● news.bsdnet.hu

Egy friss kutatás az új kormány külpolitikájának megítélésével foglalkozik. Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja Varsóba vezetett; ez adta az apropóját az Europion legújabb gyorsfelmérésének az új kormány külpolitikájának lakossági megítélésével kapcsolatban. A Magyar-kormány külpolitikai irányultságát a felnőtt népesség 62 százaléka inkább Európa-barátnak látja az eddigi megnyilvánulások alapján. Inkább Európa-kritikusnak mindössze 5 százalék tartja, pragmatikusnak vagy középutasnak 7 százalék. A válaszadók közel 27 százaléka ugyanakkor nem tudja megítélni a kormány külpolitikai arculatát. A Tisza-szavazók körében az Európa-barát megítélés szinte egyöntetű (79 százalék), miközben az érettségivel nem rendelkezők körében magasabb a bizonytalanok aránya (36 százalék). A külpolitikai értékválasztást feszegető kérdés – szövetségesi és partneri viszonyok ápolása vagy nemzeti érdek mindenek felett? – a megkérdezettek 51 százalékának válaszában hamis dilemmaként jelent meg: szerintük a két cél nem zárja ki egymást, mert a partnereink érdeke egybevág a miénkkel. A nemzeti érdek mindenek felett – álláspontot 26 százalék, a szövetségesi viszony elsődlegességét 23 százalék preferálta. A politikai törésvonal azonban markáns: a Fidesz-szavazók közel fele (49 százalék) a nemzeti érdek elsőbbségét vallja, a Tisza-szavazók körében ez az arány csupán 9 százalék, és kétharmaduk (65 százalék) szerint a szövetségesi és nemzeti érdek eleve egybevág. Magyar Péter kormányától több fontos külpolitikai ügyben is sokat várnak a magyarokFotó: Tisza Párt Facebook oldala A kutatás eredménye szerint a felnőtt népesség 61 százaléka tartja Magyar Pétert külpolitikailag inkább vagy nagyon alkalmasnak. Az őt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya mindössze 17 százalék, az “inkább nem alkalmas” választ adók aránya pedig 6 százalék. Az alkalmasság megítélése azonban szinte pontosan leképezi a politikai törésvonalakat. A Tisza-szavazók 91 százaléka legalább inkább alkalmasnak tartja az új miniszterelnököt (61 százalékuk nagyon alkalmasnak), miközben a Fidesz-szavazók 47 százaléka egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. A Mi Hazánk-tábor teljesen szimmetrikusan oszlik meg a 3 álláspont között: egyaránt harmaduk tartja Magyar Pétert alkalmasnak, alkalmatlannak vagy helyezkedik ambivalens álláspontra. Az életkori különbségek szintén szembetűnők: a 16–29 évesek 68 százaléka találja alkalmasnak a miniszterelnököt, a 60 felettieknél ez az arány 55 százalékra csökken, és ebben a csoportban a legmagasabb az őt alkalmatlannak minősítők aránya is (28 százalék). Orbán Anita külügyminiszter esetében a legszembetűnőbb a relatív magas bizonytalanok aránya: közel 29 százalék nem tudja megítélni az alkalmasságát – ez háromszorosa a Magyar Péternél mért értéknek, és valamilyen mértékben egyúttal jelzi, hogy az új külügyminiszter (egyelőre) az országos figyelem perifériáján maradt. Az őt inkább vagy nagyon alkalmasnak tartók aránya összesítve 45 százalék, az alkalmatlannak minősítőké 14 százalék. A Tisza-szavazók 75 százaléka alkalmasnak tartja, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 15 százaléka – míg a körükben 28 százalék bizonytalan álláspontot képvisel. Iskolázottság szerint is éles a különbség: diplomások 52 százaléka minősíti nagyon alkalmasnak, az érettségi nélkülieknek csak 19 százaléka. A felmérés hét konkrét külpolitikai területet vizsgált egy 1–5 fokú skálán, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy mennyire tartják az adott célt külpolitikai prioritásnak.