerepét az öngondoskodásban a Gondoskodás is fontosnak tartja. "Jelentős segítség lenne a munkáltatói hozzájárulások ösztönzése különösen azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő személyi jövedelemadóval az adójóváírás teljes kihasználásához. A pénztári juttatások vonzerejét jelentősen növelné, ha a munkáltatók a bérjuttatáshoz képest kedvezőbb adózási feltételek mellett biztosíthatnának nyugdíjpénztári hozzájárulást dolgozóik számára, vagy akár meghatározott mértékben adómentes munkáltatói nyugdíjcélú támogatás válna általánosan elérhetővé az dolgozók önkéntes nyugdíjpénztári számláira juttatva. Ez különösen a fiatalabb munkavállalók és az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára jelentene komoly segítséget" - hangsúlyozták.