● news.bsdnet.hu

Egy nemzetközi kutatás szerint a denevérek Európában alakultak ki mintegy 65 millió évvel ezelőtt, mielőtt benépesítették a Földet. Nemzetközi kutatócsoport fejtette meg a repülő emlősök eredetének több évtizedes rejtélyét. A genetikai és kövületvizsgálatok alapján a denevérek a késő paleocén korban, nagyjából 65–60 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg először Európában. A tudományos világban régóta zajlott a vita arról, hol bukkantak fel a repülésre képes állatok legelső képviselői. Korábban Afrika, Ázsia és Észak-Amerika egyaránt szerepelt a lehetséges bölcsők között. A Bat1K konzorcium keretében 64 ország 137 kutatója egyesítette erőfeszítéseit, hogy rekonstruálja az egyetlen repülni tudó emlőscsoport törzsfejlődését. A Nature című szaklapban közzétett, a ScienceDaily által szemlézett tanulmányban az összes ismert denevércsaládot lefedő 103 genomot és 44 ősmaradványt vizsgáltak meg. A kapott adatok tisztázták az állatok elterjedésének pontos útvonalát. Az európai ősi vonalból kifejlődött csoportok először Afrikába vándoroltak, majd a különváló ágak fokozatosan benépesítették az amerikai kontinenst, Ázsiát és Ausztráliát. A repülés és a tájékozódást segítő ultrahangos visszhang-érzékelés már a fejlődéstörténetük legkorábbi szakaszában megjelent. A legrégebbi ágon elhelyezkedő Vielasia fosszília elemzése azt mutatta, hogy az ekholokáció már a modern denevércsoportok elkülönülése előtt kialakult. „Rendkívüli élmény, hogy évtizedes kutatás és egymásnak ellentmondó eredmények után végre egy megbízható törzsfával rendelkezem. Ennek segítségével pontosan megérthetjük a denevérek egyedülálló tulajdonságainak fejlődését” – mondta Emma Teeling, a Dublin-i Egyetemi Kollégium professzora, a Bat1K konzorcium társalapítója. „Mivel a denevérek az egyetlen aktív repülésre képes emlősök, az eredményeink Európát jelölik meg a repülés születési helyeként” – tette hozzá a kutató, kiemelve, hogy a terepi munkatársak világszintű, áldozatos adatgyűjtése nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. A szakemberek számítógépes modellezéssel rekonstruálták az összes ma élő denevér közös ősének genomját is. Liliana M. Dávalos, a Stony Brook Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy ez az eljárás a genetikai és kövületi adatok együttes elemzésével képes feltárni a legrégebbi fosszilis csoportokat és a fajok pontos eredetét. A felhalmozott adathalmaz új kapukat nyit az öregedés, az immunitás és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség vizsgálatában. Michael Hiller, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet professzora kiemelte, hogy a legmodernebb DNS-szekvenálási és számítási módszerek ötvözésével sikerült azonosítani a denevérek különleges alkalmazkodásáért felelős géneket, ami a jövőben a humán orvostudományt is segítheti. „A denevérek folyamatosan meglepnek bennünket, az evolúció egyik legnagyszerűbb kísérleteit látjuk bennük. Ez a páratlan genetikai forrás végre lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük figyelemreméltó biológiájuk alakulását” – fejtette ki Sonja Vernes, a St. Andrews-i Egyetem professzora.