← Vissza

● news.bsdnet.hu

Szójátékból derült ki, hogy miként csökkentené a kórházi várólistákat a kormány

Magyar Nemzet 2026-10-03 04:42
ERAS, PROMS, PREMS – három betűszó, amelyeket Köböl Anita egy Scramble társasjátékban kirak, ezek jelentik a kormány szerint a megoldást a kórházi várólisták csökkentésére. A kormányszóvivő szerint a most induló várólista-csökkentési programban ugyanis nemcsak azt szeretnék mérni, hogy hány műtétet végeznek el, hanem azt is, hogy milyen eredménnyel. A program névadója a 169 évvel ezelőtt született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. A kormány propagandája szerint a róla elnevezett program az újszerű, modern, elszánt és elkötelezett gondolkodás újjászületése az egészségügyben. A PROMs az egészségügyben a Patient-Reported Outcome Measures rövidítése. Magyarul beteg által jelentett kimeneti mutatóknak vagy betegközpontú kimeneti méréseknek nevezik. A PREMs a Patient-Reported Experience Measures rövidítése. Magyarul beteg által jelentett tapasztalati mutatóknak nevezik. Míg az előzőleg említett PROMs azt méri, hogy a kezelés mit tett a páciens egészségével (például csökkent-e a fájdalom), addig a PREMs azt méri, hogy a beteg hogyan élte meg az ellátást a kórházban vagy a rendelőben. A brit állami egészségügyi rendszerben (NHS) ezek olyan szabványosított kérdőívek, amelyeket a betegek maguk töltenek ki, hogy közvetlenül beszámoljanak az egészségi állapotukról, a fájdalmaikról, a mozgásképességükről és az életminőségükről – mindezt anélkül, hogy az orvosok vagy ápolók módosítanák a válaszaikat. Az ERAS , az Enhanced Recovery After Surgery rövidítése, magyarul műtét utáni támogatott/gyorsított felépülési programnak vagy protokollnak nevezik. Az NHS-nél alkalmazott ERAS-nak három, jelentős anyagi és emberi erőforrást igénylő szakasza van. A betegnek már a műtét előtt hetekkel javasolják a könnyű testmozgást és a légzőgyakorlatokat. Speciális, szénhidrátdús italokkal készítik fel a szervezetet a műtéti stresszre, valamint a szorongást csökkentendő, részletesen ismertetik a beteggel a műtét során várható történéseket. A második szakasz, a műtét alatt az aneszteziológusok és sebészek olyan kíméletes altatási technikákat és minimálisan invazív (például laparoszkópos) műtéti eljárásokat alkalmaznak, amelyek a legkevésbé terhelik meg a testet. A harmadik ütemben a beteget gyakran már a műtét napján vagy másnapján felültetik, lábra állítják és sétára ösztönzik. Ez drasztikusan csökkenti a trombózis és a tüdőgyulladás esélyét. Amint lehetséges, a beteg elkezdhet normálisan enni és inni, és olyan gyógyszerkombinációkat kap, amelyek csillapítják a fájdalmat, de nem okoznak erős kábultságot, így a beteg képes mozogni – legalábbis ideális esetben. Az sem véletlen, hogy ezeknek a gyakorlatoknak az elfogadásához érzékenyít a kormányszóvivő. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2005 és 2015 között az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatával (NHS) szerződésben álló egészségügyi ellátóknál dolgozott. Az ortopédiai munkacsoport vezetőjeként (Lead Orthopaedic Surgeon) szolgált a Netcare UK Greater Manchester Surgical Centre-ben, később pedig UK Specialist Hospitals AGW (Avon-Gloucester-Wiltshire) kórházcsoportjánál az Emersons Green, illetve a Cirencester Treatment Centre ortopéd sebészetének vezető sebészeként, ahol csípő- és térdprotézis-beültetésekre és arthroszkópos beavatkozásokra szakosodott. Amint azt a Magyar Nemzet is megírta , a meglévő műtéti kapacitások jobb kihasználásával, szükség esetén délutáni és hétvégi műtétekkel gyorsítanák az ellátást és csökkentenék a várólistákat – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint, többletműtétet csak ott végeznének, ahol ehhez rendelkezésre áll a dolgozói kapacitás. A program részeként a dolgozók ösztönzését részben szakmai és betegek által jelzett eredményekhez is kötnék. Egy műtő nyitvatartásának meghosszabbítása viszont önmagában még nem teremt műtéti kapacitást – hívta fel a figyelmet az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet csoport bejegyzésének szerzője. A műtétet követően ugyanis az azt végző sebész és a neki asszisztáló aneszteziológiai csapat mellett műtős szakdolgozókra, a beavatkozás után pedig az őrzőben és az osztályon dolgozó ápolókra is szükség van, tehát messze nem elég csak a műtő orvossal számolni. Pedig Hegedűs Zsolt pontosan tisztában van a személyügyi hiányosságokkal, a miniszter májusban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara helyzetértékelésére hivatkozva több mint harmincezer hiányzó ápolóról beszélt. Akkor a szakdolgozók átlagéletkorát 47,3 évben, az 58 év felettiek számát 25 ezerben jelölte meg, és a túlterhelést is bírálta. A hétvégi és délutáni műtétekhez szükséges személyzetet biztosítani márpedig ebből a hiányzó harmincezer főből lehetne megfelelően, feltéve, hogy a minisztérium nem számol a többletmunkával a már most a rendszerben lévő alkalmazottak részéről. Ismert, július elején kormányrendelet jelent meg arról, hogy a kormány célja, hogy csökkentse az állami egészségügyben a várólisták hosszát. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte az egészségügyi minisztert, hogy – az érintett szakmai szervezetek és háttérintézmények bevonásával – dolgozza ki, és terjessze a kormány elé a célzott egészségügyi várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programról szóló előterjesztést, amelyben határozza meg a várólistacsökkentés személyi és tárgyi feltételeit, az esetlegesen szükséges kapacitásbővítés mértékét és módját, valamint mindezek költségvetési forrásigényét. A rendelet megjelenését megelőzően Tisza-kormány jelentős módosításokat hajtott végre Magyarország helyreállítási tervén, ami alapján az uniós RRF-pénzeket hívnák le. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére eredetileg tervezett 643 millió euró helyett már csak 240 millió euró jutna, vagyis a korábbi összeg nagyjából egyharmada. Az egészségügyi digitalizációra szánt keret még nagyobb mértékben csökkenne: a korábbi 250 millió euró helyett mindössze 24 millió eurót irányoznának elő.
Eredeti cikk megtekintése →