● news.bsdnet.hu

Az osztrák hadsereg korábbi vezérkari főnöke, Rudolf Striedinger négy év után, szeptember 30-án nyugdíjba vonult, a posztját pedig Harald Vodosek vette át. A tábornok kinevezését követően több interjút is adott, amelyekben beszámolt az európai régiót érintő biztonság- és geopolitikai aktualitásokról, valamint a jövőbeni terveiről és munkamódszeréről is. A tábornok szerint az irány egyértelmű: jobb felszereltségre, nagyobb létszámra, valamint a cselekvőképesség növelésére van szükség. Ehhez a már megrendelt eszközöket szolgálatba kell állítani és egymással hálózatba kell kapcsolni, a különböző képességeket pedig közös kommunikációs, felderítési és vezetési rendszerbe kell integrálni. A legnagyobb kihívást nem az új eszközök beszerzése jelenti, hanem a személyi állomány, a logisztika, valamint ezen területek összekapcsolása − mondta Harald Vodosek, aki szerint az osztrák hadsereg már képes a védelmi feladatok ellátására, de további fejlesztésekre van szükség. Egy harckocsi, jármű vagy helikopter beszerzése önmagában ma már nem elegendő − fogalmazott a tábornok, majd hozzátette, hogy éles helyzetben a döntéseket a lehető legrövidebb idő alatt kell meghozni. Rámutatott, hogy a nemzetközi együttműködések jelentősége is növekszik, de Ausztria a haderő bevetéséről továbbra is önállóan dönt. A cél, hogy a fegyveres erők mintegy 55 ezer katonája szükség esetén rövid időn belül bevethető legyen. Szóba került a sorkatonai rendszer tervezett reformja is. Jelenleg egy kilenc hónapos modell körvonalazódik, azonban arról még nem született döntés, milyen formában történhet majd a jelenlegi hat hónapos rendszer meghosszabbítása. Az osztrák hadsereg bevethető állományának mintegy 20 százalékát aktív, 80 százalékát pedig tartalékos katonák adják. Az új modellel ezeket az alakulatokat kötelező jelleggel lehetne feltölteni, azonban Harald Vodosek szerint hat-hét évre lehet szükség ahhoz, hogy teljes létszámmal működjenek. Ezzel párhuzamosan a katonai pályát is vonzóbbá tenné, amihez nemcsak jobb anyagi feltételeket, de nagyobb megbecsülést is biztosítana. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a vezérkari főnök katonai vezetőhöz képest szinte civil módjára viselkedik . Katonáit „munkatársaknak” nevezi, valamint korábbi tisztségeiben rendszeresen viselt egyenruha helyett öltönyt. A reformok kapcsán az újdonsült vezérkari főnök arról is beszélt, hogy az osztrák hadsereg számára a jövőben lényegében csak két állapot létezik: a felkészülés és maga a bevetés. Határozottan nem békeidőben élünk − fogalmazott, majd hozzátette, hogy egyes területek már most is műveleti üzemmódban működnek. Ezzel például a kibervédelmi erőkre, a légtérellenőrzésre, vagy a külföldi missziókban szolgáló katonákra gondolt, de rámutatott arra is, hogy minden erőnek folyamatos készenlétben kell állnia. Harald Vodosek szerint az új műveleti logikához az iparnak és a gazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Míg korábban a hadiipari projekt csúszásának elsősorban gazdasági következményei voltak, ma már ez közvetlen biztonsági kockázatot jelenthet. Hangsúlyozta, hogy mivel a késedelem növeli a csapatok bevetési kockázatát, ezért az új felszereléseket közvetlenül át kell adni és már a kiképzés során használni kell őket. Bár a védelmi költségvetés a korábbi tervekhez képest lassabban növekszik, a vezérkari főnök szerint a haderőfejlesztési program továbbra is megfelelő ütemben halad, ám Bruno Hofbauer altábornagy attól tart, hogy a kormány prudens gazdaságpolitikája miatt csúszhat a hadsereg felfegyverzése. A nagyobb projekteket – például a Eurofighterek utódjának beszerzését, a rövid és közepes hatótávolságú földi telepítésű légvédelem, valamint a drónelhárítás fejlesztését – külön finanszíroznák. A vezérkari főnök a legnagyobb biztonságpolitikai kihívások közé sorolja a kiber-, információs, illetve űrből érkező támadásokat és arra is felívta a figyelmet, hogy a modern fegyverrendszerek miatt gyors reakcióra van szükség. Sok esetben percek vagy akár másodpercek dönthetnek. Hangsúlyozta, hogy Oroszország jelenleg is támadja Ukrajna támogatóit a kibertérben, valamint említést tett az Európai Unió és a NATO-tagállamok határainál történt drónincidensek ről, amelyeket a fenyegetés részeként értékel. A szervezeti reform óta a vezérkari főnök nem csupán a védelmi miniszter katonai tanácsadója, hanem felelős a műveletek vezetéséért, a képességfejlesztésért, az erőforrásokért és a személyi állományért is, azonban Harald Vodosek kijelentette, hogy nem politizál. Nem az a feladatom, hogy politizáljak. Az a feladatom, hogy tanácsot adjak a politikusoknak − fogalmazott. Azt érdemes azonban megjegyezni, hogy Harald Vodosek jó kapcsolatokat ápol olyan vezető politikusakkal, mint Klaudia Tanner védelmi miniszter és Christian Stocker kancellár, akik mindketten az osztrák néppárt (ÖVP) tagjai. Az új vezérkari főnök látásmódja egyértelműen túlmutat a hagyományos iskola felfogásán. A honvédelmi képességeket egy tágabb rendszerben értelmezi, a hadsereget pedig egy olyan eszköznek tartja, amely válsághelyzetben rövid idő alatt képes reagálni és más állami, illetve civil szervezetekkel együttműködve biztosítja Ausztria védelmét. A 62 éves Harald Vodosek megbízatása öt évre szól, azonban köztisztviselőként 65 éves korában nyugdíjba vonulhat, vagyis leszerelhet, ezért egyelőre kérdéses, meddig marad hivatalban.