● news.bsdnet.hu

Természetesen van rá magyarázat. A katolikus országokban 444 évvel ezelőtt a mai napon, azaz 1582. október 4-én lépett életbe a Gergely-naptár , amely a julián naptárt váltotta. Ez azzal járt együtt, hogy október 4-ét október 15. követte – ezért: A julián naptár egy éve és a szoláris év ( a Földnek a Nap körüli keringési ideje ) között volt egy kis eltérés (évenként kicsit kevesebb, mint negyed nap), amit anno úgy kompenzáltak, hogy minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot. Ez viszont már túl sok korrekció volt, így a naptár 400 év alatt kábé három nappal előzte meg a szoláris évet. Ezt a csúszást hozta rendbe a Gergely-naptár úgy, hogy a négyszázzal nem osztható kerek évszázadok nem szökőévek, hanem 365 napos évek maradnak – így 1700, 1800 és 1900 nem volt szökőév, míg 2000 az volt. Egyébként a még ezek után is fennmaradó eltérés 3320 év alatt okoz majdnem egy nap eltolódást. A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt. (Forrás: Wikipedia, fotó: Getty Images)