● news.bsdnet.hu

A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlé s legutóbbi ülésén arról is szavazott, hogy a „Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat” szabályzataiban, rendeleteiben és hivatalos dokumentumaiban átvezessék-e a „megye” megnevezést. A testület többsége nem támogatta a változtatást, így saját önkormányzatuk elnevezésében ragaszkodnak a vármegye kifejezéshez – számolt be róla a BAON . Lenkei Róbert közgyűlési képviselő arra hivatkozott, hogy a vármegye kifejezés évszázados magyar hagyomány, amely egészen a középkorig nyúlik vissza. Lenkei saját értelmezése szerint a kommunista rendszer az ország történelmi identitásához kötődő hagyományokat is igyekezett felszámolni, és ebbe illeszkedett a vármegye hivatalos megnevezésének eltűnése is. Nem egy »Fideszes hóbortról« van szó” – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint olyan történelmi hagyományhoz való visszatérésről beszélünk, amelyet korábban erőszakkal szakítottak meg. A történeti kép ugyanakkor árnyaltabb: a „megye” elnevezést már 1950 előtt is használták a „vármegye” mellett. A mai 19 megyés területi beosztás az 1950-es közigazgatási reform során alakult ki. Az Országgyűlés korábbi döntése nyomán 2026. október 1-jétől országosan ismét a „megye” lett a hivatalos megnevezés, a 2023-tól használt „vármegye” helyett. A főispáni elnevezést ugyanekkor a kormánymegbízotti megnevezés váltotta fel. A változtatás a területi közigazgatás szervezetrendszerét, valamint az érintett szervek feladatait és hatásköreit nem módosította. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ugyanakkor lehetőséget biztosít a fokozatos átállásra. A korábbi, vármegyére utaló elnevezések addig használhatók tovább, amíg a megye megnevezésre történő áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Vagyis nem szükséges egyik napról a másikra valamennyi táblát, dokumentumot és feliratot lecserélni. A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés döntése nem írja felül az országos szabályozást: a képviselők saját önkormányzatuk elnevezésének megváltoztatását utasították el.