● news.bsdnet.hu

Sok fájdalmas családi, baráti beszélgetés vár ránk – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgáltok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója, amikor kedden a nyilvánossággal is megismertette a Nyitottaktak.hu weboldal működését. Az online felület segítségével – az előzetes elképzelésekhez képest valamivel több mint két hét csúszással, november 4-én – az ország lakossága szabadon betekinthet a digitalizált hatos kartonokba és az azonosító adatokba. Magyarán: a közvélemény szembesülhet azzal, kik álltak kapcsolatban az állambiztonággal, kik adtak jelentéseket az államszocialista diktatúra idején. A nyitás pillanata szinte bizonyosan felkavar érzelmeket, haragot, szomorúságot kelthet. Ezért halasztották el október 20-ról – a forradalom közelgő kerek évfordulója közeléből – november 4-re, a szovjet invázió napjára az eseményt. Ahogy arra az ÁBTL főosztályvezetője, Papp István az eseményen felhívta a figyelmet, a tágabb értelemben vet rokonságban, baráti körben szinte mindenki talál majd beszervezett embert. A levéltár jelen pillanatban egyébként 55-60 ezer érintettről tud – a Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen körülbelül 150 ezer hálózati személyt foglalkoztattak – 9 ezer fő esetében ismert, hogyan szervezték be az illetőt. A könnyen kezelhető keresőfunkcióval ellátott adatbázis tehát november 4-én élesedik. A nemrégiben elfogadott, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény alapján a közönség a szovjet támadás évfordulóján megismerheti a beszervezett hálózati személyek és a sikertelenül végződött beszervezések adatait tartalmazó digitalizált hatos kartonokat, a mágnesszalagokon fennmaradt és dekódolt azonosító adatokat és a B naplókat. (Az utóbbi olyan, mint egy nyilvántartási könyv. Szerepel benne az ügynökök neve, illetve fedőneve és az is, hogy a beszervezés önkéntesen, azaz hazafias alapon vagy kényszer hatására történt-e. Sajnos csupán öt naplót őriz a levéltár, zömmel az 1950-es és az 1960-as évekből.) A második lépésben, 2027. február 25-e után pedig nyilvánossá válnak a B, azaz a beszervezési dossziék is, amelyek az adott hálózati személy munkájának legfontosabb pillanatait rögzítik. Ezekben találhatók többek között az állambiztonság által készített beszervezési tervek, a saját kezűleg írt beszervezési nyilatkozatok és a hálózatból való kizárás szintén kézírásos dokumentumai.) A nemrég elfogadott törvény alapján – tudhattuk meg Cseh Gergő Bendegúztól – 1990 előtti titkos iratokat is felülvizsgálnak, amelyek egy része szintén az ÁBTL állományába kerül. Eddig meglehetősen kevés új dokumentum érkezett meg a levéltárhoz: az Információs Hivataltól 16,08, az Alkotmányvédelmi Hivataltól 7,44, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól 2,16 iratfolyóméternyi anyagot kaptak. (A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat semmit sem bocsátott az ÁBTL rendelkezésére.) Mindannyiunkat érintő változás, hogy a levéltárban ezentúl támogató állásfoglalás nélkül is lehet kutatni, a szenzitív – a szexuális szokásokra, az egészségi állapotra és a kóros szenvedélyre vonatkozó – dokumentumokhoz is könnyebb lesz hozzáférni, ha a tudományos munkához erre szükség lenne. A hozzátartozók ezentúl a tágabb rokonság anyagait is megtekinthetik (ehhez a rokonságot igazoló anyakönyvi kivonat szükséges). Az iratok ilyen mérvű nyilvánossá tételére a kelet-közép-európai térségben még nem volt példa. Az egykori állambiztonsági anyagok olvasójának tehát – mondta Papp István – nem árt körültekintő kutatást végeznie. Nem elég csupán az ÁBTL-ből származó dokumentumokat áttekinteni. Hogy teljes képet nyerhessünk, érdemes felhasználni egyéb forrásokat is: a korabeli sajtót, más levéltári iratokat, családi leveleket, elbeszéléseket. Ezek nélkül csupán töredékes képet kaphatunk az érintettekről. Fontos tudni, hogy a nyilvánosságra kerülő anyagok nemcsak az ügynöki munkát végzett személyek adatait tartalmazzák, hanem sok esetben azokét is, akiket sikertelenül igyekeztek beszervezni. Ezért is kell alaposan, megfelelő kritikai alapállással kezelni, kellő körültekintéssel olvasni az állambiztonsági iratokat. A levéltárban fellelhető dokumentumokhoz helyesbítési nyilatkozat is kapcsolható – tudtuk meg Cseh Gergő Bendegúztól –, ha az érintett másként rekonstruálja a történteket egyéb fennmaradt anyagok, személyes emlékek alapján. November 4-én, a nyitás napján a korszakot feldolgozó beszélgetéseket, előadásokat is tartanak. Az eseményen jelen lesz Ruff Bálint kancelláriaminiszter, de kaptak meghívót más közjogi méltóságok, így a házelnök és a miniszterelnök is.