● news.bsdnet.hu

Két szomszéd, két különböző öntözési módszer – és idővel látványos különbség jelent meg a kertjükben. Míg az egyikük összegyűjtött esővízzel locsolta a növényeket, a másik főként csapvizet használt. A zöldségek állapota azonban nem teljesen ugyanúgy alakult. Vajon tényleg az esővíz volt a különbség oka? Az esővíz több szempontból is jó választás lehet a kertben . Természetes módon lágy víz, vagyis kevés oldott ásványi anyagot tartalmaz. Ez különösen ott lehet előnyös, ahol a vezetékes víz kemény. A kemény víz hosszú távú használata ugyanis hatással lehet a talaj kémhatására, ez pedig befolyásolhatja, hogy bizonyos tápanyagok mennyire hozzáférhetők a növények számára. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az esővízzel locsolt paradicsom, paprika vagy uborka automatikusan nagyobbra nő, vagy több termést hoz. A növények fejlődését ugyanis rengeteg más tényező befolyásolja : a talaj minősége, a tápanyagellátás, a napsütés mennyisége, a hőmérséklet, a növény fajtája, a betegségek, valamint az is, hogy mikor és mennyi vizet kap. A kertben sokszor nem is az a legfontosabb kérdés, hogy esővizet vagy csapvizet használunk, hanem az, hogyan juttatjuk el a vizet a növényhez. Jobb alaposan átnedvesíteni a gyökér körüli talajt, mint gyakran csak a föld felszínét meglocsolni. A paradicsomnál és a paprikánál különösen fontos az egyenletes vízellátás. Ha a talaj egyik alkalommal teljesen kiszárad, majd hirtelen rengeteg vizet kap, az problémákat is okozhat. A kiegyensúlyozatlan vízellátás például hozzájárulhat a paradicsom és a paprika csúcsrothadásához. Bár sokan úgy gondolják, hogy az esővíz automatikusan tisztább a vezetékes víznél, ez nem feltétlenül igaz – különösen akkor, ha hordóban gyűjtjük. A tetőről összegyűjtött vízbe ugyanis kerülhet por, madárürülék vagy más szennyeződés, és maga a tető anyaga is számíthat. Emiatt a hordóban gyűjtött esővizet nem érdemes minden körülmények között tisztábbnak tekinteni a csapvíznél. Ez főként akkor fontos, ha olyan zöldségeket locsolunk vele, amelyeket nyersen is elfogyasztunk. Ha ilyen vizet használunk, célszerűbb közvetlenül a növény tövéhez juttatni, és nem a levelekre vagy a termésekre permetezni. Így kisebb az esélye annak, hogy esetleges szennyeződések közvetlenül az elfogyasztott részekre kerülnek. A vezetékes vízzel történő öntözéstől sem kell tartani. Ha a helyi csapvíz nagyon kemény, az esővíz bizonyos körülmények között előnyösebb lehet, de ez nem jelenti azt, hogy a csapvíz alkalmatlan lenne a kert locsolására. Sőt, ha nincs elegendő összegyűjtött esővíz, sokkal fontosabb, hogy a növények megfelelő mennyiségű vizet kapjanak , mint hogy mindenáron esővízzel próbáljuk megoldani az öntözést. A levelek locsolását viszont érdemes kerülni, ha nincs rá különösebb szükség. A nedves lombozat ugyanis egyes növényeknél kedvezőbb körülményeket teremthet bizonyos betegségek kialakulásához. A két szomszéd kertje közötti különbség valóban érdekes, de önmagában nem bizonyítja, hogy az esővíz miatt fejlődtek jobban az egyik kert növényei. Két egymás melletti kert talaja is különbözhet, ahogy a napsütés, a növények fajtája, a trágyázás és az öntözés mennyisége sem feltétlenül azonos. Az esővíz azonban bizonyos helyzetekben kifejezetten praktikus lehet, főleg kemény vezetékes víz esetén. A legfontosabb pedig az, hogy a növények egyenletesen, megfelelő mennyiségű vizet kapjanak, lehetőleg közvetlenül a gyökérzónába. Vagyis ha van lehetőségünk esővizet gyűjteni, érdemes élni vele – de nem kell azt gondolni, hogy önmagában ettől lesz rekordtermés a kertben. via