Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt idézte be következő ülésére az MNB-ügyet vizsgáló bizottság
Telex
2026-10-01 17:04
Matolcsy György és Varga Mihály meghallgatásáról döntöttek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság tagjai csütörtökön.
A vizsgálóbizottság egyhangúlag megszavazta Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását, Varga Mihály volt nemzetgazdasági miniszterként való meghallgatásáról pedig 5 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett döntött.
Csőszi Attila tiszás képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke az ülésen közölte, hogy a döntések alapján Matolcsyt és Vargát megidézi, valamint meghozza a megjelenésre és a szóbeli nyilatkozattételre kötelező határozatot. Csőszi az MTI-nek azt is elmondta, hogy a bizottság következő ülését 3-4 hét múlva tartják meg, Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt több körben tervezik meghallgatni.
A vizsgálóbizottság tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek, és a testületnek paritásos alapon kell működnie, azaz ugyanannyi képviselőt delegál a kormánypárt, mint az ellenzék. Még júniusban fogadta el az Országgyűlés a Tisza Párt javaslatát , amellyel szigorítják a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. A módosítás után először 100 ezer forintra büntethetik azt, aki nem megy el a bizottság meghívására vagy nem szolgáltat adatot, másodszor már 1 millió forintot kell fizetni, harmadik alkalommal a bírság mértéke ismét 1 millió forint, de ekkor már a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett rendőrségi elővezetését is. Ha valaki önhibáján kívül nem tud elmenni a vizsgálóbizottság meghallgatására vagy nem tudja a kért adatokat átadni, akkor igazolási kérelmet nyújthat be. Ebben indokolni kell „a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.” Az igazolásról a bizottság elnöke dönt, és ha elutasítja, lehetőség van jogorvoslatra a Kúriánál.
Nemcsak megjelenni lesz kötelező, hanem igazat mondani is. Ennek érdekében módosította az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet. A javaslat elfogadása után vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennél is súlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a valótlan adatok állítása „valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy annak leplezésére irányul”.
Csütörtökön több mint három órán keresztül kérdezte Bánki Eriket és Kósa Lajost az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság. A bizottság korábban azt ígérte , munkája során azonosítja és meghallgatásra idézi az MNB-ügy főszereplőit, a tervek szerint a jövőben többek között Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is meghallgatja.
Bánkit és Kósát azért idézte be a bizottság meghallgatásra, mert bő tíz évvel ezelőtt kulcsszerepük volt a későbbi alapítványi vagyon magját jelentő közpénz kiszervezésének elősegítésében és az ügyet körülvevő kommunikációban. A folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben , de a lényeg az, hogy miután az MNB trükkös könyveléssel átcsoportosította vagyonát a létrehozott alapítványokba, a közvéleményt elkezdte érdekelni, hogy mi a cél a vagyonnal. A nyilvánosság elkerülése érdekében Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselőkként arról nyújtottak be törvényjavaslatot, hogy a jövőben ne lehessen adatigényléssel megismerni a jegybanki alapítványok költéseit. A javaslat a kétharmaddal kormányzó Fideszen átment, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta.
Csőszi Attila korábban azt mondta, nem az a feladatuk, hogy átvegyék a nyomozóhatóságok szerepét. Állítása szerint a céljuk az, hogy a jegybank ügyének politikai szálat felgöngyölítsék, azaz kik voltak a jegybank és az alapítványai körüli szövevényes ügy politikai felelősei, főszereplői és haszonélvezői. Nem terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek két nyomozást is indítottak az MNB-ügyben .
A vizsgálóbizottság azt is fel akarja tárni, hogyan veszhetett el az MNB alapítványába került 266 milliárd, valamint a kecskeméti egyetemi alapítványtól kapott 127 milliárd forint, és kiket terhelhet felelősség a történtekért. Megvizsgálják többek között az ingatlanügyleteket , a székházfelújítást és a nagy befektetéseket, például a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását. A bizottság iratokat kérhet be, szakértőket hallgathat meg és beidézheti az érintetteket. Ha a beidézettek nem jelennek meg, az új szabályok értelmében pénzbírsággal, végső esetben rendőri elővezetéssel is kötelezhetik őket. A bizottságnak 2026. december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.
Az MNB-ügyet a Telex több cikkben részletesen feldolgoztuk, sőt egy filmben is elmagyaráztuk , hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma című filmünk megjelenése óta az MNB-ügyben.