● news.bsdnet.hu

Miközben a technológiai cégek vezetői a mesterséges intelligenciát a következő internetforradalomként ünneplik, a társadalom jelentős része egészen másként tekint rá: fenyegetésként. A szakadék a fejlesztők optimizmusa és a közvélemény félelmei között egyre mélyül, és úgy tűnik, a Szilícium-völgy ezt őszinte értetlenséggel szemléli. Egy frissEconomist/YouGov felmérésszerint az amerikaiak 70 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése túl gyors ütemben zajlik. Még beszédesebb adat, hogy a megkérdezettek 64 százaléka nem hiszi, hogy a technológia gazdasági hasznából valaha is érdemben részesülne az átlagember.Ez a bizalmatlanság azonban láthatóan meglepi az iparág vezetőit. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója idén januárban egy podcastban arról beszélt, hogy az AI ellen irányuló negatív hangulat„rendkívül fájdalmas”. Szerinte a technológiával kapcsolatos kritikák mögött torz narratívák állnak. Hasonlóan értetlenkedett Mustafa Suleyman, a Microsoft AI-divíziójának vezetője is, aki tavaly arról írt az X-en, hogy megdöbbenti, amikor emberek„alulteljesítőnek”nevezik a mesterséges intelligenciát. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója pedig azt mondta:számára meglepő, milyen lassan fogadja el a közvélemény az AI-t, tekintettel arra, mekkora lehetőségeket lát benne. A techvezetők szemében az AI megállíthatatlan fejlődési folyamat, akárcsak egykor az internet volt. A közvélemény azonban egészen más tapasztalatokat gyűjt. A technológiai ipar hajlamos az AI körüli vitát a jövő nagy kérdéseire redukálni: elhozza-e az emberiség aranykorát, vagy épp a kihalását? A hétköznapi emberek számára azonban a probléma sokkal kézzelfoghatóbb. A mesterséges intelligencia már most a munkahelyek megszűnésének egyik szimbóluma lett. Egyre több vállalat használja a technológiát a leépítések igazolására, miközben az AI-t új funkcióként építik be termékeikbe, gyakran a fogyasztók egyértelmű igénye nélkül. Emellett ott vannak a szerzői jogi viták, hiszen AI-modellek milliónyi védett tartalmat használnak fel betanításhoz engedély nélkül.Egyre komolyabb gondot jelentenek a deepfake-ek, az online csalások, a dezinformáció és az új kiberbiztonsági kockázatok is.A környezeti terhelés sem elhanyagolható: a hatalmas adatközpontok energiaigénye és szennyezése szintén egyre nagyobb figyelmet kap. Az AI-ipar egyik legnagyobb kommunikációs problémája, hogy vezetői egyszerre festenek utópisztikus ( „öntelt” ) és apokaliptikus képet a technológiáról. Egyik nap amesterséges intelligenciaaz emberiség legnagyobb segítője, másnap potenciális egzisztenciális fenyegetés. Ebben a kommunikációs káoszban a nyilvánosság nem elméleti forgatókönyvekre reagál, hanem saját tapasztalataira:automatizációra, bizonytalanságra, munkahelyi félelmekre és a digitális tér egyre nehezebben kontrollálható változásaira.( Via:Futurism)