← Vissza

● news.bsdnet.hu

Miért tesz mindenki magasról a közlekedési szabályokra Budapesten?

Telex 2026-10-04 03:54
A szerző a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik. Budapesten közlekedve mindennapos tapasztalat az autóhasználók (és mások) által elkövetett rengeteg szabálytalanság: buszsáv, kerékpársáv használata, engedély nélküli behajtás forgalomcsillapított utcákba, másokat akadályozó szabálytalan parkolás, bennragadás kereszteződésekben. Sokakban felmerült a kérdés: miért van ennyi egyértelmű szabálysértés, ha tele van a város kamerákkal? Ennek több oka is van. A legfontosabb talán, hogy kamerafelvétel alapján gyakorlatilag csak az objektív felelősség alá tartozó jogsértések esetében lehet büntetni, azaz amikor a jogsértésért az abban érintett jármű üzembentartója a felelős, függetlenül attól, hogy ki vezette az autót. Ide általában a súlyosabb jogsértések tartoznak – például gyorshajtás, piroson való áthajtás –, a fenti szabálytalanságok közül csak a behajtási tilalom megsértése. A többi esetben a bírság kiszabásához meg kellene állapítani a szabálytalanságot elkövető személy kilétét. Ezt a rendőrség úgy próbálja megtenni, hogy az üzembentartónak küldött levelében megkérdezi, hogy a jogsértés idején ki vezette az autót, csakhogy az üzembentartó ezt általában nem árulja el. Méghozzá jogszerűen, mivel senki sem kötelezhető saját magára vagy közeli hozzátartozójára terhelő vallomást tenni . Az objektív felelősség kiterjesztését már a főpolgármester is kérte 2024-ben a kormánynak és az Országgyűlésnek küldött felterjesztésében, de akkor nem történt semmi. Idén májusban még egyszer megpróbálta , remélhetőleg most nagyobb eredménnyel. További probléma, hogy az objektív felelősség alá tartozó esetekben kamerafelvétel alapján csak a rendőrség jogosult eljárás lefolytatására és így bírság kiszabására, és a jelenlegi szabályozás szerint a rendőrség kizárólag az informatikai rendszerével összekapcsolt kamerák felvételei alapján indít eljárást. És bár az önkormányzatok üzemeltethetnének rengeteg ilyen kamerát, a fővárosi önkormányzat közúti kamerái közül mégis csak 29 sebességmérő kamera és egyetlen piros lámpán áthajtást ellenőrző kamera van bekötve a rendőrséghez. Az önkormányzatok tájékoztatása szerint azért csak ennyi, mert egyrészt a szabályozás által előírt követelményeknek megfelelő kamerák ára sokszorosa az egyébként használt kamerák árának, másrészt a rendőrség nem tesz eleget az összekapcsolási kérelmeknek. Így hiába van a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságnak (FÖRI) 165 darab, a behajtási tilalom ellenőrzésére alkalmas kamerája, azok felvételei nem használhatók bírságolásra. Ahogy a Budapest Közút több száz közúti és az önkormányzatok több ezer közterületi kamerája sem. Ez nem volt mindig így, mert 2017 előtt – amikor a szabályozás nem volt egyértelmű – több kerület is rendszeresen bírságolt kamerafelvételek alapján. Egészen addig, amíg a III. kerület meg nem bírságolta az akkori főpolgármester – Tarlós István – feleségét, ami után a főpolgármester többször is kikelt a kamerás bírságolás ellen . Végül a rendőrség közleményben tisztázta , hogy kamerafelvétel alapján csak a rendőrség bírságolhat, méghozzá csak az általa jóváhagyott kamerákkal. Ezek után az önkormányzati kamerák alapján történő bírságolás nagyjából megszűnt. Ezenkívül az sem könnyíti meg a szankcionálást, hogy a bírságokból befolyó bevétel teljes egészében az államhoz folyik be, így az önkormányzatok csak jelentős költségek árán tudnák csökkenteni a jogsértéseket. Ennek persze az a fő oka, hogy a bírságok kivetői ne a bírságolásban, hanem a jogsértések csökkentésében legyenek érdekeltek. Mindazonáltal a helyzeten sokat segíthetne, ha a bírságot kiszabó szervek legalább költségtérítést kapnának. Az önkormányzatoknak marad tehát a helyszíni bírságolás, ami jóval több emberi erőforrást igényel, mint a felvételek alapján történő szankcionálás. A helyszíni bírságból származó bevétel az esetek egy részében az önkormányzatokat, illetve cégeiket illeti, a FÖRI például mintegy 120 millió forinthoz jutott így 2025-ben, legtöbbször (közel 3 ezer esetben) a mindkét irányból behajtani tilos szabály megsértése miatt. A kerékpársávon történő megállás szankcionálása már jóval nehezebbnek tűnik, emiatt tavaly mindössze 52 alkalommal intézkedtek a fővárosi rendészek. De itt is kerülhet homokszem a gépezetbe, 2025. szeptember 9. és 2026. január 13. között például az Energiaügyi Minisztérium illetékes osztálya leállította a FÖRI hozzáférését a gépjármű-nyilvántartáshoz, így a FÖRI csak akkor tudott bírságolni, mikor a jármű vezetője is a helyszínen volt. A helyszíni szankcionálást olykor a kiszabható bírság mértéke is nehezíti. A tilosban megálló autó kerékbilincsének leszedéséért például 11500 forintot , elszállításáért településmérettől függően 14,5-20 ezer forintot lehet elkérni. Ezek az összegek 2009 óta változatlanok, és egyre kevésbé fedezik a szankcionálás során felmerülő költségeket. Természetesen a cél az, hogy mi, emberek – legyen szó akár autóvezetőről, kerékpárosról vagy gyalogosról – ne csupán a büntetéstől való félelem miatt tartsuk be a közlekedési szabályokat, hanem azért is, mert a szabályok értünk vannak: ha betartjuk, sokkal biztonságosabban és kevesebb idegeskedés közepette közlekedhetünk. Hiszen ha én betartom a szabályt, és bízhatok abban, hogy a többiek is így tesznek, akkor mindannyian jól járunk. De a szabálytalanságok száma leginkább akkor fog csökkenni, ha megváltoznak a kamerafelvételek alapján történő szankcionálás szabályai. Remélhetőleg erre most lesz nyitottság a döntéshozók részéről.
Eredeti cikk megtekintése →