● news.bsdnet.hu

A parlament júliusban fogadta el  az Alaptörvény 17. módosítását , egy salátatörvény keretében pedig hozzányúltak az alkotmánybírósági törvényhez is. Az Alaptörvény-módosítás egyfelől visszaadta a testületnek az elnökválasztás jogát, valamint a költségvetési és adótörvények teljes körű kontrollját; másfelől az újraválasztást kizárva 12-ről 9 évre rövidítette a mandátumhosszt, továbbá a már megválasztott bírákra is 70 éves felső életkorhatárt vezetett be. Az alkotmánybírósági törvény módosítása is vegyesre sikerült, hiszen miközben megerősítette a szervezet költségvetési önállóságát, és visszaállította az alkotmánybírósági döntések Magyar Közlönyben történő közzétételét; a választási rendszerhez csak annyiban nyúlt hozzá, hogy egy bürokratikus pályázati eljárást vezetett be az elnökválasztásra, de változatlanul hagyta a sokat bírált alkotmánybíró-jelölési és -választási szisztémát. Már a törvénymódosítás tervezetét is éles kritkák érték. A Magyar Helsinki Bizottság például úgy vélekedett , hogy a szabályozás nem elegendő a testület függetlenségének helyreállításához. Mint írták, az alkotmánybíráskodási modell újragondolása és újraszabályozása egy összetett, a jövendő alkotmányozási folyamatra tartozó feladat, de a modellnek vannak olyan alapvető hiányosságai, amelyek korrekcióját azonnal el kellene végezni, és nem várhatnak az új alkotmány megalkotásáig. Ezek közül is kiemelkedik az alkotmánybírák megválasztásának módja. A jogvédő szervezet hangsúlyozta: ha az új alkotmánybírák kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdított bíráké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad. Hack Péter jogászprofesszor szerint 2010-ig megvolt a konszenzuskényszer, akkor azonban a kormánypárti többség úgy változtatta meg a szabályokat, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra. A Tisza ugyanazt a gyakorlatot viszi tovább, amit korábban a Fidesz is követett az alkotmánybírók jelölése kapcsán. Hiába bírálta éveken át a jogi szakma és a politika is, hogy az alkotmánybírókat a korábbi húsz év gyakorlatával szemben már nem konszenzussal jelölték, hanem kizárólag a Fidesz jelöltjei voltak, a szabályozás mégsem változott meg. Hasonló kritikát fogalmazott meg Baka András 2025. február 22-én, a bírák tüntetésén: „Ha az Alkotmánybíróság nem független, ha az Alkotmánybíróságot kizárólag egy politikai oldal adja, ha tagjait egyetlen párt választja meg, akkor az alkotmányossági vizsgálat nem az egyéni jogvédelem erősítését szolgálja, hanem a bíróságok feletti politikai kontroll fenntartásának eszközévé is válik.” Az Országgyűlés július 27-én és szeptember 15-én összesen hat alkotmánybírót választott meg. A Fidesz–KDNP azért nem vett részt az általuk illegitimnek nevezett választási eljárásban, mert a kormánypárt megtörte az alkotmányos rendet azzal, hogy eltávolította az államfőt és több alkotmánybírót. A Mi Hazánk viszont saját jelölteket állított, aktívan szerepelt a bizottsági meghallgatásokon, és leadta hiánytalanul a voksait a titkos szavazásokon is. A Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjei: Sonnevend Pál, Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor (ő november 16-ától veszi majd át Czine Ágnes helyét) és Szomora Zsolt. A Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjei: Schiffer András, Bánovics Tamás (már harmadszor jelölte a párt alkotmánybírónak), Cservák Csaba, Laky-Takács Péter, Pápai Ákos és Szmodis Jenő. végeredményben a Tisza jelöltjei a bizottságban nem kaptak ellenzéki támogatást, a plenáris ülés titkos szavazásán mindegyikükre hat ellenszavazat érkezett – pontosan annyi, ahány ellenzéki képviselő felvette a szavazólapot. Vice versa: a Mi Hazánk jelöltjeit pedig a bizottsági meghallgatáson nem támogatták a kormánypárti képviselők. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság július 27-i, négy és fél órás  meghallgatásán  különösen tanulságos volt a testület tiszás alelnöke, Melléthei-Barna Márton és a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje, Schiffer András között kialakult vita. A konstruktív légkört Magyar Péter Facebook-bejegyzése alapozta meg: A Tisza valódi alkotmányjogászt jelöl az Alkotmánybíróságra. A Mi Hazánk–Fidesz–Munkáspárt-koalíció pedig Schiffer Andrást. Összenő, ami... Schiffer András expozéjában felidézte, hogy a rendszerváltáskor az alkotmánybírókat nem világnézetük szerint választották. Hozzátette: alkotmánybírói jelölése annak a demonstrációja, hogy lehet másként is viszonyulni az Alkotmánybírósághoz, mint zsákmányszerzésként. Azt is hangsúlyozta, hogy jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet építeni. Ennek feltétele pedig a visszaható és a személyre szabott jogalkotás tilalma, illetve a kiszámíthatóság követelménye. Melléthei-Barna Márton hozzászólásában közölte: olyan alkotmánybírót kell választani, akinek nem ismerik a világnézetét, és nem egy politikust, aki 1990 óta folyamatosan politizál. Schiffer emlékeztette a kormánypárti képviselőt: 1989 novemberében Sólyom László úgy került az első Alkotmánybíróságba, hogy az MDF elnökségi tagja volt. Rajta kívül hivatkozott Bihari Mihályra, Pokol Bélára és Stumpf Istvánra is, akik szerinte mind kiváló alkotmánybírók voltak. Az LMP egykori elnöke, aki amúgy jelölttársát, Sonnevend Pált  „minden tekintetben méltónak” nevezett az alkotmánybírósági tagságra, a bizottsági ülésen javaslattal fordult a kétharmados többség felé: sürgős feladat lenne az igazságszolgáltatási szervezetrendszer háromfejűségének megszüntetése, és a korábbi igazságszolgáltatási tanácsi rendszer visszaállítása. „Ha ez megtörténne, akkor egy nemzeti igazságszolgáltatási tanács jelölhetné az alkotmánybírókat” – mondta Schiffer András. (Borítókép: Szomora Zsolt, Orosz Árpád Gábor, Ligeti Miklós, Kovács András György és Chronowski Nóra 2026. szeptember 15-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)