● news.bsdnet.hu

A világ egyik legismertebb márkajelzése, a Coca-Cola kanyargós, elegáns felirata annyira beépült a vizuális kultúránkba, hogy ritkán kérdezzük meg: ki fogta azt a tollat, amely először vetette papírra ezeket a betűket? A válasz pedig egy olyan férfihoz vezet, akit kortársai egyszerűen csaka „toll királyaként” emlegettek, és akinek ereiben magyar vér csorgott. Madarász Lajos, vagy ahogy Amerika megismerte, Louis Madarasz, nem csupán egy ügyes kezű írnok volt, hanem a kalligráfia történetének egyik legnagyobb géniusza. Louis Madarasz 1859-ben született a Texas állambeli San Antonióban. Édesapja, Madarász László a magyar történelem egyik izgalmas alakja:az 1848-49-es forradalom és szabadságharc rendőrminisztere volt, aki a bukás után kényszerült emigrációba. Bár Louis már az Újvilágban jött a világra, a családi örökség, a precizitás és a művészi hajlam végigkísérte az életét. Már egészen fiatalon megmutatkozott különleges tehetsége: a tollforgatás nála nem csupán írást, hanem egyfajta vizuális táncot jelentett a papíron. A 19. század végéna szépírás még alapvető elvárás volt az üzleti életben, de Madarasz messze túlszárnyalta a korabeli sztenderdeket. Karrierje során beutaztaaz Egyesült Államokat, iskolákban tanított, és stílusa olyan iskolát teremtett, amelyet ma is „Madarasz-stílusként” emlegetneka kalligráfiarajongói. A legenda szerint Madarász Lajos keze nyomát őrzi a Coca-Cola logója is. Bár a márka történetének hivatalos verziója Frank M. Robinsont, a feltaláló John Pemberton könyvelőjét nevezi meg a név és a logó szülőatyjaként, a kutatók és kalligráfusok között erős a konszenzus abban, hogya végleges, ma is ismert formavilág kialakításában Madarásznak döntő szerepe volt. Robinson alkotta meg az alapkoncepciót a kor népszerű Spencer-típusú írásmódjával, de a felirat finomhangolása, a betűk dinamikája és az a bizonyos „flow”, ami miatt a logó több mint egy évszázada változatlanul működik, Madarász zsenialitását dicséri. Ő volt az, akiképes volt a díszes,viktoriánus élességetötvözni egy olyan modern könnyedséggel, amely még ma, a digitális korban is frissnek hat. Madarasz élete a tökéletes vonal kereséséről szólt. Kortársai feljegyezték róla, hogyhihetetlen sebességgel volt képes írni,miközben a végeredmény úgy nézett ki, mintha egy precíziós gép nyomtatta volna.Nem csupán tintával dolgozott: képes volt bármilyen felületen, bármilyen eszközzel maradandót alkotni. Karrierje csúcsán ő voltaz egyik legjobban fizetett kalligráfus, neve garancia volt a minőségre. Mégis, szerény maradt, és élete végéig a tanításnak élt. 1910-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul népszerűsítette a szépírást,örökségétpedigma is tanítják a művészeti egyetemeken. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogymilyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattintserre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.Ha mindent jól csináltál, a„Saját források”felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogymilyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattintserre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.Ha mindent jól csináltál, a„Saját források”felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. Amikor legközelebb a kezünkbe veszünk egy Coca-Colát, érdemes egy pillanatra megállni a logónál. Ez a néhány kanyargós betűnemcsak egy globális nagyvállalat jelképe,hanem egy magyar származású művész keze nyoma is, aki a semmiből épített karriert az ígéret földjén. Madarász Lajos története emlékeztet minket arra, hogy a magyar tehetség a világ legváratlanabb pontjain is képes gyökeret verni – és néha ott marad előttünk, a hűtőnk polcán is, évtizedeken át. Felismered a márkákat a logójuk alapján?Tedd magad próbára! Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés