● news.bsdnet.hu

Ukrajna a világ egyik vezető agrárexportőre, óriási termőföldvagyonnal és 400 millió ember élelmezéséhez elegendő mezőgazdasági kibocsátással. Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10 százaléka származik a mezőgazdaságból – olvasható a MAGOSZ összefoglalójában, amit a szervezet azEurópábairányuló ukrán import kapcsán készített el.(Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány két nappal ezelőttújszabályozásbantiltotta megszámos, a vertikum jelentős részét lefedő ukrán termék magyarországi importját – a szerk.) Néhány adat az ukrán exportpotenciálról: a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az EU-s felhasználásnak pedig közel 90 százalékát adja ebből a termékből. Kiemelkedő jelentőségű a búzapiacon is, közel 10 százalékos részesedéssel a globális búzaexportból. Kukoricából közel 30 millió tonna termett náluk tavaly (összehasonlításul: Magyarországon 5 millió tonna). Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Ez csak a kezdet, hiszenUkrajna tavaly 25 százalékkal növelte a mezőgazdasági termékek kiszállított mennyiségét, melynek döntő többségét agabonaféléktették ki.Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel. Az ukrán élelmiszerexport 52%-a irányul Európába. 2024-ben a mezőgazdasági szektor a devizabevételek 60%-át (24,7 milliárd dollárt) termelte az Ukrajnából származó áruk exportjából, míg a háború előtti évben ez a mutató csupán 40% volt. 41 millió hektár termőföld van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj.Léptékeiben ez hatszor-hétszer nagyobb, mint a magyar termőföldek területe. Összehasonlításképpen, az ukrán földek az EU teljes földterületének több mint 1/4-ét is meghaladják, ennek a számnak egyébként a sorban következő Franciaország és Spanyolország is nagyságrenddel alatta marad (bőven 30 millió hektár alatti területtel). A Szovjetunió 1991-es megszűnése előtt minden föld állami tulajdonban volt, azonban a ’90-es években nagyfokú privatizáció kezdődött meg Ukrajnában is, hozzájárulva egy új oligarcha réteg kialakulásához. Ennek megállítására az ezredfordulót követően földvásárlási moratóriumot vezettek be, a földforgalmat teljes egészében a bérlet irányába mozdítva el. 41 millió hektár termőföld van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj – Fotó: pexels.com A Majdan téri forradalom után 2014-ben immáron jelentős nyugati hitelekkel támogatták meg Ukrajnát, aminek azonban komoly ára volt:az IMF és a Világbank kölcsönei fejében Ukrajnának meg kellett nyitnia termőföldpiacát is.A szabadpiaci nyitás azonban csak vontatottan haladt előre, ezért a nyugati bankok felszólítására létrehoztak egy munkacsoportot (melynek a Világbank kollégái is tagjai voltak), amely az új földtörvény kidolgozásával lett megbízva. A széleskörű társadalmi tiltakozások ellenére 2020-ban tehát elfogadták azt a törvényt, amely több lépésben haladva, de lehetővé teszi az ukrán földpiac teljes megnyitását. Az ukrán földtörvény első üteme 2021 júliusában lépett hatályba. Ez ukrán állampolgároknak, maximum 100 hektárig tette lehetővé a földvásárlást. Az azóta eltelt időben viszonylag csekély forgalom mellett nagyságrendileg 300 000 hektár termőföld cserélt gazdát. A földek átjátszása mostantól azonban egész biztosan felgyorsul, hiszen 2024. január 1-jén hatályba lépett a moratórium feloldásának második üteme és most már a jogi személyek előtt is megnyílt a földvásárlás lehetősége. A tulajdonszerzési maximum jelenleg 10 000 hektár, az viszont erősen kétséges, hogy ez a gyakorlatban mennyire jelent majd valódi korlátot, hiszen ez a méret leányvállalatok, cégcsoportok beiktatásával már sokszorosan meghaladható. Mindenesetreaz egyik legnagyobb agrárcég, a Kernel már most bejelentette, hogy újabb 200 000 hektárral kívánja növelni az általa művelt területek arányát. Az elmúlt években az európai bankintézetek és a Világbank kulcsfontosságú hitelezői voltak az ukrán mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az EBRD, az EIB és az IFC 1,7 milliárd USD-t kölcsönzött Ukrajna hat legnagyobb földbirtokos cégének az elmúlt 15 évben. Ukrajnábana bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez.Ukrajnában a mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró, ami töredéke a magyarországinak, nem is beszélve a Nyugat-Európában adott fizetésekről. Beszédes adat, hogy a háború előtt minden hetedik ember az agrárágazatban dolgozott Ukrajnában. Nem véletlen, hogya kiváló termőföld és az olcsó munkaerő felkeltette a nyugati befektetők érdeklődését is,akik a 2014-es Majdan téri forradalom után jelentek meg az ukrán mezőgazdaságban. Ezek a cégek pedig alegmodernebb öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákatalkalmazzák a gazdaságukban. A MAGOSZ összefoglalójában szerepelnek olyan növényvédőszer-hatóanyagok is, amelyeket az EU-ban már rég betiltottak, Ukrajnában viszont jelenleg is használnak: Ezen túl, egyes becslések szerint a növényvédőszer-kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik. Ukrajnában továbbá engedélyezett a génmódosított növények termesztése is. Magyarországon például mintegy negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán kukorica-vetőmagot foglaltak le a tavalyi évben. Az ország termelése drámaian megváltozott az elmúlt 25 évben:míg korábban a sertés- és marhahús adta Ukrajna hústermelésének döntő többségét, ez az arány mára egyértelműen abaromfiágazatfelé billent el.A kibocsátás közel 60%-a mára a baromfi szektorból származik, mellyel az ukrán export nagy hatást gyakorol az uniós piacra is. Korábban az EU-ba évente 90 ezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából, a háború kitörését követően ez meghaladta a 280 ezer tonnát is. Ez durván az éves magyar termelés 70%-a. A baromfihús-kibocsátás 70%-át egyébként egy Cipruson bejegyzett, nyugati hátterű cég adja, amely közel 400 000 hektáron gazdálkodik Ukrajnában. Ráadásul ez a monopolhelyzet nem egyedülálló Ukrajnában: a paradicsom előállítás 85%-át például a szintén offshore hátterű Agrofusion vállalat adja. A baromfitenyésztés kibocsátása jelentősen növekedni fog az idei évben (+5,5%) és ugyanez igaz a sertéstenyésztésre is (+4,6%). 2024-benaz ukrán mezőgazdasági termelők 23,2 millió hektáron vetettek (a 42 millióból!), amelyből a nagyvállalkozások 17 millió hektárt képviseltek.Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajna mezőgazdasági helyreállításának költsége – a háborút követően - várhatóan meghaladja majd az 55 milliárd dollárt. Az ukrán agrárágazat több mint 80 milliárd dollár közvetlen veszteséget szenvedett el eddig a háború miatt. Az újjáépítés teljes költségét jelenleg 524 milliárd USD-ra becsülik a következő 10 évben, ami csaknem háromszorosa Ukrajna 2024-es GDP-jének. Az idei évre prognosztizált mezőgazdasági kibocsátás továbbra is jelentősen alacsonyabb a 2021-es szintnél (-19,1%). 2025-ben Ukrajna és az Európai Unió közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma 15,7 milliárd dollárt tett ki, ami csupán 9%-kal alacsonyabb az előző évi történelmi rekordszintnél (17 milliárd dollár). Ebből mindössze 4,91 milliárd dollár volt az Ukrajnába irányuló EU-s export, tehát a kereskedelem döntő többségét az Ukrajnából az EU-ba irányuló szállítások tették ki. Az Ukrajna által exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legfontosabb célpiaca továbbra Spanyolország, Hollandia és Olaszország (ez utóbbi a magyar gabona egyik legfőbb célpiaca is). Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az EU és Ukrajna között már 2017-től fennállt egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely azonban még jóval szigorúbb mennyiségi megkötéseket tartalmazott. A kvótákat azonban az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az EU feloldotta, helyette pedig szinte korlátlan behozatali lehetőséget biztosított Ukrajna számára. Többszöri hosszabbítást követően az EU és Ukrajna 2025. június 30-án elvi megállapodásra jutott a szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA) felülvizsgálatáról. Ennek értelmében csökkent valamelyest a behozható mennyiség, de a háború előtti kvótákhoz képest már jócskán megemelték az importáruk mértékét: Magyarország – Lengyelországgal és Szlovákiával közösen – azonban 2023 tavaszától jogszabályban tiltotta meg számos agrártermék és élelmiszer importját. A háború ellenéreUkrajna mezőgazdasága már most is jóval versenyképesebb, mint az unióstermelés,de a jövőben ez még inkább igaz lehet majd.Az ukrán terméshozamok még mindig csak 60-70%-ban érik el a fejlett európai mezőgazdaságokét, de a növekvő koncentráció azt is jelenti, hogy ebben jelentős javulás következik majd. A tőkekoncentráció másik következménye, hogy Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését: lásd például a cukorrépa esetét, Ukrajna a háború előtti évi 220 000 hektárnyi cukorrépa-termesztésről néhány esztendő alatt több mint 300 000 hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át. Ez könnyen megismételhető lenne például a paradicsom, a burgonya, a csemegekukorica vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is, mivel az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja gyors beruházási kapacitást biztosít ezen szereplők számára. Tehát nem csak a jelenleg is kitett ágazatok (gabona, baromfi, tojás, méz stb.) vannak veszélyben, hanem az ukrán import által eddig még nem érintett termékpályák is. Ukrajna – a jelenlegi uniós szabályok alapján - 85 Mrd EUR-t kapna a Közös Agrárpolitikából (a teljes KAP büdzsé 1/4-ét), mivel a támogatási források nagyobb része terület alapon érkezik. Ezzel A támogatások csökkenése mellett a másik súlyos következmény az óriási árudömping lenne. A háború kirobbanását követően már szembesülhettünk ennek a piacromboló hatásával, hiszenaz ukrán gabona magyarországi exportja a háború előtti 5 millió dollárról 400 millió dollárra ugrott fel 2022-ben, ami a hazai felvásárlási árak bezuhanását okozta.Ezen túl óriási mennyiség érkezett például olajos magvakból, baromfiból, tojásból és mézből is. Az uniós csatlakozással és a nyugati tőke beáramlásával Ukrajnában még az eddigiekhez képest is rohamosabb fejlődésre lehetne számítani, véglegesen megpecsételve ezzel az európai mezőgazdaság sorsát és a fogyasztók egészséges élelmiszerrel való ellátását – írja összefoglalójában a MAGOSZ.