● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Archiv[sz] Mi van, ha a a friss, tavaszi föld több egyszerű kosznál a körmöd alatt? Lehet, hogy egy láthatatlan, talajlakó mikroorganizmus szó szerint átprogramozza az agyunkat, hogy jobban bírja a stresszt. A tudományban ritkán pottyan az ember ölébe az a felismerés, hogy egy maréknyi sárban ott lapulhat a kiégés elleni csodafegyver. De néha mégis, és a Mycobacterium vaccae nevű baktérium története pont ilyen. Az egész egy véletlen megfigyeléssel indult, ahogy a legjobb sztorik szoktak. Tüdőrákos betegeket kezeltek a baktérium egy hővel elölt, ártalmatlanított változatával, és bár a túlélési esélyeik nem javultak, valami egészen más történt: a páciensek arról számoltak be, hogy drámaian jobb lett az életminőségük, energikusabbak lettek és a kognitív funkcióik is javultak. Ez szöget ütött a neurobiológusok fejébe: hogyan képes egy közönséges talajbaktérium ilyen mélyen belenyúlni az emberi agy működésébe? A válaszokért egerekhez fordultak, és az eredmények még a sokat látott kutatókat is meglepték. A kulcsfontosságú, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban publikált kísérletben a tudósok beoltottak egy csoport egeret az elölt M. vaccae-val, majd kitették őket egy klasszikus, elkerülhetetlen stresszhelyzetnek. Az eredmény? Az immunizált rágcsálók sokkal jobban viselték a gyűrődést, mint a kontrollcsoport. Nemcsak kevésbé mutatták a szorongás és a pánik jeleit, de a stressz okozta gyulladásos betegségekre, például a vastagbélgyulladásra is kevésbé lettek fogékonyak. „Az immunizált egerek stresszhelyzetben proaktívabb megküzdési választ adtak” – foglalta össze Christopher Lowry, a Coloradói Egyetem professzora. A sarokba kucorodó, passzív rettegés helyett aktívan próbálták megoldani a helyzetet. Mintha egy egérméretű life coach tartott volna nekik tréninget. De mitől lettek az egerek hirtelen ilyen furák? A kutatók évekig vakarták a fejüket, mire megtaláltak egy molekuláris kapcsolót. Felfedezték, hogy a baktérium egy speciális zsírsavat, a 10(Z)-hexadecénsavat bocsátja ki magából. Ez a molekula az immunsejtek, a makrofágok belsejében egy PPARα nevű receptorhoz kötődik, és lényegében lekapcsolja a szervezet gyulladásos vészjelzéseit. „Amikor ezeket a mikrobákat felveszik az immunsejtjeink, olyan zsírmolekulákat bocsátanak ki, amelyek receptoraikhoz kötődve lekapcsolják a gyulladásos kaszkádot” – magyarázta Lowry a CU Boulder Today-nek. Ez a mechanizmus azért döbbenetesen fontos, mert a modern orvostudomány egyre inkább a krónikus, alacsony szintű gyulladást teszi felelőssé a depresszió és más mentális betegségek kialakulásáért. Egy dolog azonban lecsavarni a gyulladást a testben, és egy másik dolog eljutni az agyig, ahol a hangulat és a szorongás lakik. Kiderült, hogy a baktérium erre is képes. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az M. vaccae antigénjei az agy egy speciális területén, a dorzális raphe magban aktiválnak egy szerotonint termelő idegsejt-csoportot. Ez a hálózat kulcsszerepet játszik a hangulat szabályozásában, és pontosan ez az a rendszer, amit a legismertebb antidepresszánsok, az SSRI-k is céloznak. Itt jön azonban a hideg zuhany a „földből szedett Prozac” híveinek: a M. vaccae nem úgy működik, mint egy gyógyszer. Nem egy direkt kapcsolót nyom meg, hanem az immunrendszeren keresztül, áttételesen, sokkal finomabban hangolja át a rendszert. „Az M. vaccae injekciója nem úgy működik, mint egy hagyományos vakcina; az egyén immunregulációs válaszait aktiválja, hogy megvédjen a nem megfelelő gyulladástól” – hangsúlyozta Lowry az UCSD Today-nek. A tudomány jelenlegi állása szerint a baktérium egyfajta „stressz-edzőként” működhet, ami felkészíti az immunrendszert, hogy ne reagáljon túl hevesen a pszichés terhelésre. A kutatások már a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) megelőzése felé is tapogatóznak, állatkísérletekben ugyanis a baktériummal kezelt egerek alvásmintázata stressz után is normális maradt. A nagy, embereken végzett, pszichiátriai fókuszú vizsgálatok azonban még váratnak magukra. Addig is marad a tény: a föld, amiben járunk, sokkal többet rejthet, mint gondolnánk. Lehet, hogy őseink, akik folyamatosan kapcsolatban álltak a talaj mikroorganizmusaival, ezért bírták jobban azt a terhelést, amit a régi korok olyan bő kézzel osztogattak az emberiségnek. Via PNAS [kapcsolodo]kiderult-mi-okozza-az-sm-et-egy-virus-32-szeresere-noveli-a-kockazatot/[kapcsolodo]