← Vissza

● news.bsdnet.hu

Tovább kapja a milliós fizetést Seszták és Hankó a rácsok mögött – De mi lesz a mandátumukkal?

ATV 2026-10-01 15:46
Gyors egymásutánban tartóztatták le Seszták Miklóst és Hankó Balázst. Az ATV.hu Dr. Kollarics Flóra, alkotmányjogászt kérdezte meg arról, mi lesz a fizetésükkel és a mandátumukkal. Rendkívül feszült helyzet alakult ki az Országgyűlésben, miután az ügyészség kezdeményezésére a bíróság egymás után rendelte el két fideszes parlamenti képviselő, Seszták Miklós és – az NKA-ügy kapcsán percekkel ezelőtt 30 napra – Hankó Balázs előzetes letartóztatását. Bár a politikusok rács mögé kerültek, hivatalos hír egyelőre nem érkezett arról, hogy lemondanának parlamenti mandátumukról. Az ATV.hu szerkesztősége megkérdezett egy alkotmányjogászt, hogy tisztázzuk: mi illeti meg a képviselőket a letartóztatásuk ideje alatt, mennyit keresnek majd, és hogyan befolyásolja mindez a parlamenti munkát. Legalább bruttó 2,1 millió forint jár – a rácsok mögött is? Dr. Kollarics Flóra elárulta: a jogszabályok értelmében a képviselői tiszteletdíj alapja a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző nemzetgazdasági bruttó átlagkereset háromszorosa. A 2025-ös adatok alapján egy alapbérrel rendelkező képviselő tiszteletdíja így havi bruttó 2 115 000 forint. Ha a képviselő bizottsági tag, ez az összeg az alapbér 1,2-szeresére, míg a Törvényalkotási Bizottság tagsága vagy több bizottsági tagság esetén 1,4-szeresére emelkedik. A szakértő hangsúlyozta: „Kiindulásként azt kell szem előtt tartani, hogy az előzetesbe kerülés sem a választások során, sem már meglévő mandátum esetén nem hat ki a jelöltre/képviselőkre.” Dr. Kollarics Flóra kiemelte, hogy a passzív választójog csak jogerős bírósági döntéssel korlátozható, így „jelen pillanatban mindkét előzetesben lévő képviselő továbbra is betölti a képviselői funkciót, bármilyen furcsa is ez a gyakorlatban.” A fizetések és juttatások sorsával kapcsolatban az alkotmányjogász elmondta, hogy „a képviselőknek a tiszteletdíja főszabályként jár” , ám ez nem jelenti azt, hogy minden járandóságukat akadálytalanul felvehetik: „egyrészt a Házelnök határozhat, másrészt bizonyos elemei az illetményüknek külön elszámolást igényel, amit előzetes letartóztatásban ülve szintén fogalmilag kizárt megejteni (üzemanyag térítés, „ruhapénz” stb.).” Mikor veszíthetik el a mandátumukat? Arra a kérdésre, hogy el lehet-e venni a két politikus mandátumát, a szakértő egyértelmű választ adott: a mandátumot a képviselőktől csak jogi eljárás útján, azaz jogerős szabadságvesztés vagy a közügyektől való eltiltás esetén bíróság általi kiszabását követően, az Országgyűlés döntése alapján lehet visszavonni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy másik közjogi lehetőségre is: „Amiképp még megszűnhet a megbízatásuk a jelen körülményekkel összefüggésben az az a helyzet, ha egy évnél tovább nem vesznek részt a Parlament munkájában.” Mivel más helyett nem lehet voksolni, elzárva vannak a jelenléttől, így „ha eltelik az egy év és addig nem rendezik a párton belül a kérdést, akkor szintén az Országgyűlés megállapíthatja a megbízás megszűnését a feladat ellátás egy éven túli elmaradása okán.” Dr. Seszták Miklós (@sesztakmiklos) által megosztott bejegyzés Dr. Kollarics Flóra arra is rámutatott, hogy a jogi úton túlmutat a politikai valóság: „a pártjuknak messze nem ideális, hogy két képviselő is kiesik a parlamenti munkából (…) és ez értelemszerűen a párt oldaláról indukálhat politikai nyomást arra, hogy önként adják vissza a mandátumukat” . Mi lesz így a Parlamentben? A két képviselő kiesése a mindennapi törvényhozási munkát is közvetlenül befolyásolja. Az alkotmányjogász számításai szerint a bent ülő ellenzéki oldal „ennyivel kevesebb szavazattal tud számolni. Ha jól számolok, ez 56 képviselőt jelent, ez alkotmányjogi panasz kezdeményezéshez még elég (képviselők negyede), és jelenléttől függően elég lehet egyszerű (sima) többséget igénylő törvénymódosítások megszavazására is.” Kollarics Flóra emlékeztetett: „100 képviselő kell a határozatképességhez, tehát tulajdonképpen 51 szavazat már el tud dönteni minősített többséget nem igénylő kérdéseket .”
Eredeti cikk megtekintése →