● news.bsdnet.hu

A minap a Szekszárdon Hallottam Facebook-csoportban számolt be egy kismama arról a kellemetlen esetről, amikor a felújított járdán sétálva babakocsijuk gumiabroncsai három defektet is kaptak a királydinnye tüskéitől. A kismama sérelmezte, hogy a közterületen végzett kaszálást és lombfúvást követően a levágott, szúrós növényi részeket nem gyűjtötték össze, hanem a járdán hagyták, ami jelentős anyagi kárt és bosszúságot okozott a családnak - számolt be a TEOL . A szekszárdi eset azonban korántsem egyedi: a hazai településeken az elmúlt hetekben valóságos defektcunami söpört végig. Békéscsabán egy helyi kerékpárszervizben arról számoltak be, hogy mindössze két-három hét alatt körülbelül 150 defektet kellett megjavítaniuk, ami szokatlanul magas szám, hiszen máskor hónapok alatt sem gyűlik össze ennyi. Eleken annyi lakossági panasz érkezett a kerékpárutakra került tüskés termések miatt, hogy a városvezetés soron kívüli takarítást és rendkívüli seprést rendelt el. Hódmezővásárhelyen a helyzet annyira elharapózott, hogy egyes kerékpárutak mentén már külön figyelmeztető táblákat is kihelyeztek a biciklisek védelmében. Pécsről és Makóról szintén folyamatos lakossági bejelentések érkeznek, utóbbi városban pedig a szakemberek tapasztalatai szerint a növény még a rendszeresen kezelt területeken is újra és újra felbukkan. Debrecenben az elmúlt hetekben nagyszabású mentesítési akció indult a fertőzött közterületeken. Szeptember elején több mint 22 ezer négyzetméternyi, kerékpárutak és járdák menti terület vegyszeres gyomirtását rendelték meg. Ezt követően megkezdődött a növényzet mechanikai eltávolítása is, a levágott növényi maradványokat és tüskéket összegyűjtötték és elszállították - számolt be a Dehír . Ezzel párhuzamosan több mint két tucat debreceni utcában végezték el a kerékpárutak kézi és gépi seprését, hogy a burkolatra került szúrós terméseket minél teljesebben eltávolítsák. Volt olyan település, ahol annyira elterjedt a királydinnye, hogy csak lakossági összefogással lehetett megszabadulni tőle: Pitvaroson az önkormányzat felhívást tett közzé, amelyben arra kérték a helyieket, hogy segítsenek kiirtani a település utcáiról a szúrós termésével sok bosszúságot okozó királydinnyét - írta meg a Délmagyar . A királydinnyét ugyanis kizárólag kézi munkaerővel lehet hatékonyan irtani, gyűjteni is csak vastag kesztyűben szabad, mert maga a növény is szúrós. A tüskés magokat pedig a cipők talpáról, vagy cipőkre erősített polifoamokról szedegették össze. A királydinnye nem új jövevény Magyarországon: már az 1525-ös hazai botanikai feljegyzésekben is szerepelt, és évszázadok óta jelen van a Kárpát-medencében, elsősorban az alföldi homokos talajokon. A növény úgynevezett ruderális, zavarástűrő faj, amely a kopár, felnyílt, bolygatott területeken – például útszéleken, járdarepedésekben, parkolókban, vasutak mentén és túllegeltetett gyepeken – tud megtelepedni. A növény kultúrtörténeti szempontból is érdekes: a termés különleges felépítését ellesve az ókorban és a középkorban vassulyom néven olyan haditechnikai eszközt is használtak, amelyet a földre szórva a harci szekerek, elefántok, lovasság és tevék elhárítására vetettek be. Ez a haditechnikát ihlető felépítés az, ami miatt most rengetegen kapnak defektet Magyarországon. A királydinnye a magyar írók, költők számára sem volt ismeretlen: Petőfi Sándor Az Alföld című versében így ír: "A csárdánál törpe nyárfaerdő / Sárgul a királydinnyés homokban". Móra Ferenc pedig a Sétálni megy Panka című költeményében említi: "Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!" A nyár vége és az ősz eleje az az időszak, amikor a királydinnye legtöbb bosszúság forrása. Egyes években, mint amilyen az idei is, különösen elszaporodik, amit a hosszan tartó forróság és szárazság okoz. Csecserits Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a növény idei tömeges elterjedésének hátterében a rendkívül száraz és forró nyári időjárás áll. A királydinnyének ugyanis van egy fontos fiziológiai előnye: C4-es típusú fotoszintézist alkalmaz. Ez a mechanizmus a száraz, kánikulai környezetben hatékonyabb szén-dioxid-megkötést tesz lehetővé, mivel a növény működési optimuma magasabb hőmérsékleten van - írja a Telex . Míg a tartós aszály hatására az évelő fűfélék és más konkurens növények kiégnek és visszaszorulnak, a királydinnye kiválóan bírja a hőséget. Ha a szárazság miatti növényzetvesztés talajbolygatással is párosul, a királydinnye gyorsan elfoglalhatja a megüresedett felületeket. Ugyanakkor az ökológusok szerint ahol az évelő füvek be tudják nőni a területet, és zárt gyep alakul ki, ott a királydinnye képtelen nagy számban megjelenni. Vagyis a védekezésben nemcsak a már megjelent növények eltávolítása, hanem a kopár talajfoltok megszüntetése is fontos. A királydinnye elleni küzdelem tudományos és civil szinten is összefogást indított el. Létrejött például a lakosság által frissített kiralydinnye.info elterjedési térkép, ahová bárki bejelentheti a fertőzött útszakaszokat. Viszont a fertőzött szakasz jelentéséhez szükség van helyszíni fotóra, így aki észleli a veszélyes növényt, mindenképp fotózza is le. A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke Molnár V. Attila botanikus vezetésével országos kutatást is indított a növény hazai elterjedésének, kártételeinek és a védekezési lehetőségeknek a felmérésére. A botanikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a fűkaszával végzett nyírás kifejezetten káros lehet, ha túl későn végzik. A talajon laposan elterülő növényt a kasza nehezen kapja el, ha pedig mégis feldarabolja a már beérett termést, azzal csak szétpergeti a magokat, így a következő évben még nagyobb területen terjedhet a gyom. A hatékony védekezés kulcsa ezért a korai gyomlálás, vagyis a növény eltávolítása még a terméshozás előtt, a már szétszóródott tüskék felgyűjtése, a fenntartó gépek tisztítása, valamint a kopár talajfoltok megszüntetése és zárt fűborítás kialakítása. A Magyar Kerékpáros Klub és a szakszervizek több módszert is javasolnak a királydinnye okozta defektek megelőzésére. Címlapkép: Getty Images